A terhesgondozás jogi vonatkozásai

1. A terhesgondozás jogi vonatkozásai Azért, hogy a terhesgondozás ne alakuljon át terhelt gondozássá

2. Terhelt gondozás megelőzésére • Felelősségi formák • Kártérítési felelősség és kártérítések • Önálló illetve együttes felelősség a terhesgondozásért orvos és intézmény között • Szakmai felelősség-kártérítési felelősség • A felelősségcsökkentés jogi lehetőségei • A terhesgondozáshoz kapcsolódó felelősség jogszabályi háttere • Terhesgondozás és szakmai protokollok, irányelvek • Terhesgondozás és dokumentáció • Terhesgondozással összefüggő speciális bírói gyakorlat ( UH, Down –kór és társai)

3. Felelősségi formák • Személyi (mindig a tevékenységet végző): • etikai felelősség • Fegyelmi, munkajogi felelősség • Büntetőjogi felelősség • Szolgáltatót (működési engedély címzettje)érinti: • Működési felelősség (ÁNTSZ) • Működtetési felelősség ( Felügyelet) • Fogyasztóvédelmi típusú felelősség • Egészségbiztosítási típusú felelősség • Polgári jogi felelősség

4. Etikai felelősség • Kamara vagy Megyei Etikai Tanács • 30/2007 EüM rendelet, Orvosi Rendtartás alapján, • 2007-től szakmai kérdésekben ritkább ( szakmai szabályszegés nem etikai vétség automatikusan) • Etikai eljárás elsősorban tájékoztatási hiba miatt • Etikai büntetések, eljárások • Védőnőtől-orvosig bárki ellen indítható, akár magánszolgáltató, akár finanszírozottként jár el

5. Fegyelmi, munkajogi • Fegyelmi felelősség csak közalkalmazottnál • Fegyelmi eljárás, büntetések. • Munkajogi felelősség nem közalkalmazottnál a szerződés felmondása, rendkívüli felmondása nincs speciális eljárás • Eljárás alapja nem megfelelő szakmai tevékenység is lehet. • Áthárítás szabályai munkaviszony és közreműködői jogviszony esetén

6. Büntetőjogi felelősség • Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés • Büntetőjogi felelősség sajátosságai • Ártatlanság vélelme, konkrét elvárhatóság • Szakmai szabály határai • Kizárólagos okozat • Tájékoztatás • Büntetések • Védőnőtől-orvosig bárki ellen indítható, akár magánszolgáltató, akár finanszírozottként jár el

7. Működési felelősség • Szakmai minimumfeltételek /60/2003 ESzCsM rendelet) • Általános szülészet-nőgygóyászat (amniocentézis, chorionboholy vizsgálat, mint terhesgondozási lépés) • Genetikai tanácsadás • Körzeti védőnői tevékenység • IVF • Terhesgondozás önálló minimumfeltételei? • Működési engedély tartalma • Szakmai szabályok • ÁNTSZ, szakfőorvosi, OSZMK rendszerén keresztül • Szankciók: figyelmeztetéstől-működési engedély visszavonásáig • Minden szolgáltatót érinthet

8. Működtetési felelősség • Egészségbiztosítási Felügyelet • Csak finanszírozott szolgáltatók • Szakmai szabályok megszegése, minőségi követelményekkel ellentétes eljárás • Szankció: bírság • A szakvélemény más eljárásban is felhasználható

9. Fogyasztóvédelmi típusú felelősség • Terhesgondozási tevékenység is a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá is tartozik • Minden szolgáltató ellen indulhat • Pert elkerülő eljárások: • Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség • Békéltető Testület • Betegjogi képviselő • Közvetítő Tanács • Panasz fenntartó, szolgáltató • Felelősségbiztosító

10. Egészségbiztosítási felelősség • A jövő, a Pénztárakkal szerződött szolgáltatókat érinti • Pénztár ügyfélszolgálata, ahol a beteg panaszkodhat- kötelező válaszadás • Pénztár bejelentésre történő szakmai vizsgálat • Bejelentéstől független ellenőrzés • Pénztári műhiba • Szankció-szerződésbontás

