420 likes | 530 Views
A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT 10 ÉVE MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST, 2011. 11. 24. MTA – Budapest, 2011. 11. 24. Nyelv és oktatás anna.kollath@uni-mb.si. Előzmények.
E N D
A TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT 10 ÉVE MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BUDAPEST, 2011. 11. 24.
MTA – Budapest, 2011. 11. 24. Nyelv és oktatás anna.kollath@uni-mb.si
Előzmények • A Termini Kutatóhálózat partnerintézményeinek és kutatóinak kezdettől kiemelt kutatási területe a nyelv és oktatás különböző szempontú összefüggéseinek vizsgálata. • A magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében– az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztálya által szervezett korábbi közös programnak része volt a határon túli magyar közösségek anyanyelvi oktatási rendszerének felmérése, leírása
Oktatáskutatás Soha nem veszít aktualitásából – a külső körülmények megváltozásával új dimenziókkal bővül, más kontextusokba helyeződik. Kárpát-medencei körkép: kétnyelvű oktatási programok – ezek többfélék lehetnek. Elsősorban abban különböznek egymástól, hogy segítik-e, s ha igen, milyen mértékben az anyanyelv megőrzését, az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését.
Oktatáskutatás • A Kárpát-medencei magyar kisebbségek (etnikai/kulturális) identitásának – tömbben és szórványban egyaránt – legfontosabb eleme az anyanyelv (Gereben 1998). • A kisebbségi közösségek megmaradásában, etnolingvisztikai vitalitásuk megtartásában (a revitalizációban) az anyanyelvi és az anyanyelvű oktatásnak meghatározó szerepe van.
Oktatáskutatás • A határon túli magyar közösségeket eltérő számbeli arányuk, más-más társadalmi és szociokulturális környezetük, léthelyzeteik, sorseseményeik különbözősége ellenére azonos cél vezérli oktatási rendszerük kialakításában. Minden nemzeti közösség úgy próbálja megválasztani oktatási programját – az adott nyelvi és nem nyelvi helyzet megszabta lehetőségek vonzásában és választásában –, hogy a diákok az anyanyelv dominanciájának megtartásával (funkcionális) kétnyelvűvé váljanak. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az állam által működtetett oktatási (és egyéb) intézmények rendszerint a többségi nemzet igényeit tartják szem előtt – még hibátlannak tűnő jogi szabályozás mellett is, s a többségi lakosság céljai általában eltérnek a kisebbségek céljaitól.
Kutatástervezet • 2003: Illyefalva (kemény mag) • 2004. április 23. Budapest: Az MTA Határon Túli Kutatóállomásainak találkozója → kutatóhálózat • Korpuszépítés, szótármunkálatok, oktatás • Oktatás: A kisebbségi oktatás jogi, intézményi és nyelvi helyzetének, feltételeinek vizsgálata→ tanulmánykötet (elmélet ) + empirikus kutatás (reprezentatív minta; kérdőívek , feladatlapok) • A nyelvi irodák (kutatóállomások) kiegészülnek a kisrégiós (egyéni) kutatóhelyekkel
MTA ENKI Jelen voltak: • MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet: Bartha Csilla, Nádor Orsolya, Szarka László • Gramma Nyelvi Iroda: Szabómihály Gizella, Lanstyák István, Simon Szabolcs, Pintér Tibor • Szabó T. Attila Nyelvi Intézet: Péntek János, Benő Attila, Becze Orsolya • LIMES: Csernicskó István, Márku Anita • Magyarságkutató Tudományos Társaság: Papp György • Muravidéki kutatóhely: Kolláth Anna • Oktatáskutatás: Bene Annamária • A megbeszélés egyes részein meghívott vendégként jelen voltak: Kenesei István, Tolcsvai Nagy Gábor
Kötet Oktatási kötet (szerkesztői: Bartha Csilla és Péntek János) – megjelenik: 2012. január (Nádor Orsolya, Hattyár Helga) • Országtanulmányok : Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Ausztria Szlovénia
Atanulmányok tartalma és szerkezete I. Az iskola mint közigazgatási egység/intézmény (egy-egy tanulmány kb. 50%-a) • hivatalos kisebbségi oktatás, törvényi keret, oktatásirányítás • statisztikai trendek értelmezése • a magyar iskola mint intézmény (közigazgatási, gazdasági és szakmai irányítás; önálló rendszer-e) • oktatási szintek és iskolatípusok • tantervek, tankönyvek (a tankönyvírás intézményi háttere, hivatalos tanterv vs gyakorlat)
Atanulmányok tartalmaés szerkezete II. Az iskola mint a magyarnyelv-használat színtere • hogyan működik nyelvileg az oktatás (hivatalosan és a gyakorlatban) – anyanyelvi, anyanyelvű, többségi nyelvű, két(tan)nyelvű oktatás • az anyanyelv és az irodalom oktatásának nyelvi formái (nyelvek és nyelvváltozatok az oktatásban) • a többi tantárgy oktatásának nyelvi formái • az államnyelv oktatásának formái • az idegen nyelvek oktatása
A tanulmányok tartalma és szerkezete III. Iskolaválasztás: a magyar nyelv erősítésének lehetőségei és korlátai az iskolában • Mi motiválja az iskolaválasztást? (Összegyűjteni és összevetni az ezzel kapcsolatos létező eredményeket is!) • Mi a szerepe ebben a nyelv(ek)nek? • A szülők reakciói.
