AKADÁLY NÉLKÜL

1. OKTATÁS ÉS TÁRSADALOMSAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSAalszekcióKÖSZÖNTJÜK A RÉSZTVEVŐKET!

2. AKADÁLY NÉLKÜL Előadó: Köpf Lászlóné 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 27.

3. AKADÁLY NÉLKÜL AZONOS ÚT SAJÁTOS FELTÉTELEK

4. A 2001-es népszámlálás adataiból: • közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, • 17 % születésétől kezdve fogyatékos, • a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, • a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, • 39 % általános iskolai végzettséggel, • 25 % szakképesítéssel, érettségivel, • 5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. • Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

5. A sajátos nevelési igény • közoktatási kategória, • 1993-tól törvényi szinten, • jogok, finanszírozási, sajátos nevelési feltételek.

6. Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus, • megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, • nehézségek, zavarok. • A tanulókat azonos jogok illetik meg.

7. Viták • a rászorulók köréről, számáról, • az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, • a diagnosztikai munkáról, • a szakemberszükségletről, • a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, • az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.

8. Viták Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették. Következménye: • Az érintettek teljes körének újravizsgálata, • az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése. Változások: • A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában.

9. Az SNI-kategória ma is mozgásban van. Az OECD-ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő.

10. Az elmúlt másfél évtizedben • pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, • a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, • eredményes szakmai és civil érdek-képviselet, • szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

11. Főbb eredmények • A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, • a szakemberek fokozott felelősségvállalása, • az inklúzió térnyerése, • szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, • az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett • a középfokon, • a szakképzésben, • a felnőttoktatás, • a felsőoktatás valamint • a felnőttképzés területén is.

12. Főbb eredmények • A közoktatatási reformlépések során érvénye-sültek az SNI-szempontok, pl. az újtípusú, kétszintű érettségi. • A kompetencialapú fejlesztés itt is a közép-pontban. • Legfontosabb kérdések, feladatok • a fejlesztés követelményei, szervezeti keretei, a hozzáadott pedagógiai érték mérhetősége, • az SNI-s tanulók kompetenciamérésbe való bevonása, • adekvát mérési metodika kialakítása.

13. Felzárkóztatandó területekSzakképzés A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak - befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, - a gyakorlati érvényesülés még nem alakult ki, - a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, - a szakmaalkalmassági protokollok egyes foglalkoztatástípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

14. Felzárkóztatandó területekSzakképzés • az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, • a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, • a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI-problémakörrel, • a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, • infrastruktúra.

15. Felnőttképzés • A felnőttképzési törvény leszűkítve értelmezi az érintettek körét, • finanszírozási kérdésként kezeli, • nem különbözteti meg a fogyatékosságfajtákat, • a sajátos képzési feltételek jogosultságát nem definiálja. • A felnőttképzési intézmények még nem felkészültek, • nincsenek célirányos kormányzati programok.

16. Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés • hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

17. Javaslatok • a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, • a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, • a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend-szeren kívüli szakképzésben, • a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen. • Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, - a képzési- és munkakörülmények alakítása, - szakemberek felkészítése.

18. Javaslatok • Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely - minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. • Az Új tudás programja kiemelten támogassa a - sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, - az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

19. Új fejlődési szakasz következik, melyet • az egyenlő esélyek kiterjedése, • az inklúzió térnyerése jellemez, • összekapcsolja a közoktatást, a szakképzést, az életen át tartó tanulást, a pályaépítést, a humán-erőforrás-fejlesztést, • az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, • a köz- és felsőoktatás, • a felnőttoktatás és -képzés intézményei, • a civil szféra együttműködése, • az érintettek aktív részvállalása.

20. Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük! www.oveges.hu