11. Polgári jogi felelősség • Leggyakoribb • Minden szolgáltatót érinthet • Szankció: Kártérítés • Kártérítési felelősség jellemzői • Vélelmezett felelősség • Általában elvárható magatartás • Nem kizárt okozat • Elvárható gondosság tág fogalma • Tájékoztatás fokozott jelentősége

12. Kártérítés • Releváns az okozott kár nagysága, így ha károsodott gyermek születik a terhesgondozás is járhat magas kártérítéssel • Nem vagyoni kártérítések és károsodás kapcsolata • Széleskörű vagyoni kártérítések

13. Önálló vagy együttes felelősség? • Terhesgondozásnál mindig önállóan vizsgálják ki és milyen formában végezte • Felelős lehet önállóan védőnő, terhesgondozó orvos, UH-t végző stb. • Felelősség lehet önálló, de lehet egyetemleges is akár egymás között, akár a szülést levezető intézménnyel, közrehatás számítható aránya, vagy egymás között egyenlő • Terhes-gondozó önálló felelősségét kezdeményezheti beteg ( felperes), de a későbbi szolgáltatók ( pl. szülést levezető kórház, mint alperes) is • Nem munkaviszony esetén a szolgáltató felelőssége nem mentesít a szolgáltató és közreműködő közötti elszámolástól, közreműködi részvétel az eljárásban

14. Szakmai felelősség-kártérítési felelősség • Elvárható gondosság tág értelmezése • Diagnosztikai tévedés • Gyógymódválasztási szabadság • Esély elvétele • Tájékoztatás

15. Diagnosztikai tévedés • Szükséges és indokolt vizsgálat hiányának következménye • Döntési helyzet • Mikor nem felróható • Miként jelentkezik ez a terhesgondozásban ( pl. lehet-e tévedni az UH vizsgálatnál stb.)

16. Gyógymódválasztási szabadság • Gyógymódválasztási szabadság korlátai: alapos és körültekintő vizsgálat, hozzájárulás • A választható gyógymódért is lehet felelősség • Miként jelentkezik ez a kérdés a terhes-gondozásban ( pl. mikor alapos egy terhesgonodzási lépés, ha azt kell, célszerű, indokolt, lehet, vagy nem kizárt végezni?)

17. Esély • Szolgáltatónak kell bizonyítani az esély hiányát • Nagyobb esély a túlélésre, illetve gyógyulásra és nem a túlélés, illetve gyógyulás nagyobb esélye a kérdés (elvileg elég a 0,1 nem kell legalább 51%) • Esély ténye és nem a mértéke számít, illetve a mértéke lehet kártérítési összegszerűségi kérdés ( pl. rövid túlélési idő elvétele alacsonyabb kártérítés) • Miként jelentkezik ez a terhes-gondozásban

18. Tájékoztatás • Egyenrangú az orvos-szakmai mulasztásokkal • Terhesgondozás során kevés az invazív vizsgálat-kevés az írásbeli hozzájárulás • Tájékoztatás történhet mindig szóban • Tájékoztatás tényét, tartalmát a szolgáltató bizonyítja, tanúvallomás szerepe • Tájékoztatás minden lehetséges, ismert és súlyos következményről • Döntési helyzetbe kell hozni a beteget, a beteg dönt, szolgáltató előkészít és végrehajt, ha rossz a beteg döntése, az előkészítés volt rossz

