Stratégiaalkotás, Jövőkép

1. Stratégiaalkotás, Jövőkép Impulzus minőségügyi képzés

2. Program • 10.00 – 10.50 kezdés, bemutatkozás, rövid bemutatkozó kör (kit hogyan szólítsunk, honnan jött) • 10.50 – 11.50 jövőkép és misszió, PEST/SWOT • 11.50 -12.00 szünet • 12.00 – 13.00 elemzés a gyakorlatban • 13.00 – 14.00 ebéd • 14.00 – 15.00 stratégiaalkotás – benne a minőség szerepe • 15.00 – 15.10 szünet • 15.10 – 17.00 hálózatok elmélet és gyakorlat

3. Fogalmak Stratégia • Sztratégosz: a hadművészet művelője, a tapasztalatok (tudás) birtokosa, a célok kijelölője, az eszközök meghatározója komoly kihívást jelentő helyzetben. • A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabb időszakra érvényes egymáshoz rendelése. • Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezető út. • Arra ad választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és a belső erőforrások figyelembevételével fő céljaikat.

4. Fogalmak • Szakpolitika – policy • Jól meghatározott célrendszere van • A célok megvalósításához megfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz, intézmény, szakemberek) • Legitimációval, politikai megerősítéssel rendelkezik • A szakpolitikák céljai egymást erősítik (foglalkoztatás, oktatás, esélyegyenlőség, ifjúság) • A szakpolitikák a társadalmi-gazdasági környezettel együtt változnak

5. Fogalmak • Program: olyan cselekvési akcióterv, amely a tervben kitűzött átfogó célokra támaszkodva azokat továbbontja, úgy, hogy a gyakorlatban megvalósítható rendszer jöjjön létre: • Mérhető célrendszer (indikátorok) • A program lebonyolításának intézményrendszere • Intézkedések, amelyek a támogatás alapegységei, a program építőkövei • Elfogadott költségvetés • Projekt:egymással fizikai vagy közvetlen logikai kapcsolatban lévő fejlesztési szakaszok eredményeképpen önmagában működőképes eszköz, amely önálló kimenettel rendelkezik.

6. Stratégiai életciklus Program Stratégia Projekt

7. Jövőkép-orientált stratégia • Előkészítés • A jövőkép és a misszió felvázolása • A környezet és a belső adottságok, képességek vizsgálata • A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása • A stratégiák megfogalmazása

8. Előkészítés • Változtatásra figyelmeztető jelek, megoldandó dilemmák áttekintése • Vizsgálat: • Mi van, ha nem teszünk semmit? • Elegendőek a kisebb átalakítások? • Döntés: ha stratégiai intézkedésekre van szükség, • elég a „spontán” stratégia (tanulási, megismerési és alkufolyamatok eredményeként)? • vagy fontosnak tartjuk a szereplők, érintettek tudatos felkészítését? • A tudatos felkészülés nyitánya: a környezeti feltételekhez, belső adottságokhoz legjobban illeszkedő stratégia-alkotási folyamat kiválasztása • Formalizált tervezési folyamat  stratégiai terv • Gyorsan változó környezet  jövőkép-orientált stratégiaalkotási folyamat • Csak fókuszpontok kijelölése (jövőkép, misszió) • A fontosabb cselekvési irányok (stratégia) megfogalmazása • A stratégia érintettjeit (stakeholderek) meg kell győzni a stratégiaalkotás szükségességéről (tájékoztatás, elvárások megfogalmazása, meghatalmazás kérése) • Feláll a csapat • ki kell jelölni a stratégia kidolgozásában részt vevőket, • a munka szervezeti és formai kereteit, • az egyes lépések végrehajtásának felelőseit, határidejét.

9. A jövőkép és a missziófelvázolása • Milyen típusú fókuszpont kijelölésére van szükség? • Egyértelmű, világos célmeghatározás  Jövőkép felrajzolása • Az érintettek együttműködését biztosító „lágyabb” elvek, értékek Küldetés megfogalmazása • Mindkettő • Mi kerüljön a középpontba? • Ifjúsági szolgáltatások, infrastruktúra • Integrált ifjúságpolitika eszköz és viszonyrendszerének kialakítása, fejlesztése • Horizontális fejlesztések, kezdeményezések

10. Környezet és belső adottságok vizsgálata • Lokalizáció és vizsgálat :a társadalmi-gazdasági környezet jövőképünket, küldetésünket, annak megvalósíthatóságát befolyásoló tényezői • kisebb önálló kutatások, adatgyűjtések, elemzések, felmérések; • meglévő adatok gyűjtése, adaptációja (helyi, országos  munkaügy, önkormányzat, KSH); • Ifjúság2004 – regionális ifjúsági helyzetelemzések • a makrokörnyezeti elemek azonosítása, elemzése PEST módszerrel (Political - politikai elemek, Economic – gazdasági elemek, Social – társadalmi elemek, Technical – technikai elemek) • a környezet elemzéséből származó információk összegzése SWOT módszerrel (Strengths – erősségek, Weakness – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – fenyegetettségek) • A stratégia szereplői belső adottságainak, folyamatainak vizsgálata • Külső és belső együttműködés, értékteremtő képesség • Tevékenységtérkép felállítása és összevetése a társadalmi értékelvárásokkal • Erőforrások és képességek vizsgálata • Az érdekcsoportok meghatározása és elvárásainak tisztázása • Külső és belső érdekcsoportok azonosítása • A stratégiai célok megvalósítására befolyással bíró érdekcsoportok elvárásainak, prioritásainak tisztázása, figyelembe vételének tisztázása, rögzítése

