DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Debrecen

2. 9. tétel Emberfajták, nyelvek, vallások • Kovács Z. 2002: A népesség rasszok- és • kultúrföldrajzi mutatók szerinti összetétele • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 37-55 • Hunyadi L. 1998: Általános vallásföldrajz • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 325-347 • Kocsis K. 2001: Etnikai földrajz • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 313-335 • Ekéné Zamárdi I. 1990: A Föld népességének fajták, • nyelvek, vallások szerinti megoszlása • In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.) • Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 88-91 • Becsei J. 2004: Népességföldrajz • Ipszilon Kiadó Kft. Békéscsaba. 360 p. • Hunyadi L. 1995: A világ vallásföldrajza • Végeken Kiadó, Budapest. 361 p.

3. I. Emberfajták A ma élő ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen faj, amely több egyenrangú fajtára, más néven földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán. Az emberfajtákat egymástól eltérő külső morfológiai (bőr- és hajszín, testméret) és belső fiziológiai (hőszabályzás, vércsoportok) sajátosságok jellemzik. Kialakulásukban a földrajzi elszigetelődés (izoláció) mellett a természeti környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) és az öröklődést szabályozó génállományban bekövetkezett változások (mutáció) játszottak elsődleges szerepet. Az emberiség négy nagyrasszra oszlik: europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid, de emellett több népcsoport ismert, amelyek nem sorolhatók be egyik ismert nagyrasszba se, pl. pigmeusok, busmanok, hottentották.

4. Veddo-australid • Ez a nagyrassz számarányát tekintve a legkisebb a Földön, képviselőik száma néhány százezer körül mozog. • Külső jegyek: hosszúkás fej, széles orr, sötét haj- és bőrszín jellemző. • A nagyrasszhoz tartoznak: Ausztrália őslakói, Sri Lanka, India (a Dekkán-fennsík), Celebesz, Szahalin, Hokkaido szigetének néhány kisebb népcsoportja. • Nem játszanak jelentős szerepet a Föld benépesítésében, s sokan nem is tekintik önálló nagyrassznak.

5. Europid (kaukázoid) • A legnépesebb emberfajta, a Föld népességének 55%-a tartozik ide. • Külső jegyek: fehér vagy világosbarna bőrszín, vékonyszálú haj, erős arc- és testszőrzet jellemző. Formailag a legváltozatosabb ember- fajta. • Interkontinentális elterjedés: Atlanti-óceántól Bengáliáig, Szibérián keresztül a Csendes-óceánig, Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában. • Alrassz: cromagnoid, nordoid, mediterrán, alpi-dinári, polinezis.

6. Mongoloid • Az emberiség kb. 35%-a tartozik ehhez a nagyrasszhoz. • Külső jegyek: sárgásbarna bőrszín, sötét, egyenes szálú haj, sötét, vágott szem, alacsony termet, széles, lapos arc • Elterjedés: az Urál hegységtől Amerika déli részéig. Őshazájuk Ázsia (Észak-, Közép- és Kelet-Ázsia) Többségük kínai és japán, legkevesebb eszkimó (eurázsiai mongoloidok Amerikában: indiánok).

7. Negroid • A Föld népességének kb. 10-15%-a sorolható ehhez a nagyrasszhoz. • Külső jegyek: sötét bőrszín, gyapjas, göndör haj, széles ajkak, sötét szem • Elterjedés: a nagyrassz kialakulásának és elterjedésének fő területe Afrika. Afrikából rabszolga-kereskedelem nyomán Amerikában is elterjedtek képviselői (USA, Brazília, Közép-Amerika több országa). • Alrasszok: szudáni (magasabb, karcsúbb – É), bantu (zömökebb – D)

8. Keverék- és maradványnépek • Amerika több országában magas egyes keveréknépek (meszticek, mulattok, zámbók) aránya: pl. Mexikó, Venezuela. • További keveréknépek: madagaszkári malgasok, etiópiai amharák, dél-szudáni nilotid népesség, közép-ázsiai turanid típus, dravidák (D-India). • Maradványnépek • Veddák (Srí Lanka), andamánok (Andamán-szk.), pápuák, negritók (Új-Guinea), ausztralidok (Ausztrália), ainuk (Hokkaido), pigmeusok (Egyenlítői-Afrika), koiszánok (busmanok, hottentották - Dél-Afrika) – nagyrasszokban oldódás. • EMBERFAJTÁK EGYÜTTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK • Rasszizmus: különböző emberfajták, népek között magasabb és alacsonyabb rendűek megkülönböztetése (pl. fasiszta fajelmélet). • Apartheid: fehér kisebbség diszkriminatív politikája a színesekkel – főként feketékkel – szemben (állami politika szintjén) a Dél-afrikai Köztársaságban. • Vegyes házasságok tiltása, elkülönítés nyilvános helyeken, területi szeparáció (országon belüli szabad mozgás korlátozása): feketék számára homeland-ek (bantusztánok).