19. Terhesgondozás és tájékoztatás • BH-k és EBH-k közül egyedül itt van terhesgondozást érintő, a 747 EBH • „Ha a magzat fejlődési rendellenességének gyanúja nem zárható ki, az orvosi tájékoztatásnak ki kell terjednie a fejlődési rendellenesség valószínűségének mértékére, a terhesség megszakítás elvi lehetőségére, szakmai felülvizsgálat igénybevételére.” • „Alperes orvosainak téves az az álláspontja, hogy a terhesség megszakítás lehetőségéről csak akkor indokolt az állapotos nő tájékoztatása, ha az orvosilag is javasolt…A tájékoztatási kötelezettség, tehát a terhesség-megszakítás kérdésében elfoglalt nemleges orvosi álláspont esetén is fennáll.” • „A felülvélemény szerint a magzat genetikai-teratológiai ártalma kevesebb, mint 50%-ban volt valószínűsíthető, amely megállapításból azonban az is következik, hogy nem volt kizárt…A kárfelelősség alóli kimentésre alkalmas megfelelő tájékoztatás megtörténtéhez alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a felperest tájékoztatta a terhesség megszakítás lehetőségéről, vagy legalábbis arról, hogy a fejlődési rendellenesség gyanúja továbbra sem kizárt.”

20. A felelősségcsökkentés jogi eszközei • Terhesgondozást végző szolgáltatók szakmai felelősségbiztosítása járó-beteg ellátás ezért lehet magasabb limit, súlyos károsodásokból fakadó veszélyek • Minél magasabb limitek, kizárások (genetikai károsodás, tájékoztatás, közreműködőként történő eljárás) visszakövetelési jog ( működési engedélyek kérdése) terhesgondozási sajátosságok • Terhesgondozást végző szolgáltató működési formája, miért ne Bt. vagy egyéni vállalkozás (felelősség korlátai beteg és szolgáltató illetve szolgáltató és közreműködő közötti elszámoláskor)

21. Terhesgondozás a jogszabályokban I. • A Terhesgondozásról szóló 33/1992 NM rendelet- a transzfúziós szabályzat mellett szinte az egyedüli szakmai szabály, ami jogszabályban van • 1993 óta nem módosították • A vizsgálati minimumot írja elő • Meghatároz elrendelendő (1és 2.sz. melléklet) és elrendelhető (3.sz. melléklet) vizsgálatokat • Dokumentációs kötelezettséget érinti

22. Terhesgondozás a jogszabályokban II. • Felelősséget eredményezhet, ha a jogszabályban írt bármilyen kötelezettség nem kerül betartásra • Vizsgálat az első és második trimeszterben legalább egy-egy harmadikban legalább kettő ( szakma követelményei ennél már sokkal szigorúbbak) • Az elrendelendő vizsgálatok közül bármelyik hiánya, mint tény, megalapozza a felelősséget, míg az elrendelhető vizsgálatoknál vagy akkor van felelősség, ha szakmailag indokolt a vizsgálat és elmarad, illetve minden esetben, ha legalább a tájékoztatás nem történik meg a vizsgálat lehetőségéről, különösen, ha az esélyt növel. • Nevesített dokumentáció terhes törzslap, terhes-könyv és terhesgondozás saját dokumentációja. Ezek pontos, egyező vezetése kiemelten, hogy az egységes dokumentáció része a fentieken túl a laboratóriumi és egyéb vizsgálati leletek is. Felelősséget eredményez, tehát az is, ha nem kerül valami rögzítésre, de az is, ha a rendelkezésre álló adatok közül valamelyiket a gyógykezelést végző nem nézi meg, nem ismeri meg, vagy nem tesz meg mindent annak megismerése érdekében ( pl hiányosnak látja a vizsgálati leleteket és nem kérdez rá a terhesnél azokra)

23. Terhesgondozás és szakmai protokollok, irányelvek • Szakmai protokoll csak a minisztérium által kiadott vizsgálati és terápiás eljárás rend. Egészségpénztárak csak ezt lesznek kötelesek figyelembe venni 2009-től és ehhez igazodik majd a finanszírozási eljárás rend • Átfogó szakmai protokoll a terhesgondozásról nincs, a rendelet sem az csak ha tartalmát annak minősítenék. • Szükséges átfogó protokoll a terhesgondozásról és egyes elemiről ( amiről egyébként a Magyar Nőorvos Társaságnak irányelvei vannak) külön protokoll.

