Nyugdíjkérdések közgazdász szemmel

1. Nyugdíjkérdésekközgazdász szemmel Bartha Attila (Kopint-Tárki, kutatási igazgató) A NYUGDÍJRENDSZER JÖVŐJE Budapest, 2010. december 14.

2. A nyugdíjrendszerrel szemben támasztható közgazdasági és gazdaságpolitikai elvárások • A munkában eltöltött élet keresetének megfelelő pótlása időskorban • Védelem az időskori végletes szegénységtől • Hosszú távon fenntartható, aktuálpolitikai preferenciáktól mentes nyugdíjrendszer kialakítása és fenntartása

3. A mai magyar nyugdíjrendszer néhány főbb jellemzője • A nyugdíjrendszer egyenlegének és finanszírozásának külső tényezői: • a munkaerőpiac elhagyásának átlagos életkora (58 év) • a járulékfizetési fegyelem (javulóban, 80% körül) • a korfüggőség (30-35% között) • A növekvő hiány a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben keletkezik • A nyugdíjak alakulásának politikai ciklikussága • A nyugdíjrendszer belső igazságtalansága csökkent (szerencsés vs. peches generációk, 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémium, de pl. a nyugdíj/bér helyettesítési arány mindenkire azonos) • Hosszú távon fenntartható, aktuálpolitikai preferenciáktól mentes nyugdíjrendszer kialakítása és fenntartása: • az elöregedés, • a korfüggőség és • a gazdasági függőség gyorsuló növekedése • Változatlan nyugdíjszabályok mellett a most a GDP arányában 10,4%-os kiadási arány 2020-ra 12,5%-ra, 2040-re pedig 16% fölé emelkedhet (optimista, átlagosan 3,5%-os éves gazdasági növekedést feltételezve)

4. A mai magyar nyugdíjrendszer kritikus tényezői • A nyugdíjrendszer függése a rövid távú politikai döntéshozataltól: szabályozásának számtalan paramétere könnyen és tetszés szerint módosítható (és módosul is az aktuálpolitikai döntéshozatali preferenciák fényében) • az, hogy mi minősül szolgálati évnek, • mi a nettó kereset, mint a kezdő nyugdíj kiszámításának alapja, • mi a nyugdíjak indexálásának szabálya • A nettó rejtett kötelezettségvállalás (implicit adósság) alakulása • Alacsony foglalkoztatás, szűk járulékfizetői kör • Torz ösztönzők • korai nyugdíjba vonulás • a nyugdíj melletti munkavégzés adóztatása

5. Lehetséges elmozdulások • Csak olyan sarokszámokat • járulék-mérték, • nyugdíjkorhatár, • járadék-megállapítási szabályok és • indexszabály érintő változtatások fogadhatók el, amelyek a rejtett hiányt csökkentik • A kötelező nyugdíjkorhatár emelkedése legalább részben, 5 évenként rendszeresen felülvizsgálva követi a 60 éves korban várható átlagos élettartam növekedését • Elkerülhetetlennek látszik az állami alapnyugdíj bevezetése, nyíltan beismerve a most is létező rejtett (segély típusú) konstrukciókat. • Dilemma: a végletes időskori szegénység elkerülése vs. a közteherviselést elkerülő magatartás jutalmazása. • Célszerű az állami alapnyugdíjat viszonylag alacsonyan, a mindenkori nettó átlagjövedelem 30-40%-a körüli szinten megállapítani. • A korhatár alatti, nem öregségi nyugdíjasok ellátása (amelyek valójában szociális ellátások) finanszírozása nem a TB Nyugdíjalapból, hanem az általános adóbevételekből • A nyugdíjbefizetések (járulékok) és kifizetések (járandóságok) közötti viszonyt nyilvánossága • Áttérés: valamelyik olyan rendszerre áttérni, amely a demográfiai, munkaerőpiaci és a gazdasági változásokhoz automatikusan alkalmazkodik, és figyelembe veszi a hosszútávú pénzügyi fenntarthatóság, valamint a munkaerőpiacon maradásra történő ösztönzés szempontjait is. • a névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer (például Svédországban) • a Németországban – amúgy a magyarhoz sok tekintetben igen hasonló hagyományos felosztó-kirovó típusú TB-nyugdíjrendszerben bevezetett pontrendszer.

6. Köszönöm a figyelmet!