9. Egykori bantusztánok a Dél-afrikai Köztársaságban Forrás: www.fotw.net/misc/za)old.gif

10. II. Nyelvek • Anyanyelv: amit az ember elsőként megtanult és sajátjának tart, amin álmodunk, gondolkodunk. • Dialektus: egyes nyelveken belüli variánsok („elegendően nagy” különbség esetén külön nyelvek), dialektusokat elválasztó izoglosszák • Közvetítőnyelv (lingua franca): különböző nyelveket beszélők közti kommunikációs segédeszköz. Például angol, francia, korábban latin, Kelet-Közép-Európában német, orosz, Kelet-Afrikában a szuahéli… • Műnyelvek: mesterséges, több nyelv keveréke, anyanyelvi beszélőjük nincs, viszonylag egyszerű nyelvtan és szókészlet, közvetítő szerep. Az eszperantó alapjait LudwikLejzerZamenhof (1859-1917) rakta le. • Több mint 3000 beszélt nyelv, 6000-7000 dialektus. • 25 legelterjedtebb nyelv a Földön: a népesség 72%-a, 10 legelterjedtebb nyelv: 55%. • A legalább 1 millió ember által anyanyelvként beszélt nyelvek száma mintegy 300, a 100 ezer – 1 millió ember által beszélt nyelvek száma 600.

11. Port Moresby környékének nyelvei Forrás: www.sil.org

12. A 25 legelterjedtebb nyelv a Földön az anyanyelvként használók száma alapján. Forrás: Becsei J. 2004

13. Nyelvek dinamikája • Nyelvek száma időben változó: születnek, megújulnak, kihalnak. Napjainkra az 1492-ben még élő nyelvek fele kihalt, 2100-ra a jelenlegi nyelvek 90%-a veszélyben • Nyelvek eltűnése hátterében: beszélőik megsemmisülése (pl. Tasmánia kiirtott őslakói, Amerika egyes indiántörzsei) vagy nyelvváltása (pl. a volt Szovjetunió egyes népei, Írország, Wales) • Nyelvek megújulása: a bibliai hébert a XIX. század második felében kezdték el újra beszélni Palesztinában, nyelvújítás nyomán újhéber (ivrit) nyelv – az Izraelben születetteknek már anyanyelve! • Nyelvek keveredésével „pidgin nyelvek”: kommunikációs eszköz két különböző nyelvű csoport között (pl. Északi-tenger: orosz-norvég). • Kevert nyelvek anyanyelvi beszélővel (egy két generáció múltán): kreol nyelvek. Általában egy világnyelv és egy helyi nyelv keveredése (pl. Haiti francia kreol, spanyol alapú kreol papiamentoSuriname-ban).

14. Hivatalos nyelv • Közigazgatás, hivatali élet nyelve. Legtöbb országban egy ilyen + de poliglot államok (pl. Belgium, Svájc, Kanada) több hivatalos nyelv. • Többségük egy-egy országhoz rendelhető: leggyakoribb az angol (főleg Észak- és Közép-Amerikában, Ausztráliában és Óceániában), francia (volt afrikai francia gyarmatokon), arab (Észak-Afrikában és a Közel-Keleten), spanyol (Latin-Amerikában)  1995-ben egyenként legalább 20 országban, portugál, holland (flamand, afrikaans), német (1995-ben 5 országban). • Egyes országokban „regionális hivatalos nyelvek”. • Helyi nyelvek • Nem hivatalos, de egyes társadalmi csoportok által használt nyelvek (jelentős részük megszűnésre ítélt, a kor igényeinek „nem megfelelő”). • Hivatalos és helyi nyelvek konfliktusa: sok helyen a hivatalos nyelv kevesek által beszélt, pl. törzsi-nyelvi szétaprózottság miatt hivatalos nyelvként megtartott gyarmatosítók nyelve, amit csak az iskolázottabbak, a magasabb társadalmi státuszúak beszélnek. Nigériában a négy nagy nyelv (hausza, fulbe, joruba és ibo) helyett angol.