24. Szakmai protokollok • Szakma független protokollok betartása a terhesgondozás során (thromboemboliák megelőzőséről, antibiotikum kezelésről, fertőzések megelőzéséről /Infektológiai Szakmai Kollégium/) • Közvetett szakma függő protokollok: Védőnői Szakmai Kollégium: A védőnő feladatairól a várandós gondozásban, Klinikai Genetikai Szakmai Kollégium: A Down-kór prenatális szűrése és diagnosztikája, IVF protokoll speciális terhesgondozást érintő vonatkozásai

25. Szakmai protokoll a védőnői ellátásról • Kötelező vizsgálatok és gyakoriságuk ( akár az elmaradás, akár a gyakoriság megsértése eredményezheti a felelősséget) • Havonta végzendő pl. testtömegmérés, s-f távolság mérés a 24. héttől, minden alkalommal szükséges alsóvégtag megtekintése, vizeletvizsgálat, vérvizsgálat tesztcsíkkal (vércukor), vérnyomásmérés, pulzus, magzati szívfrekvencia számlálás (16-20. héttől) • Nevesített, további nem általa végzett vizsgálatok, amit figyelemmel kell kísérnie a védőnőnek és dokumentálnia is ( ide tartoznak UH vizsgálatok, genetikai szűrés, TORCH szűrés, különböző laboratóriumi vizsgálatok) Ezekkel kapcsolatos dokumentációs hiány megkérdőjelezheti a vizsgálat tényét? • Dokumentálással kapcsolatos kiemelt feladatok: gondozási könyv kiállítása, gondozási terv készítése, törzslap vezetése, vizsgálati eredmények összegyűjtése, regisztrálása, védőnői vizsgálatok rögzítése gondozási könyvben és törzslapon, elégedettségi vizsgálat. Széleskörű dokumentációs feladatok, hiányuk, megsértésük azt jelentheti, hogy a felelősség alól nem tudja magát tisztázni az eljárás alá vont szolgáltlató vagy személy. • Védőnő felelőssége önálló, terhesgondozó orvos felelőssége fennáll: nem észleli védőnői vizsgálat hiányát, vagy ha az észlelt hiányt nem pótolja

26. Szakmai irányelvek • Magyar Nőorvos Társaság irányelvei sokkal részletesebbek,mint a protokollok: • Terhesség megállapítása, Terhesség alatti infekciók, Terhességi UH diagnosztika, Toxémia, Praeeclampsia, eclampsia, diabétesz és terhesség • Szülészet-nőgyógyászati protokoll című könyv • Terhesgondozásról önálló fejezet: Ellenőrző és szűrővizsgálatoknak a jogszabálynál részletesebb felsorolása, szigorúbb vizsgálati minimum időtartamok: 26-28 hétig havonta 1, 33-34 héti három hetente egy, 35. héttől hetente egy alkalom. • Intézmények belső protokolljai • 2009-től finanszírozók protokolljai • Bírói gyakorlat: elvárható gondosság szélesebb, mint a protokoll ( nincs meghatározva milyen protokollra gondol). Felelősséget eredményezhet, tehát az irányelvekben, a szakkönyvben, a belső protokollban, a finanszírozási protokollban írtak megszegése is sőt elvileg még ennél több is lehet az elvárhatóság (egyes szakcikk)

