Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből

1. Az atomenergia jelene, jövője az üzemanyag és a biztonság szemszögéből Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója CEBC Energetika 2011 Budapest, 2011. szeptember 15.

2. Atomerőművek az energiaellátásban Ellátásbiztonság Magas rendelkezésre állás Nagy megbízhatóság Könnyen szállítható, tartalékolható üzemanyag Független üzemanyag-piac Környezetvédelem Hulladéka minimalizált, kontrollált, gyűjtött CO2 mentes termelés • Versenyképesség • Alacsony termelési költség • Hosszú élettartam • Stabil üzemanyag-piac • Valós költségalapú • Kiszámítható CO2

3. Nukleáris hányad az országok villamosenergia termelésében 2010-ben

4. Atomerőművek a világban

5. Atomerőművi reaktorok életkora 214 db

6. Építés alatt álló blokkok

7. A nukleáris üzemanyag Uránium lelőhelyek az urán földrajzilag elterjedt Kitermelő és feldolgozó országok kis geopolitikai kockázatú térségek Transzport útvonalak friss nukleáris üzemanyagnál alig van jelentősége, szállítás során biztosítani kell a fizikai védelmet, tranzit engedélyek szükségesek. A nukleáris üzemanyag viszonylag kis hányadot képez a termelési költségekben, energiasűrűsége nagy, könnyen szállítható, raktározható. Egy 1000 MW-os erőmű tüzelőanyag felhasználása [tonna/év]

8. Nukleáris üzemanyag készletek • A világ uránkészlete 15-37 millió tonna. • A jelenleg működő reaktorok többsége csak a természetes urán 0,7%-át hasznosítja (235U). • A működő és tervezett atomerőművek kapacitásával számolva 100-120 évig elég. • A nagy mennyiségben rendelkezésre álló 238U izotópot is hasznosító új típusú (Generation IV) reaktorok tömeges üzembeállása 20-30 éven belül várható. • A nukleáris energiatermelés jövőjét nem fenyegeti kínálati oldali hiány. szén gáz olaj urán urán termikus gyors reaktor • A negyedik generációs szaporító reaktorok legfontosabb célja az aktív zóna megolvadásának gyakorlatilag lehetetlenné tétele, amit a passzív biztonsági rendszerek általános alkalmazásával érnek el. • A negyedik generációs atomerőmű nagyon gazdaságos, kizárja az atomfegyver terjedését, fokozott biztonsággal rendelkezik, és minimális mennyiségű hulladékot termel.

9. Zárt üzemanyag ciklus • A kiégett üzemanyagból ki lehet nyerni a hasadó képes izotópokat és fűtőelemet lehet gyártani természetes urán felhasználása nélkül • Csökken a nagy aktivitású hulladékok mennyisége és aktivitása (radiotoxicitása) • A zárt üzemanyagciklus megvalósítása a XXI század feladata: • a természetes uránkészletek csökkenése miatt • a kiégett üzemanyag készletek felértékelődnek • a gyorsreaktorok üzembe helyezésével • újrafeldolgozási technológiák belépésével • a kiégett üzemanyag ciklikus feldolgozásával • valósulhat meg.

10. Életciklus: MSZ ISO 14040, 1997 egy termék hatásrendszerének egymás utáni szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől / erőforrás keletkezésétől az ártalmatlanításig / újrahasznosításig Életciklus elemzés life cycle analysis, LCA termékhez / szolgáltatáshoz kapcsolódó környezeti és szociális ártalmak összevetése a legkevésbé ártalmas kiválasztásáért Szénlábnyom carbon footprint teljes élettartam során keletkező CO2 és más GHG mennyisége LCAmódszerek Fejlesztő: University of Leiden Centre for Environmental Studies EcoIndicator ’99 (EI99) tudományos alapú hatásvizsgálat, egy mérőszámba vonja össze a hatásokat. CML 2001 hatáskategória felosztás: Életciklus elemzés

11. Elemzés az EI99 szerint Magyar villamos-energia termelés EcoIndicator ‘99 Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

12. Az egyes villamos-energia termelések szénlábnyoma (Carbonfootprint) Globális felmelegedési potenciál (kg CO2ekv) Elemzés CML2001 szerint Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

13. A nukleáris energiatermelés szénlábnyoma (Carbonfootprint) Globális felmelegedési potenciál (kg CO2ekv) Forrás: Green Capital, KM Projekt, 2009

14. CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (CBF) 2011. március 11-én, a Japánban bekövetkezett rendkívüli erejű földrengések, majd az azt követő szökőár nyomán a Fukusima-Daiichi atomerőmű nagyon súlyos balesetet (INES 7) szenvedett. • Az Európai Bizottság felkérése ENSREG* felé: • A tagországok részvételével dolgozzák ki a baleset tanulságain alapuló, az európai atomerőművekre vonatkozó biztonsági felülvizsgálat (stressz-teszt) terjedelmét és tartalmát • Az egyes erőművek felülvizsgálatát a nemzetihatóságok folytassák le • Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) elkészítette a Paksi Atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálata (CBF) tartalmára vonatkozó követelményeit • * ENSREG – European Nuclear Safety Regulators

15. A CBF módszere Kulcsesemények - a fukusimai tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett események A villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése A végső hőelnyelő tartós elvesztése Súlyos baleset miatti jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása • A felülvizsgálat lépései • Elemzi a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait • Bemutatja a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait • Bemutatja, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani • Ismerteti a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait.

16. Az elkészítendő jelentések • Előrehaladási Jelentés küldése az OAH-nak felelős: PA Zrt. vezérigazgató határidő: 2011. augusztus 15. • Nemzeti Jelentés készítése az Előrehaladási Jelentés alapján felelős: OAH főigazgató határidő: 2011. szeptember 15. Végleges Felülvizsgálati Jelentés küldése az OAH-nak felelős: PA Zrt. vezérigazgató határidő: 2011. október 31. Nemzeti Jelentés végső formájának elkészítése, az elvégzendő biztonságnövelő intézkedések előírása felelős: OAH főigazgató határidő: 2011. december 31. A felülvizsgálatról készített jelentések, valamint az ennek nyomán készített hatósági értékelés és határozat nyilvános: www.atomeromu.hu

17. Előrehaladási Jelentés Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. Az eddigi vizsgálatok igazolták, hogy a PAE blokkjai megfelelnek a nemzetközileg elfogadott, a hazai hatóságok által előírt követelményeknek, beleértve az esetleges belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait is: Az erőmű a korábban végrehajtott megerősítések eredményeként megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. A telephely feltöltési szintjénél magasabb árvíz-szinttel nem kell számolni. A Duna – ritkán előforduló –, rendkívül alacsony vízszintje esetén az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik a helyzet biztonságos kezeléséhez. A létesítmény felkészült az áramellátás esetleges pótlására. A következő időszakban az extrém meteorológiai helyzetekkel kapcsolatos védettséget és a telephely talajszilárdságát is értékelik majd különböző vizsgálatokkal. A rendkívül kis valószínűségű, de esetleges jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben a meglévők mellett további műszaki lehetőségek is kínálkoznak az atomerőmű védettségének fokozására, a tartalékok növelésére. A kapcsolatos intézkedések meghatározása a végleges jelentésben történik meg.

18. Energiastratégia, szcenáriók A legreálisabbnak tartott és ezért megvalósítandó célként kijelölt „Közös erőfeszítés” jövőképet az Atom-Szén-Zöld forgatókönyv jeleníti meg, amely biztosítja az atomenergia hosszú távú fenntartását az energiamixben 18

19. A paksi atomerőmű blokkjai (4x500 MW) – az üzemidő-hosszabbítást feltételezve – 2032 és 2037 között fognak leállni. (1. blokk 2032., 2. blokk 2034., 3. blokk 2036., 4. blokk 2037.) A 2037 utáni villamosenergia-igény függvényében az egyik opció újabb atomerőmű építése. A döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni a hosszú létesítési időtartam miatt. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást adott ahhoz (25/2009. IV. 2.), hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítése megkezdődhessen. Energiastratégia • Az új atomerőművi blokkok esetén vizsgálni kell a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát és a nagy teljesítményű egységek által megkövetelt fokozott tartalék tartási követelményeket is. • Az üzemelő, és az esetleges új blokkok esetén is biztosítani kell a legszigorúbb biztonsági követelmények szerinti működést. Hazai nukleáris kapacitás várható alakulása

20. Az atomerőmű bővítése • A villamosenergia-rendszer igényli • Karbon-mentes technológia • A műszaki-tudományos háttér • az üzemeltetői tudás rendelkezésre áll • Nagyszabású projekt, mely motiválja a gazdaságot és a szakmai • és műszaki-tudományos fejlődést • A létesítés munkalehetőséget biztosít a beszállító, szolgáltató és • építőipari cégeknek Forrás: Dr. Stróbl Alajos 2011. 20

21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!