1 / 13

Gadó János, KFKI Atomenergia Kutató Intézet Az atomenergetikai kutatások eredményei és jövője

Gadó János, KFKI Atomenergia Kutató Intézet Az atomenergetikai kutatások eredményei és jövője. Tartalom A kutatások első fázisának eredményei A második fázis eredményei és problémái Lesz-e harmadik fázis? Generation IV?. A kutatások első fázisa

gustav
Download Presentation

Gadó János, KFKI Atomenergia Kutató Intézet Az atomenergetikai kutatások eredményei és jövője

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gadó János, KFKI Atomenergia Kutató Intézet Az atomenergetikai kutatások eredményei és jövője

  2. Tartalom A kutatások első fázisának eredményei A második fázis eredményei és problémái Lesz-e harmadik fázis? Generation IV?

  3. A kutatások első fázisa (a kezdetektől a 4. blokk üzembe helyezéséig) Alapvetően diszciplináris kutatások reaktorfizika, termohidraulika, sugárvédelem, reaktorkémia, … nemzetközileg elismert magas színvonalú kutatási eredmények intézményi háttér, szakembergárda létrejötte Alkalmazások Pakson A VVER-440 erőművek gyengeségeinek felismerése és azok kiküszöbölése teljesléptékű tréningszimulátor VERONA zónamonitorozó rendszer a konténment tömörségvizsgála a reaktortartály sugárkárosodásának monitorozása a környezetellenőrző rendszer

  4. A kutatások első fázisa - 2 Hasznosítás a VVER-1000 fejlesztésében a ZR-6 program egésze az NVH/PMK mérések első szakasza Másutt konstruált erőműtípus alapkérdésein dolgoztak magyar kutatók, jelentős hazai támogatással.

  5. A kutatások második fázisa (a rendszerváltozástól napjainkig) A váltás körülményei a szovjet/orosz intézmények rendelkezésre állásának problémái a szovjet tervezésű reaktorokkal szembeni kritika felerősödése a VVER-1000 tervek összeomlása, erős hazai kritika konkrét paksi problémák, hiányzó válaszok a biztonság miértjeire Reakció: drasztikus fordulat a biztonsági kérdések irányába AGNES projekt magyar válasz Paks problémáira nemzetközileg elfogadott válaszok rendszertechnika, determinisztikus és valószínűségi elemzések szinergiája a hazai szakembergárda összeforrása

  6. A kutatások második fázisa - 2 Diszciplináris kutatások a korábbiak folytatása, integrálódás az EU és OECD keretekbe fűtőelemviselkedési kutatások (CODEX) súlyos baleseti kutatások Nemzetközi sikerek, de: az irányokat a paksi biztonsági kérdések szabták meg Részvétel az üzemzavar következményeinek felszámolásában - a diszciplináris tudás nélkülözhetetlen

  7. A kutatások második fázisa - 3 Részvétel a PAE biztonságának fokozásában a biztonságnövelési program egyes elemei a reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciója a környezetellenőrző rendszer rekonstrukciója a buborékoltató kondenzátor terv szerinti hatékonyságának ellenőrzése a 2. szintű PSA kidolgozása a VBJ elkészítése a teljesítménynövelés előkészítése az újtípusú fűtőelemek bevezetése az öregedés kezelése az üzemidő-hosszabbítás előkészítése Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása során a Paksi Atomerőmű biztonsága nem vált érdemi kérdéssé.

  8. Lesz-e harmadik fázis? A közeljövőt a paksi kérdések dominálják a VBJ éves aktualizálása, az NBI kritikája, új NBSZ - mindez egyszerre a VBJ mint az üzemidő-hosszabbítás dokumentáris alapja az 1. sz. akna helyreállítása a 2. blokk újraindítása teljesítménynövelés megkezdése a 3. és 4. blokkon újtípusú fűtőelemek behozatalának engedélyeztetése öregedéskezelés megvalósítása Rengeteg fontos feladat, de egy sem vonzó a fiataloknak - más célokat is ki kell tűzni. Kompetens szakemberekre a következő évtizedekben is szükség lesz - a nukleáris opciót minimum „nyitva kell hagyni” Magyarország és az EU számára.