11. A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása • Az elemzések eredményeinek birtokában kontrolláljuk és pontosítsuk s jövőkép és a misszió tartalmát • Elemek vizsgálata:megtartani, kihagyni, módosítani, pontosítani • Fókuszpontok:világos és egyértelmű megfogalmazás • Összevetés a velünk szemben felállított követelményekkel • Határozzuk meg a jövőkép és a misszió kommunikálásának formáit • Elfogadtatás és elköteleződés a végrehajtásban érintettek körében • Terv a fókuszpontok társadalmi megjelentetésének formáiról

12. A SWOT dimenzió szempontjai A PEST dimenzió szempontjai POLITIKAI KÖRNYEZET GAZDASÁGI KÖRNYEZET ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK(fejlesztendő területek) TÁRSADALMI KÖRNYEZET TECHNIKAI-TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK(kockázatok) Az elemzés eszközei

13. Politikai környezet • Jogszabályok, szabályozók • Intézmények, döntés-előkészítés, döntéshozatal • Szakpolitikák, stratégiák, koncepciók • Támogatók, közömbösek, akadályozók • Érdekcsoportok és érdekek • Politikai, szakpolitikai hatások • Gazdasági környezet • Gazdasági feltételek (piaci igény, foglalkoztatás, penetráció, stb.) • Gazdasági szükségletek • Megtérülés • Fenntarthatóság • Bevonható pénzügyi források (pályázatok) • Együttműködési lehetőségek (konzorcium, barrter) • Gazdasági hatások • Társadalmi környezet • Közvetlen és közvetett célcsoportok meghatározása és jellemzése • Társadalmi szükséglet, megrendelés • Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények • Társadalmi kommunikáció • Társadalmi hatások • Technikai környezet • Infrastrukturális helyzet, szükségletek, lehetőségek • A célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek • Emberi erőforrás… • Technológia, módszertan… • Minőségügy, minőségbiztosítás… PEST elemzés

14. Példa: Kívül-belül • Kívül-belül határok nélkül • Helyzetelemző, célkijelölő műhely a Kárpát-medencei magyar diákszervezetek együttműködésének élénkítésére • A műhely célja, hogy helyzetelemzést adjon és válaszokat fogalmazzon meg arra a kérdésre: • Hogyan jelölhetők ki a Kárpát-medencében működő magyar diákszervezetek együttműködésének céljai? • A műhely feladata, hogy a célok kapcsán vizsgálja az együttműködés tartalmát és módját.

15. Sikerkritériumok • A Kívül-belül határok nélkül Kárpát-medencei hallgatói műhely résztvevői a műhelymunka elején a következő célt, illetve kimenetet határozták meg, mint együttműködésük sikerkritériumát: • Adekvát kérdéseket és válaszokat kell találnunk a fiatalok, diákok, hallgatók közötti együttműködés Miért?-jére, Hogyan?-jára • Rá kell tekintenünk a közelmúltra és a jelen helyzetre is. Milyen kérdések vetődnek fel? Kik fogalmazzák, fogalmazhatják meg azokat? • Hogyan keressünk választ a Mit?, az együttműködés tartalmára vonatkozó kérdésre? • Hogyan jelölhetők ki a célok a szervezetek együttműködésére? • Hogyan? Mi? Kik? • A jelenlévők szakértőként (személyes elköteleződéssel) és szervezetek képviselőiként (szervezeti meghatalmazással) kapcsolódnak be a műhely munkájába.

16. PEST szempontok

17. Politikai környezet

18. Gazdasági környezet

19. Társadalmi környezet

20. Tudás, technológia, technika

21. Az ÖSSZHENG jövőképe • Az ÖSSZHANG elismert magyar felsőoktatási diákszervezetek nyitott szakmai hálózata, melynek tevékenysége az egész Kárpát-medencei magyarságra kiterjed. • Tagszervezetei számára lehetőséget biztosít az egyes szervezetek és a hálózat közös céljainak eléréséhez, megoldásokat keres a diákok élethelyzetéből adódó nehézségekre. • Szakmai síkokon konzultációs, tanácsadói, fejlesztő tevékenységet végez; összekötő szerepet játszik az állami, gazdasági és társadalmi szintek között. • Munkássága a békés és a lehető legszélesebb együttműködésen alapul.

22. Célok (vitaanyag) • Együttműködés létrehozása a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási diákszervezetek körében • Elköteleződés megteremtése • Szervezeti viszonyok rendezése • ÖSSZHANG Egyesület létrehozása • Stabil, fenntartható, hatékonyan működő szervezet kialakítása • az utánpótlás nevelése • pénzügyi stabilitás megteremtése • anyagi erőforrás biztosítása az Egyesület számára • humán erőforrás biztosítása, csapat létrehozása, amely élvezi az összes tagszervezet bizalmát, támogatását • koordinátor • központi menedzsment • kommunikáció javítása (külső, belső) • kapcsolatok szélesítése, fejlesztése • Elismertté válás a szakpolitikák számára • Függetlenség • függetlenség megőrzése a pártpolitikával szemben • a diákszervezetek minden országban legyenek függetlenek a pártpolitikától • a tagszervezetek megerősítése, helyzetbe hozása • a szervezet képviselje legitimen a tagszervezeteket • legitimitását egyrészt a tagszervezetek biztosítsák, • másrészt váljon a Kárpát-medencei diákok legitim képviselőjévé a nyilvánosság számára • a Kárpát-medencében élő magyar diákok segítése