A foglalkozási rehabilitáció helye és szerepe a munka-ügyi szervezetben

1. A foglalkozási rehabilitáció helye és szerepe a munka-ügyi szervezetben Harkány, 2008. október 16. Szellő János

2. A foglalkozási rehabilitáció az ÁFSZ stratégiájában (inputok) • Kapcsolódás az új komplex szakértői minősítési rendszerhez • Az ügyfélkör fokozatos bővítése, a szakaszok definiálása, a bővüléssel járó terhelés folya-matos mérése, ellenőrzése • A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának bővítése új támogatások bevezetésével, alkalmazásával • Szakértői hálózat kiépítése, képzése

3. Az orvosi, a mentálhigiénés, a szociális, a kép-zéshez kapcsolódó és a foglalkozási rehabili-tációs szolgáltatások egységes rendszerbe, folyamatba illesztése, illetve bővítése • Az ÁFSZ tevékenységének és a partnerek hoz-záadott értékének folyamatos kontrollja, a szak-mai kommunikáció kialakítása • A számítógépes támogatási rendszer megterem-tése

4. Az ügyfélkapcsolatok javítása, a szervezeti visel-kedési formák átalakítása, mind a megváltozott munkaképességű emberek, mind a munkaadók tekintetében • Szemléletformálás, a szerepek átrendeződése, hálózatépítés, változásmenedzselés • A foglalkozási rehabilitációban érvényesülnie kell a munkaerő-piaci esélyegyenlőségnek

5. Célcsoport-struktúra • Megváltozott munkaképességű álláskeresők csoportja (2007. december 20-i adatok szerint országosan az érintett létszám 40531, DDRMK nyilvántartásában 5994 fő volt) • Rehabilitációs járadékban részesülő nyilván-tartott, de nem álláskeresőként regisztrált ügyfelek csoportja (2008. október 5-i állapot szerint 72 fő)

6. A foglalkozási rehabilitáció az ÁFSZ stratégiájában (outputok) • Átalakult és további átalakítások előtt áll a támo-gatási rendszer (lásd közösségi jogszabályok) • Új ellátási formaként bevezetésre került a reha-bilitációs járadék • A minősítési rendszer átalakításával együtt kialakult az új intézményrendszer • Megkezdődött a szolgáltatási rendszer hozzá-rendelése a foglalkozási rehabilitációhoz

7. Országosan több mint 600, a régióban 80 veze-tő és munkatárs képzése, felkészítése történt meg, beleértve a foglalkoztatási szakértőket is • Megkezdődött a hálózatépítés, a szerepek, kom-petenciák tisztázása • A TÁMOP 1.3.1 program keretében folytatódik az ÁFSZ fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként

8. Az ügyfélcsoportokkal való foglalkozás közös elemei I. Diagnózis felállítása: • ORSZI szakvéleményen alapuló diagnózis ki-alakítása rehabilitációs járadékosok esetében • Szakmai team (közvetítő, munkatanácsadó, szociális munkás stb.) által felállított diagnózis álláskeresők esetében • Az igények összevetésén alapuló rehabilitációs terv készítése

9. A kirendeltség vizsgálata: • Életkor, szakmai gyakorlat • Iskolai végzettség • Aktuális mentális kondíciók, • Környezeti hátrányok • A munkavállalást befolyásoló családi és egyéb körülmények • A térség munkaerő-piaci feltételei

10. Munkavállalásra való felkészítés • Akadályozó tényezők (pl.: szociális) feltárása • Megfelelő munkahely megtalálásának segítése (munkáltatók megnyerése) • Munkatapasztalat szerzés elősegítése • Tartós foglalkoztatás elősegítése • Integrált és segítő szolgáltatás

11. Kapcsolatrendszer működtetése: • Az RMK szakmai egységei • A nyugdíjbiztosítás kirendeltségei • OMMF területi felügyelősége • ORSZI kirendeltségei • Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok

12. Képző szervezetek • Módszertani és szociális intézmények • Nonprofit szervezetek, munkaerő-piaci segítő szolgálatok • Önkormányzatok, házi orvosok • Munkáltatók

13. Az ügyfélcsoportokkal való foglalkozás közös elemei II. Főáramú aktív programok: • Intenzív tanácsadás • Képzési programok • Foglalkoztatási ösztönzők • Közvetlen munkahelyteremtés • Vállalkozásindítási ösztönzők

14. Speciális programok: • Az alacsonyabb termelékenységet kompenzáló bértámogatás • Munkahelyi környezet ki-és átalakítása, akadálymentesítés • Személyre szabott munkahelyi ügyintézés támogatása • Próba- és tranzitfoglalkoztatás

15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!