Folytatás, stratégiai kutatási programcsomag – 2009→ A TERMINI kutatási programtervezetének IV. pontjaként: Az oktatás nyelvi kérdései • 1. alprogram: Nyelv, oktatás, nyelvoktatás: problémák, kihívások, megoldási lehetőségek • Az anyanyelvi nevelés • A kétnyelvűsítés, nyelvoktatás • A kisebbségi köz-, szak- és felsőoktatás nyelvi erőforrásai, minőségbiztosítás
Folytatás, stratégiai kutatási programcsomag – 2009→ • 2. alprogram → Adalékok az oktatáskutatáshoz: pszicholingvisztikai vizsgálatok a szórvány körében (A mentális lexikon elérése, megakadásjelenségek vizsgálata a Kárpát-medence és Magyarország szórványközös ségeiben) → Programfelelős: Nádor Orsolya, Szoták Szilvia
Az anyanyelv • a magyar nyelv mint tantárgy tartalmi megújítása (a nyelv változatossága, a nyelvi tolerancia, a nyelvi emberi jogok, a nyelvi kontaktusok kérdéskörének megjelenítése az oktatásban) • a vernakuláris/regionális nyelvváltozatok használatának bátorítása az oktatási programokban, „kontaktusnyelvjárás-barát” anyanyelvi oktatási rendszerek kidolgozása, ehhez kapcsolódó oktatási anyagok készítése, beemelése az oktatási rendszerbe és a pedagógusképzésbe, -továbbképzésbe • a szórványközösségek igényeitől függően nyelvi revitalizációs oktatási programok támogatása (módszertan, oktatási anyagok), pl. Moldvában, Dél-Erdélyben, a kárpátaljai Felső-Tisza-vidéken, a nagyvárosi szórványokban • az anyanyelvi nevelés szemléletének, módszereinek felmérése, az anyanyelvi tantervek és tankönyvek elemzése.
Kétnyelvűsítés, nyelvoktatás • az egyes országok/régiók anyanyelv- és államnyelv-oktatási programjainak leírása, elhelyezése a nemzetközi oktatási tipológiában • az államnyelv eredményes oktatását elősegítő oktatási segédanyagok kidolgozása, kétnyelvűsítési programok készítése • a kétnyelvű oktatás tanulmányozásában az anyanyelv–második nyelv–idegen nyelv viszonya → a viszony szocio- és pszicholingvisztikai összefüggéseinek vizsgálata • hatékony kétnyelvű szakképzési programok kidolgozása • a közösségben működő kétnyelvű szocializációs modellek leírása, elemzése
Kétnyelvűsítés, nyelvoktatás • szövegértési vizsgálatok elvégzése az egyes régiókban, az eredmények összevetése egymással és magyarországi adatokkal • az oktatás nyelvi erőforrásai → a többnyelvűség és az oktatás →a többségi nyelv elsajátítása és az anyanyelv megőrzése: a két szempont „összeegyeztetésének” esélyei és lehetőségei • a magyar mint idegen nyelv/második nyelv oktatásának esélyei, lehetőségei és módszerei az egyes kisebbségi régiókban
Köz- és felsőoktatás, minőségbiztosítás • a globalizáció és az oktatás összefüggései: az oktatás szerepe a minőségbiztosításban, a határon túli magyar oktatás szerepe a horizontális és vertikális mobilitás biztosításában; a bolognai folyamat → a határon túli magyar felsőoktatás kihívásai • magyarországi diákok a határon túli magyar egyeteme- ken, ill. a határon túli magyar diákok a magyarországi felsőoktatásban • magyar nyelvű romák a határon túli magyar iskolákban
A jelent kutatva a jövőről • A magyar tannyelvű iskolák fennmaradása (az asszimiláció lassítása) szempontjából nagyon fontos, hogy azok piacképestudástnyújtsanak, hogy egyértelműen kimutatható legyen: a magyar iskolákban végzett diákok jobban érvényesülnek, mint az államnyelven tanuló magyar anyanyelvű társaik. • Ez a muravidéki kétnyelvű oktatás vonatkozásában: a magyar1-re járók „többletlehetőségei” a magyar2-re járókhoz viszonyítva.