  9. Lesz-e harmadik fázis? GEN-IV? GENERATION-IV - a projekt „jogi” része USA kezdeményezés, de kezdettől fogva nemzetközi erőfeszítés tárgya GIF: többek között Franciaország, Nagy-Britannia és újabban az EU EU részvétel: lehetőség a mi bekapcsolódásunkra is, ha annak hazai intézményi háttere biztosított GEN-IV nem finanszíroz semmit, de mindenki beviheti a saját eredményeit, tehát hazai finanszírozás szükséges Már ma sincs nemzetközi együttműküdés GEN-IV irányú célok nélkül Az EU 7. Keretprogramjának „nuclear fission” részét a GEN-IV célok fogják meghatározni

  10. Lesz-e harmadik fázis? GEN-IV? GENERATION-IV - a projekt szakmai része A tanulmányozásra kiválasztott perspektivikus reaktortípusok: magashőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor szuperkritikus hőmérsékleten működő vízhűtéses termikus reaktor nátriumhűtéses gyorsrektor gázhűtéses gyorsreaktor ólom-bizmut hűtéses gyorsreaktor olvadéksó hűtéses reaktor. Az EU, mint a projekt részvevője, az első négy típus iránt jelentett be érdeklődést. Alapvetően fontos az újtípusú üzemanyagciklusok kialakítása a radioaktív anyagok jobb visszatartása balesetkor az üzemanyagciklus zárása a fegyverkészítés megnehezítése.

  11. Lesz-e harmadik fázis? GEN-IV? Vigyázó szemünket Párizsra vessük! A francia nukleáris szakma számára a GEN-IV és az új üzemanyagciklusok fejlesztése alapvetően fontos, mert csak így tud a francia nukleáris ipar megfelelni a francia törvényi előírásoknak. A német szakmai összeomlás, a BNFL eltűnése után a CEA dominálni fogja (dominálja) az európai nukleáris kutatási tevékenységeket. A francia jellegzetességek: karteziánus gondolkodás + nagyon ambiciózus célok + változó sikerű megvalósítás Egységes „Nuclear Fission Technology Platform”: a diszciplinák tudásbázisának mélységi fejlesztése (pl. mikroszkópikus anyagtudománytól a törésmechanikáig, reaktorfizika és korszerű termohidraulika összekapcsolása) + a szoftver-bázis egységesítése A 2007-ben kezdődő 7. Keretprogram „nuclear fission” részének a tartalmát a franciák fogják meghatározni, a GEN-IV érdekeik alapján.

  12. Lesz-e harmadik fázis? GEN-IV? A magyar részvétel Kevés területen nagy erőket, esetleg kísérleti berendezést kellene bevetnünk. AEKI - VEIKI - BME NTI együttműködést erősíteni kellene. Meg kell találni a részvétel intézményi és financiális alapjait. A fiatal kutatókat ezekre a témákra kell ráállítani és külföldre küldeni, stb. A GEN-IV projekt figyelmen kívül hagyása középtávon, néhány éven belül a magyar nukleáris kutatási háttér elsorvadásához vezetne. A hazai atomenergetikai kutatások harmadik fázisának középpontjába a paksi igények meghatározó szerepén túlmenően a GEN-IV projektben való részvételünket kellene állítani.

  13. Összefoglalás A hazai atomenergetikai kutatás-fejlesztés elégedett lehet a kutatások első és második fázisában elért eredményeivel. Küszöbön áll a harmadik fázis, amelyet a paksi igények kielégítésén túlmenően az atomerőművek negyedik generációjának kifejlesztését célzó nemzetközi erőfeszítésekben való részvételnek kellene dominálnia. Így lehet a szakmai kompetencia tartós fenntartásáról gondoskodni.

More Related