27. Terhesgondozás és dokumentáció • Bírói gyakorlat: minden dokumentációs probléma kizárólag az alperes(szolgáltató) terhére értékelendő, egyértelműség hiányában nem tudja magát a felelősség alól kimenteni. • Hiányos ( valamilyen eredmény nincs rögzítve) • Hiányzó (valamilyen irat hiányzik) • Egymásnak ellentmondó ( pl. terhes-könyv és orvos dokumentációja, amely ellentmondás nem csak eltérés, hanem az is lehet,hogy az adat egyikben szerepel a másikban nem) • Olvashatatlan bejegyzés • Értelmezhetetlen rövidítés, illetve a terhes számára nem egyértelmű adat ( vita esetén az adat a szolgáltató terhére értelmezendő) • A terhes a jog oldaláról nézve lehet tudatlan, van ugyan olyan kötelezettsége, hogy tájékoztassa a szolgáltatót az elvégezet egyéb vizsgálatokról, egyéb tüneteikről, de csak ha arra rákérdez a terhesgondozó, tehát az adathiányért az adat rendelkezésre állása mellett is a szolgáltató a hibás a rossz kikérdezésért. • A hiányosságokat meg lehet próbálni tanúvallomással pótolni, de azoknak egyezniük kell, illetve szerepük csak másodlagos az okiratok mögött. • Adat mindig a betegé, így ha kéri ki kell adni másolatban az írásos anyagot és a videó, DVD felvételeket is. ( másolási díjat lehet kérni)

28. Egyes terhes-gondozási esetek a bírói gyakorlatban • Kifejezetten terhesgondozás miatt kevés eljárás indul (UH, Down-kór) a szülészet vezet a műhibapereket érintő szakmáknál, de a szüléssel összefüggő esetek miatt. • Védőnői szolgáltató ellen talán nem is folyik eljárás • Ha indul a terhesgondozás miatt eljárás akkor a per együttesen szól terhesgondozási és szülési hibákról , nevesítve csak terhesgondozási per nagyon ritka • Jövő: új Egészségpénztári modellben szolgáltató és pénztár is jobban figyel majd, hogy ki követte el a tényleges hibát, így lehet, hogy a szolgáltatói oldal részéről jelentkezik az igény a többszereplős perekre ( terhesgondozó önálló felelőssége is jelenjen meg), de az egyre több protokoll is vezethet a terhesgondozási perek növekedésére, hiszen az elvárások pontosabban és számon kérhetőbben kerülnek majd rögzítésre.

29. Terhesség felismerése- méhen kívüli terhesség • Fel nem ismerés önmagában nem hiba, csak ha a felismerés érdekében indokolt vizsgálatok elmaradnak (laborvizsgálatok, UH). • Méhen kívüli terhességnél, a hiányosan -pl kimard a vizsgálatból az uterus, vagy a petevezeték, esetleg a Douglas –űr, vagy a végzett vizsgálat hiányos kerül dokumentálásra - folytatott UH vizsgálat mellett felróható az is, ha nem egyértelmű az intra vagy extrauterin terhesség és rövid időn (2-3 nap) belül nem történik ismételt visszarendelés és vizsgálat. • Fel nem ismert terhességnél extrém esetben az egészséges gyermek születése nem eredményezhet kártérítést, mert a bírói gyakorlat szerint nincs jogellenesség.( felnevelés költségei sem kérhetőek) • Méhen kívüli terhességnél az észrevétel függvényében kérdés, hogy milyen szervmegtartó kezelésekre kerülhetett volna sor korábbi észleléskor.

30. Ultrahangvizsgálatok I. • A bírói gyakorlat nem várja el a 100%-os felismerést, lehet valamit nem észre venni • A terhesség megfelelő idejében történjen a vizsgálat és megfelelő képzettségű vizsgáljon. Ha ezek megsértésre kerülnek az a tény, hogy az MSZNUT elveknek megfelelő vizsgálat nagyobb esélyt jelentett volna megalapozza a felelősséget, az esély mértéke irreleváns. • UH perek fejlődési rendellenességek felismeréséről szólnak azzal, hogy felismerés esetén tájékoztatás és terhesség megszakítás lehetősége a szülőknek az elvárható eljárás azzal, hogy jelenleg a károsodottan született gyermek is kérhet saját jogán kártérítést