15. Legelterjedtebb hivatalos nyelvek a Föld országaiban (1995) Forrás: Becsei J. 2004

16. A hivatalos nyelv a nemzetépítés eszköze (állam direkt és indirekt beavatkozása): 1789-ben Franciaország népességének mindössze fele beszélte a francia nyelvet, de csak 12-13%-a „helyesen”. Direkt: kisebbségi nyelvhasználat tiltása (pl. kurd nyelv használata Törökországban, Irakban, Iránban), indirekt: oktatásban, hivatali életben kevesebb jog a hivatalos nyelvhez képest… • Nyelvhasználat homogenizálása: II. József, Franciaország, Szovjetunió, magyar kisebbség helyzete a környező országokban. • Proto-nyelvek • Egyes nyelvek közös ősei, az egy őstől származó nyelvek nyelvcsaládot alkotnak (számuk bizonytalan: minél nagyobbak a nyelvek és minél közelebbiek Európához, annál pontosabb megállapítások). • Nyelvcsaládokon belül: egymással közelebbi rokonságban állók és különbözőbbek, mások önálló külön nyelvcsaládot alkotó, ún. elszigetelt nyelvek.

17. Forrás: Becsei J. 2004

18. Forrás: Becsei J. 2004

19. Forrás: Becsei J. 2004

20. III. Vallások A világvallások eredete Forrás: Kovács Z. 2002

21. A vallás, mint a szélesebb értelemben vett kultúra része rendkívül fontos szerepet játszik a társadalmi-gazdasági életben. Hatással van az emberek életmódjára, viselkedésére, így egyebek mellett kihat a népesség házasodási, szaporodási és iskolázási szokásaira, foglalkozási szerkezetére, táplálkozására, öltözködésére stb. és ezáltal az élet csaknem minden területére. Erkölcsi-etikai szabályrendszer. • Közvetett és eltérő mértékű érvényesülés: szekularizált államok vs. vallási fundamentalizmus (pl. iszlámon belül török és iráni minta); néhány helyen teokrácia (egyház közvetlen uralma – pl. Vatikán, korábban Tibet, Utah). • Primitív vallások • Nem államalkotó természeti népek hiedelemvilágai, pl. törzsi vallások Afrikában, Óceániában, indián vallások Amerikában, sámánista vallások Szibériában, Kelet-Ázsiában. • Fejlett vallások • Államalkotó népek vallásai, tanai írott formában is léteznek, pl. egyiptomiak, perzsák, görögök, rómaiak, indiaiak, kínaiak, japánok ősi vallásai. • A Föld több kontinensén hívekkel rendelkező, többnyire legnagyobb létszámú vallások a világvallások.

22. Politeista (többistenhívő), henoteista(amikor valaki egy istent imád, de elismeri más istenek létezését) és monoteista (egyistenhívő) vallások • „Vallásteremtő népek” Ázsiában: közel-keleti, szemita (kereszténység, zsidó vallás, iszlám, baháizmus), indiai (hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus, szikhizmus) és távol-keletieredetű vallások (konfucianizmus, taoizmus, univerzizmus, sinto) • Irán: mazdaizmus, Mithrasz-kultusz, manicheizmus (időlegesen jelentős hatás, de nincs tartós fennmaradás) • Vallásstatisztikák problémái: • Ki a vallásos? • Hogyan tartják számon a vallásosokat? • Hány vallás keretében tartanak valakit nyilván?

23. A világ vallásainak százalékos megoszlása

24. Keresztények • Világnépesség közel egyharmada • (mintegy 1,8 milliárd fő) • Római katolikus egyház (a Föld népességének 18-19%-a): újlatin államok, Írország, Belgium, Luxemburg, Ausztria, Kelet-Közép-Európa, Latin-Amerika, Fülöp-szigetek. • Keleti szertartású katolikus egyház (ortodoxok egyházból kiszakadt, római pápához csatlakozott, de liturgiája maradt): görög katolikusok (a Kárpát-medence ÉK-i részén és előterében), szír-libanoni maroniták, indiai Tamás-keresztények (közel 15 millió fő) • Ortodox egyház(1054 után a konstantinápolyi pátriárka vezetése alatt, bizánci hagyományok): Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia), Grúzia, Balkán, Észak-Ázsia (130 millió fő) • Monofizita (nyugati szír) egyházak: etióp és egyiptomi kopt egyház, örmény gregorián egyház (összesen 33 millió fő) • Nesztoriánus (keleti szír) egyház: kurd hegyvidéken (alig 100 ezer hívő)

