Az átláthatóság és az elszámoltathatóság jogi garanciáinak jelenlegi helyzete

1. Ligeti Miklós A Transparency International Magyarország jogi igazgatója Az átláthatóság és az elszámoltathatóság jogi garanciáinak jelenlegi helyzete

2. Alaptörvény: Magyarország független, demokratikus jogállam, az állam működése a hatalommegosztás elvé alapul • A hatalommegosztás elvét a fékek és ellensúlyok rendszere valósítja meg a gyakorlatban → a közhatalmi szereplők kölcsönösen kontrollálják egymást • 2010: a Fidesz-kormány alkotmányozó erejű többségre tesz szert, ezt felhasználva gyengíti a hatalmát korlátozni hivatott intézményeket → 1) iránta elkötelezett személyeket juttat közjogi kulcspozíciókba, 2) a vonatkozó törvényeket átírva szűkíti az intézmények ellenőrzési lehetőségeit • A fékek és ellensúlyok intézményrendszere alig korlátozza a hivatalban lévő kormány hatalmát • Más összetételű kormányt a politikailag elkötelezett közjogi szereplők béklyók közé szoríthatnak • A kormány pillanatnyi érdekeit érvényesítő közhatalmi döntések nem a közjót szolgálják → „KÖZROSSZ” A KÖZHATALMI INTÉZMÉNYRENDSZER

3. Alaptörvény:mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez & a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni • Alkotmánybíróság: az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánossága a jogállami államberendezkedés garanciája, az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra • A Fidesz-kormány gyengítette a közhatalom elszámoltatását és a közpénzek nyomon követését szolgáló jogi megoldásokat • 2012: adatvédelmi biztos intézményének felszámolása • 2013: közérdekű adatok hozzáférhetőségének szűkítése, bírói kontroll elbizonytalanítása • Magyarországon a polgárok ma nehezebben férnek hozzá az általuk fizetett adóból fenntartott közhatalom működésére és az adójuk elköltésére vonatkozó adatokhoz INFORMÁCIÓSZABADSÁG

4. Apolitikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan, ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat • A pártok gazdálkodása nem eléggé átlátható, beszámolóik alapján nem ítélhető meg a pénzügyi helyzetük • 2010: 386 millió helyett 1,2-1,5 milliárdos kampányköltés (Fidesz, MSZP) • 2014:  • költségvetésből fizetett kampánytámogatás • egyéni jelöltek esetében készpénzhasználat tilalma • elektronikus médiareklámok ingyenessége • 2014:  • kampánypénzek elcsalásának a lehetősége • kampányok kiszervezésének a lehetősége • pártlisták esetében készpénzhasználat ellenőrizetlensége • Az új törvény szinte több kiskaput nyit ki, mint amennyit bezár KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS

5. A kormányok vagy nem alkotnak átfogó korrupció elleni stratégiát, vagy azt nem hajtják végre • A kormányok vonakodása miatt a TI és más civil szervezetek 2008-ban és 2013-ban is kiléptek a korrupció elleni kormányzati munkacsoportból • A pártok korrupció elleni elkötelezettsége kormányra kerülve az ellenzék elleni kampányokra korlátozódik → elszámoltatás • Elszámoltatás = politikai élet kriminalizálása & kriminálpolitikahiszterizálása • nem hoz érzékelhető változást a korrupció megítélésében • jogállami szempontból gyenge lábakon áll • 2012-es korrupció elleni kormányprogram próbakövei: a közérdekű bejelentők védelme elégtelen, a lobbiszabályozás még a látszatra sem ad • Magyarországon a korrupció még mindig alacsony kockázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye KORRUPCIÓ ELLENI PROGRAMOK

6. Magyarország évente 1300 milliárd forint közpénzt oszt szét közbeszerzéseken → GDP 4,7%-a, (az állam ennyit költ az egészségügyre!) • A szabályozás nem segíti a tisztánlátást • „háromajánlattevős” látszatversenyeknek • indokolatlanul titkosított közbeszerzések • megengedő összeférhetetlenségi szabályok • A rendszerszerű korrupció a közbeszerzéseket 20-25 százalékkal drágíthatja • A közbeszerzések rendszere mára egyes kivételezett üzleti csoportok kormány általi jutalmazásának az eszközévé vált KÖZBESZERZÉS

7. Annak érdekében, hogy a korrupció kockázatát ne csak a társadalom, hanem a korruptak viseljék: • A mindenkori végrehajtó hatalmat az aktuális kormány politikai összetételére tekintet nélkül ésszerűen korlátozni képes közjogi megoldásokat kell kialakítani • Őszinte és szigorú kampányfinanszírozási szabályokat kell alkotni, amelyeket a pártok nem akarnak és nem is tudnak kijátszani • Az információszabadság jogi és intézményi garanciáit helyre kell állítani, a közhatalmi szerveknek önként nyilvánosságra kell hozniuk a közérdekű adatokat • A közpénzből történő jutalmazást kizáró, valódi versenyt teremtő, olcsó és jó minőségű szolgáltatást eredményező közbeszerzési szabályozást kell bevezetni • A korrupcióról információval rendelkező polgárokat együttműködésre bátorító és őket megvédő szabályozást kell bevezetni • A közhatalmi döntéshozóknak őszintén és teljes körűen számot kell adniuk a gazdagodásuk mértékéről és forrásáról JAVASLATOK

8. Köszönöm a figyelmet!