31. Ultrahangvizsgálatok II. • Több perben kérdés a 18-20. heti UH, ne korábban és ne később történjen. • A II. UH-t MSZNUT ajánlás szerint lehetőleg B vagy a C végzettségű végezze, a szakmai protokoll című könyv szerint csak ilyen végezheti, 2007 szeptembertől végezheti más is B vagy C végzettségű személy szakmai felügyeletével (mit jelent a szakmai felügyelet, miként lehet ezt bizonyítani pl. a zárójelbe beírt névvel?,ha van B vagy C végzettségű, akkor ennek lehetőségéről kell-e tájékoztatni vagy automatikusan végezheti más végzettségű felügyelet mellett- bírói gyakorlat fogja eldönteni) • UH vizsgálat tartalma. Csak azt nézte meg a vizsgáló az előírás szerint vizsgálandókból, ami dokumentálva van, ha a vizsgálat, vagy a dokumentáció hiányos felelősséget eredményezhet. • UH vizsgálat eredményességéről történő tájékoztatás. Leleten formaszöveg ( különböző elváltozások esetén eltérő hatékonyság, nincs teljes bizonyossággal felismerés).Továbbképző Szemle 2007 szeptember. Kijelentő módban nem szabad fogalmazni és a javasolt általános tartalmú tájékoztatást ki kell egészíteni szóban lehetőség szerint a konkrétabb százalékokról, hogy a beteg el tudja dönteni akar e további, esetleg fejlettebb vizsgálatot, ennek a tájékoztatásnak a megtörténtét bizonyítani kell (lásd korábbi 747 EBH a tájékoztatásról)

32. Down-kór I. • A végtag-rendellenességek mellett a legtöbb terhesgondozást érintő per Down-kór felismeréséről szól • A tarkó ödéma mérése, ha nem is kötelező annak lehetőségéről tájékoztatást kell adni, ha elvégzik, jelentős, hogy mikor ( 11-13 hét ) és ha 3 mm vagy nagyobb további kivizsgálás az elvárható • A biokémiai szűrésekkel az AFP-t kivéve hasonló a helyzet, a protokoll szerint azok nem tartoznak a rutineljárásba, de azok lehetőségéről, a hatékonyságáról tájékoztatást kell adni és a terhes dönti el, hogy ha lehet elvégezteti-e, illetve azok eredménye ismeretében is, ha azok utalnak a károsodásra, a további invazív vizsgálatok elvégzése elvárható, illetve azok lehetőségéről tájékoztatást kell adni

33. Down-kór II. • Az AFP eredmény a Down –kór vonatkozásában a Genetikai Tanácsadás irányelve szerint akkor indokol további vizsgálatot, ha 0,2-07 között van, de a bírói gyakorlat ennél szigorúbb, akkor sem tartja kizártnak, ha az 0,8-0,9 körül van, ez utóbbi esetben többletkövetelmény a tájékoztatás az invazív vizsgálatok lehetőségéről • A protokoll a terhes 35. életévéről beszél a vizsgálatok indokánál, de megemlíti a fokozott szülői aggodalmat is, amikor pszichés okból a szülőnek joga s lehetősége van kérni az invazív vizsgálatot korábban is. • Az invazív vizsgálat lehetőség szerint minél nagyobb biztonságot adjon (protokoll: teljes kromoszómaszerelvényről csak a karotypizálás után lehet tájékozódni) Természetesen tájékoztatni kell a terhest az invazív beavatkozások kockázatáról is, a megalapozott döntés érdekében • A károsodott gyermek ilyen esetben is önállóan igényelhet kártérítést azzal, hogy ha ez a lehetőség esetleg a jövőben megszűnik felmerülhet a gyermek felnevelési költésgének megtérítése hiszen, ha tudták volna a szülők a károsodást kérték volna a terhesség megszakítást. Az alperes, tehát nem a genetikai károsodásért felel, hanem a károsodás fel nem ismeréséért és a terhesség megszakítás lehetősége felajánlásának elmaradásáért.