A jövő Ehhez kell: • a magyar tannyelvű iskolák – a kiváló anyanyelvi tudás mellett – jó színvonalú államnyelvi és idegen nyelvi képzést biztosítsanak • a muravidéki kétnyelvű oktatásban az anyanyelv dominanciája jobbanérvényesüljön, a szaktantárgyak oktatásában a két nyelv egészséges aránya alakuljon ki – a meglévő helyzet ne legyen rosszabb
A jövő • A fenti kutatási problémák felvetése által (és megfelelő – anyagi és erkölcsi – támogatás esetén a konkrét kutatási programok révén) közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a határon túli magyar közösségek nyelvmegtartásának egyik legfontosabb tényezője, az oktatás vonatkozásában megbízható adatokkal, ismeretekkel rendelkezzünk. → fehér foltok • Oktatásstratégiák.
Fehér foltok • milyen színvonalúak a határon túli oktatási intézmények (az adott állam többségi iskoláihoz, a magyarországi intézményekhez, illetve egymáshoz viszonyítva) • milyen nyelvoktatási programokat alkalmaznak a kisebbségi régiók különböző oktatási intézményeiben • milyen szemléletben és hatékonysággal folyik az anyanyelvi nevelés a kisebbségi magyar tannyelvű/kétnyelvű iskolában • milyen eredményességgel oktatják az államnyelvet és az idegen nyelveket ezekben az intézményekben • hogyan alakul a két nyelv dominanciája a kétnyelvű oktatásban • kétnyelvű tankönyvek – tankönyvfordítások
ISNYI • Imre Samu Nyelvi Intézet (UMIZ, Alsóőr) – a TERMINI részeként – a kisrégiós nyelvészeti kutatásokat fogja össze → www.umiz.at
A tudomány az oktatásért – az oktatás a tudományértMuravidék Bokor József 2009. Nyelviség és magyarság a Muravidéken. Lendva: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Zágorec-Csuka Judit szerk. 2009. Lét és nyelv; Nyelv, identitás, irodalom. Tanulmánykötet. Lendva: Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség. Kolláth Anna szerk. 2009. A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada. Maribor: ZORA 68.
A tudomány az oktatásért – az oktatás a tudományért Muravidék Jožefa Herman, Tatjana Sabo szerk. 2010. Drug z drugim – Együtt egymásért 1959–2009. Ob 50-letnici dvojezičnega šolstva na narodnostno mešanem območju v Prekmurju – A kétnyelvű oktatás 50. évfordulója a nemzetiségileg vegyesen lakott Muravidéken. Lendava/Lendva. Lucija Čok ur. 2010. Izobraževanje za dvojezičnost v kontekstu evropskih integracijskih procesov. Učinkovitost dvojezičnih modelov izobraževanja v etnično mešanih okoljih Slovenije. Koper: Založba Annales – hatékonyság
Hangsúlyok – Muravidék Adott és … • mindkét nemzeti közösségé • eredményei, hatékonysága és hiányosságai csak ebben a kontextusban értelmezhetők hitelesen • többletérték a közös kultúra → csak a két nyelv együttesen lehet ennek hiteles hordozója • saját értelmiségi réteg ... elvett • az anyanyelv dominanciája csorbul – nyelvvisszaszoruló helyzet
Konkrét lehetőségek, törvényi keretek – Muravidék A Fehér Könyvmásodik változata (1995-ben az első; a készülőben megfelelő hangsúlyt kap a kétnyelvű oktatás is) A kétnyelvű középiskola kivitelezési utasítása– szakmai viták; a beiratkozás feltételei) Az átfogó nemzetiségi törvény(a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága) – az elmélet és a gyakorlat közti szakadék „feltöltése” Többnyelvűsítés: az első idegen nyelv korai oktatása (az első harmadban; Pártosfalva: német) – a második idegen nyelv bevezetése a harmadik harmadban
A kétnyelvűiskoláktanárai e-kompetenciáinakfejlesztése • A szlovén oktatási minisztérium nyilvános pályázata • A Tanszék konzorciális partnerként közösen a MMÖNK-val és az MNMI-vel • Projekt a muravidéki kétnyelvű oktatás megújítására • Költségvetés: 1 000 000 euró (EU: 85%, költségvetés: 15%) • Futamidő: 2011. 10. 01-től 2013. 08. 31-ig
A kétnyelvűiskoláktanárai e-kompetenciáinakfejlesztése • ) A közoktatásban tanító pedagógusok szakmai és nyelvi (e-)kompetenciájának fejlesztése • 2) Online szótárak és oktatási anyagok tantárgyanként – építve a kevés meglévőre • 3) A magyar mint második nyelv tanításának megoldásai (innovációk, revitalizációs lehetőségek) • 4) A magyar nyelv és kultúra promóciója a kétnyelvű területen kívül – egynyelvű diákok megnyerése a kétnyelvű oktatás számára
Egy évtized történései –többletérték „Intelligencia és oktatás, amelyet nem fűt át emberszeretet, semmit sem ér.” Daniel Keyes: Virágot Algernonnak