120 likes | 266 Views
Filozófiatörténet előadások 3. Márton Miklós marton@ ajk.elte.hu. Platón. Szókratész „tanítványa” (Kr. E. 424-347) Szókratész etikai racionalizmusát igyekszik metafizikailag, ismeretelméletileg, lélek(elme)filozófiailag megalapozni.
E N D
Filozófiatörténet előadások 3. Márton Miklós marton@ajk.elte.hu
Platón • Szókratész „tanítványa” (Kr. E. 424-347) • Szókratész etikai racionalizmusát igyekszik metafizikailag, ismeretelméletileg, lélek(elme)filozófiailag megalapozni. • Végső soron a Szókratészi etikának megfelelő politikai filozófiát is kidolgoz. • Metafizikai elméletében a preszókratikus hagyományokat is folytatja. • Dialógus formában ír: nem mindig biztos, hogy mi az ő álláspontja, bár általában ‘Szókratész’ mondja ki. • Az első aki professzionálisan, más területektől elkülönítve, intézményes keretek közt (Akadémia) foglalkozik a filozófiával.
Platón • Milyen kérdések merülnek föl Szókratész etikai tanításával kapcsolatban? • Ha az erény tudás, akkor hogyan lehetünk biztosak benne, hogy tudással (episztémé) van dolgunk, nem puszta vélekedéssel (doxa)? – Ismeretelmélet • Mire irányul ez a tudás, a világ mely részére? – Metafizika • Miért biztos, hogy a tudás irányítja cselekvéseinket, nem mondjuk az ösztönök? - Lélekfilozófia
Platón • Ismeretelmélet: Szókratész: az ismeretek benne rejlenek a lélekben – elő kell csalogatni. • De ha már születéstől fogva így van, akkor az igaz ismeretek születésünk előtt kerültek a lélekbe. • Vagyis a megismerés = visszaemlékezés. Részlegesen maradtak ismeretek lelkünkben, ezekre támaszkodva juthatunk tudáshoz. • A megismerés nem az empirikus tapasztalatból származik. Legközelebbi rokona a matematikai tudás. • Az empirikus tapasztalat egy folytonosan változó, ellentétekkel teli világot tár elénk (Hérakleitosz), amelyet megismerni nem lehet, mert nincs állandó lényege.
Platón • Metafizika: Amikre a tudás mint visszaemlékezés irányul, azok az ideák (formák, eszmék). • Az ideák elméleti funkciói: • Minden hasonló dologban ugyanaz az idea van jelen (részesedés). Az ideák általánosak (univerzálisak). • Minden hasonló dolog ugyanattól az ideának a révén az, ami. A fizikai tárgyak az ideák képmásai csak. • Minden dolog lényege az az idea, amiben részesedik – ezzel határozhatjuk meg. • Az ideákra értelmi megismerés irányul. • Az ideák örökök és változatlanok – igazi létezők (Parmenidész).
Platón • Az ideák homogének, nincs bennük ellentmondás – egy idea F, és csak F. (Maguk a dolgok ellentétes ideákban részesednek: „nagy”, „egyenlő”, stb.) • Az ideák képezik tehát a tudás, és így az erény objektív mércéit: nem függenek a kulturális és szubjektív ízlésektől, hagyományoktól, meggyőződésektől. • Az ideák ugyanis igazi létezők: valóban azok, amik, nem változnak. • A fizikai tárgyak nem ilyenek – csak vélekedés tárgyai lehetnek. • Az ideaelmélet a természeti világ magyarázata is (1-3. pont)
Platón • Az ideák a preszókratikusok magyarázataiban szereplő létezőkkel ellentétben nem fizikai létezők. • Az ideaelmélet problémái a kései írásokban: • Mindennek van ideája (sár, szőr)? Nem jár ez a világ megduplázásával? • A harmadik ember problémája: Ha két F dolog hasonlóságát az F ideával magyarázzuk, akkor mivel magyarázzuk egy F dolog és az F idea hasonlóságát? Újabb ideával? Végtelen regressszus! • Platón finomítja az elméletet.
Platón • Lélekfilozófia: Milyen az a lélek, amely megfelel Szókratész etikai tanításának? • A lélek hallhatatlan, különben nem tudna a születés előttre visszaemlékezni. Független a testtől. • A lélek hallhatatlanságának bizonyításai: • Nincsenek részei, tehát nem bomolhat föl (talán csak az értelmes lélekrészre áll). • A lélek a mozgató. Ha keletkezne, akkor nem volna mozgató, ha elpusztulna, megállna a mozgás.
Platón • A testi szükségletek kielégítését az ösztönök vezérlik, míg a lélek sajátos funkciója az értelmes megismerés. • Etikai szempontból is elkülönülnek: az erényes élethez lehetőleg csak a lélek szükségleteire kell figyelni. • Később már több funkciót is tulajdonít a léleknek (lélekfogat – hasonlat): • Gondolkodás – értelmes lélekrész • Akarat – indulatos lélekrész • Vágy (ösztön) – vágyakozó lélekrész
Platón • Ezzel képes megoldani az önuralom és az akaratgyengeség problémáját. • De továbbra is a gondolkodásnak kell irányítania. • A lélekrészek tanának etikai – politikai kiterjesztése:
Platón • Etika és politika: A boldog élethez az erények egységére van szükség (Szókratész) • Ezt az igazságosság teremti meg: amiként a lélekrészek közt az értelmesnek kell irányítania, éppígy az igazságos államban a filozófusoknak. • Az állam vezetőinek hosszú tudományos képzésben kell részt venniük, és bonyolult kiválasztási folyamaton átesniük. • Az elméleti tudás és a gyakorlati tudás tehát összekapcsolódik.
Platón • Az ideális állam rendjének a kozmosz rendjét kell tükröznie: ugyanaz az ész (núsz) van jelen mindkettőben. • Az igazságos államot tehát a tudás alapján vezetik. • Az őrök közt nincs család és magántulajdon, hogy ne vezessék őket magánérdekeik. • Mesterségesen gondoskodnak a kiváló utódokról (eugenetika).