34. Terhesség alatti infekciók • A bírói gyakorlat utólag elemzi a történteket, ezrét ritkán fogadja el azt az érvet, hogy egy adott fertőződésnek, baktériumnak nem tulajdonítottak jelentőséget, mert az többször előfordulhat terhesség alatt. • Fertőződés jelentkezésekor, vizsgálják volt-e tenyésztés, alkalmaztak-e megelőző jelleggel , majd tenyésztést követően célzott antibiotikumot, illetve ellenőrizték-e a fertőzés megszűnését, ha bármelyik hiányzik és a fertőződés szerepe nem kizárt egy károsodás bekövetkeztében megállapítják a felelősséget • Több perben merül fel a streptococcus B fertőzéssel kapcsolatos szűrés a terhesség vége felé ( fenyegető koraszülés), de az infekciókról szóló irányelv is szűrővizsgálatként javasolja, ami elvárhatóvá teszi.

35. Gesztácios diabétesz szűrése • Nagy magzatnál (vállelakadásnál) illetve magzati halálnál többször vizságlják, hogy a 75 gramm glükózzal végzett terhelés ( OGGT) megtörtént-e és ha annak feltételei fennálltak önmagában a vizsgálat hiánya megalapozhatja a terhesgondozó önálló vagy a szülést vezető szolgáltatóval közös felelősségét (neki is figyelni kellett volna a vizsgálat hiányára) • Irányelv a 24-28 hét között teljes körű szűrést javasol, míg a rizikócsoportoknál korai szűrést tart indokoltnak 12-16 hét között is. Védekezés szokott lenni, hogy nem indokolt a vizsgálat, de ekkor is legalább az arról szóló tájékoztatás elvárható, így annak elmaradása alapozza meg a felelősséget.

36. Toxémia • Abban az esetben állapít meg a bírói gyakorlat felelősséget, ha annak észlelése során nem a késői terhességi toxémia, illetve a toxémia, praeeclampsia, eclampsia című irányelvek szerint járnak el. • Felelősség alapja lehet: • ha az irányelvben feltüntetett tünetek mellett nem, vagy nem időben kerül észlelésre a toxémia • ha a toxémiához vezető magas vérnyomást a terhesség során nem az irányelv szerint kezelték • ha a toxémiához vezető folyamatok azért nem kerültek felismerésre, mert valamilyen vizsgálatokat a terhesgondozók elmulasztottak • Ha a kialakult toxémiás károsodást, nem az irányelvben írtak szerint kezelték.

37. Többes terhesség • A legújabb tankönyv (2007) már nem említi a terhesgondozási feladatok között a kórházi felvételt, illetve annak felajánlását. A bírói gyakorlat azonban a 33/1992 NM rendeletből indul ki ( ikerterhességre is alkalmazni kell a rendelet előírását, ami szerint kiemelt, megfelelő személyi és diagnosztikai és terápiás ellátottságú intézmény szükséges). Ezt a rendelkezést kiterjesztően értékeli a bírói gyakorlat és elvárhatóság kritériuma az intézeti felvétel a terhesség vége felé, de legalább annak felajánlása megfelelő tájékoztatás mellett (visszautasítást célszerű dokumentálni) • További elvárhatósági kérdés szokott lenni a gyakoribb UH, illetve CTG ellenőrzés elmaradása.

38. Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar • Látható, hogy a bírói gyakorlat tág értelmezése jelenleg,de a különösen a jövőben nem kerüli majd el a terhesgondozást sem. • Menekülési lehetőség: • a megfelelő nagyszámú terápiás és vizsgálati protokoll megalkotása, • azok alkalmazása, • hiba és per esetén azokkal történő védekezés, • megfelelő tájékozatás, ha lehet minél több írásbeli forma, • de a nagy számú szóbeli tájékoztatásra tekintettel felkészült szereplés egy bírósági tárgyaláson ( kommunikáció) • és hatékony felelősségbiztosítás. • A tudomány mai közismert állása szerint nem minden terhelt gondozó válhat terhesgondozás alanyává, viszont, minden terhesgondozást végző kerülhet olyan eljárás alá, hogy terhelt gondozó segítségére szorulhat ezért célszerű ezeknek a helyzeteknek a megelőzése, illetve megfelelő kezelése • Köszönöm megtisztelő figyelmüket!