A VoV projekt módszertana

1. A VoV projekt módszertana Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal 2012. 02. 23. Lajosmizse

2. Az előadás tartalma – amiről szó lesz • A projekt és az elszármazottak • Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák • A népességcsökkenés lehetséges okai • A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka • Az elszármazottak beazonosítása • Adatgyűjtés és adatbázis kezelés • Kommunikáció és kapcsolatépítés

3. A VoV projekt és az elszármazottak • A projekt célja: a célterületként megjelölt 4 település esetében Információs Pontok kiépítése, melyek alkalmasak az elszármazottakkal való intézményes kapcsolattartásra • Az Információs Pontok kiépítése, működtetése, helyenként 250 elszármazottal való kapcsolatfelvétel

4. Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák • A népesség fogyása a XXI. Századi Európa jelentős részén általános tendenciává vált. • Magyarország: 2000-ben még 10.200.298 fős lakónépesség 2010-re 9.985.722 főre apadt. • A népességcsökkenés az időszakon belül 2,1%. • 1980: 10.709.000 FŐ! 6,8% csökkenés • 2011 népszámlálás (előzetes): 9.962.000 fő

5. Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

6. Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák • Csongrád megye: 2000: 430.514 fő, 2010: 421.827 fő, 2%-os csökkenés

7. Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák • Bács-Kiskun megye: 2000: 547.954 fő, 2010: 528.841 fő, 4,2%-os csökkenés

8. Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák • Jelentős területi különbségek: a legnagyobb népességveszteséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek szenvedték el az elmúlt időszakban (1998-2008): • Kisteleki: 5,8% • Jánoshalmi: 8,36% • Bácsalmási: 9,78% • Sarkadi: 10,4% • Mezőkovácsházi: 15,4%

9. Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák • Vajdaság • A 2002-es népszámlálás adatai szerint, Vajdaság Autonóm Tartománynak 2.031.992 lakosa volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, a Tartomány lakossága 1.916.889 fő. • A népességcsökkenés 5,7%-os. • 1960: mintegy 450 ezer magyar, 24% • 2001: 290 ezer magyar, 14%-os arány

10. A népességcsökkenés lehetséges okai • Természetes szaporodás és fogyás • Vándorlás • Belföldi vándorlások • Nemzetközi vándorlás, migráció

11. A népességcsökkenés lehetséges okai - Magyarország • Természetes szaporodás és fogyás • Évek óta tartó negatív tendencia: mind országos, mind megyei szinten természetes fogyást tapasztalhatunk • Országos szinten évi 30-40 ezer fővel kevesebb ember születik, mint hal meg • 2010-ben Bács-Kiskun megyében -2.731 fő, Csongrád megyében – 1.983 fő volt a természetes fogyás mértéke (a megyei népesség mintegy 0,5%-a!)

12. A népességcsökkenés lehetséges okai • A vándorlás hatása: némileg ellensúlyozza a természetes fogyást • Országon belüli vándorlás iránya: a kedvezőtlenebb helyzetű térségek felől a kedvezőbb helyzetű térségek irányába • Kisebb települések irányából a városok irányába – ennek ellenkezője

13. A népességcsökkenés lehetséges okai - Vajdaság • Magyarország: bevándorlás Magyarországon című táblázat • Szerbia és Montenegro irányából 1995 és 2007 között 20.459 fő érkezett Magyarországra (tartózkodási vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi)

14. A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén • A magyar lakosság csökkenésének okai a Vajdaság területén – négy kulcsszó: • természetes fogyás • kivándorlás • asszimiláció • szórványhelyzet

15. A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén • Természetes fogyás: idősödő lakosság – a Vajdaság Európa egyik legidősebb korszerkezetű régiója, az átlagéletkor 40 éven felüli (2002: 43 év) • Minthogy a fiatalabbak mobilitása sokszor sokkal magasabb, velük eltűnik a reprodukciós képesség is • Csökken a gyermekvállalások és a gyermekek száma • Arányaiban nő az idős emberek száma

16. A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén • Kivándorlás: a vajdasági népesség annak ellenére csökkent igen jelentősen a két népszámlálás között (2001, 2011) (5,7%-os csökkenés), hogy a területre jelentős belső vándorlás (menekültek) irányult az elmúlt 2 évtizedben • Ez egyben azt is jelzi, hogy a magyar lakosok száma és népességen belüli aránya csökkent a térségben • A magyar lakosság részéről a betelepedésre adott egyik válasz: emigráció

17. A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén • A másik válasz: asszimiláció • A vajdasági magyarság jelentős része kedvezőtlen nyelvi-etnikai helyzetben él. A szórványhelyzet az egyre erősödő identitásvesztés folyamata fele mutat, amely a többségi lakossághoz való asszimilálódás útja

18. A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén • A veszteség vetületei • Népességszám • Identitástudat • Gazdasági erő és szerep • Társadalmi szerep és intellektuális súly

19. Az elszármazottak beazonosítása • A projekt szándéka, célja • Feltérképezni az érintett területekről (Temerin, Óbecse, Ada, Lajosmizse) elszármazott lakosságot • Kapcsolatfelvétel és regisztráció • Folyamatos kapcsolattartás

20. Az elszármazottak beazonosítása • Lépések az elszármazottak feltérképezéséhez • Adatbázis készítése • A közvetlen környezet feltárása a településen – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások • Adatgyűjtés, beazonosítás • Láncreakció • + 1 lépés

21. Adatgyűjtés és adatbázis kezelés • Megfelelő adatbázis készítése, a következő javasolt tartalom mentén: • Név, születési név • Születési időpont, születési hely • Iskolai végzettség, szakképzettség • Az emigrációt megelőző lakóhely • Az emigráció időpontja • Az emigráció oka • Jelenlegi lakóhely, tartózkodási hely • Jelenlegi foglalkozás

22. Adatgyűjtés és adatbázis kezelés • Az elszármazott társai az emigrációban: kikkel távozott szülőhelyéről, kikkel él ma együtt, vagy közeli kapcsolatban – rokonok, barátok, munkatársak • Az otthonmaradt családtagok: kik maradtak a családból az eredeti lakóhelyen/szülőhelyen • Kapcsolattartás szintje • Elérhetőségek: e-mail, telefon, cím

23. Adatgyűjtés és adatbázis kezelés • A közvetlen környezet feltárása – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások • A közvetlenül ismert esetek feltérképezése, majd újabb esetek feltárása az azonosított személyek segítségével • Az elért célszemélyek részletes felmérése mellett rövid felmérés az elszármazott ismeretségi körére vonatkozóan is – elérhetőségek beszerzése

24. Adatgyűjtés és adatbázis kezelés • Láncreakció: az újabb és újabb ismeretségi kör egyre szélesedő adatbázis kiépítését teszi lehetővé • On-line megjelenítés: a projekt honlapján történő regisztrációval • Keresési és kapcsolat-felvételi lehetőségek

25. Adatgyűjtés és adatbázis kezelés • + 1 lépés: közösségi oldalak használata: • Keresésre, böngészésre • Közös oldalak, klubok létrehozására • IWIW, Facebook, Twitter, stb.

26. Kapcsolattartás • Három lehetőség: • A projekt honlapjának segítségével • A közösségi oldalak segítségével, a létrehozott klubok segítségével • Az Információs Pontos kapcsolattartó személyeinek segítségével