25. Protestáns felekezetek(római katolikus egyházból kiválás a 16. századtól, elvetik a római pápa vezető szerepét): evangélikusok (Luther – Németország, Skandinávia, Baltikum, É-Amerika), reformátusok (Kálvin – Hollandia, Skócia, Svájc, Magyarország, Indonézia, USA), anglikánok (VIII. Henrik – angolszász országok), baptisták (USA – déli államok), metodisták (angolszász országok), pünkösdisták, adventisták, mormonok, unitáriusok, nazarénusok stb. – összesen kb. 400 millió hívő. • Protestáns dominancia angolszász Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Észak-Európában, Nagy-Britanniában, Észtországban, Dél-Afrikában; egyensúlyban a katolikusokkal: Hollandia, Svájc, Németország • Zsidóság • A legrégebbi monoteista vallás, jelenleg mintegy 14 millió fő. • Többen diaszpórában, mint az anyaországban: USA-ban 6 millió fő, Izraelben 4,6 millió fő, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada. • Átrendeződött területi elhelyezkedés: Kelet-Közép-Európa korábban vezető, II. világháború előtt 5 millió zsidó („Judapest” és a cionizmus).

26. Iszlám A legfiatalabb világvallás (7. század, Mohamed): az emberiség 19%-a Nyugat-Afrikától Pakisztánig összefüggő iszlám zóna, India (100 millió fő: Dzsammu és Kasmír), Banglades, Malajzia, Brunei, Indonézia (legnépesebb iszlám ország) Európában törökök, albánok, bosnyákok, pomákok (mohamedán bolgárok) országai, vendégmunkásokat fogadó országok (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) Intenzív terjeszkedés a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, a Szaharától délre (hauszák, fulbék Nigériában, Etiópia egy része, Indiai-óceán partvidéke – pl. Zanzibár, legdélebbi iszlám ország: Comore-szk.) Szunniták (90%) és síiták (10%): utóbbiak Iránban, Irak délkeleti részén, Azerbajdzsánban + khárdzsiták (Omán) Vahabiták: Szaúd-Arábia a lakosság kb. 70%-a Iszlám síita ágából eredő bahái vallás (19. század, Irán): monoteista, szinkretikus vallás, összesen 5 millió hívő, központja Haifa (Izrael)

27. Hinduizmus A legrégebbi világvallás, többistenhívő, 850 millió hívő India legnagyobb vallása, Nepál, hinduk a szubkontinens többi országában és az indiai diaszpórákban: Dél-afrikai Köztársaság, Guyana, Suriname, Trinidad, Mauritius, Fidzsi-szigetek Srí Lanka: hindu tamilok és buddhista szingalézek konfliktusa Kasztrendszer és lélekvándorlás Buddhizmus I.e. 6. században alapított (SziddhárthaGautama), célja a hindu vallás megreformálása (elveti a kasztrendszert), 350 millió hívő Hínajána (30%), mahajána (kétharmad) és vadzsrajána (3%) buddhizmus. Elterjedése: Délkelet-Ázsiában (1), Kína, Korea és Japán területén (2), illetve Tibet (lámaizmus), Mongólia, Burjátföld, Kalmükföld (Európa peremén), Bhután, Szikkim (3)

28. Dzsainizmus I.e. 6. században alapított hindu reformmozgalom, 4 millió indiai hívő Szikh vallás 15-16. század fordulóján létrehozott egyistenhívő vallás (NánakCsand): kísérlet az iszlám és a hinduizmus egyesítésére, 20 millió hívő Zömmel Pandzsáb állam területén élnek (India), központjuk Amritsar Kínai vallások Sokistenhívő vallások keveredése: buddhizmusból, taoizmusból és konfucianizmusból univerzizmus, együttesen több mint 900 millió hívő (a vallások jellege és a kínai kormányzat politikája miatt bizonytalan), de a kínaiakon kívül nem vallják Sinto Eredetileg sokistenhívő természetivallás Japánban Keveredik a buddhizmussal, a japánok nagy része egyszerre műveli mindkettőt, Japánon kívül nem játszik szerepet

29. Vallások a Földön Forrás: www.harpercollege.edu/~mhealy/geogres/maps/worldgif/wwrelig.gif

30. Uralkodó vallások a Föld államaiban Forrás: Wikipedia

31. Összefoglalás • I. Emberfajták • Veddo-australid, Europid, Mongoloid, Negrid • II. Nyelvek • Nyelvek dinamikája, hivatalos-, helyi nyelvek • III. Vallások • Kereszténység, Iszlám, Hinduizmus, Buddhizmus, • Dzsainizmus, Szikh vallás, Kínai vallások, Sinto

32. Köszönöm a figyelmet!