Tudományfilozófia ETR Kódok: BBN-FIL-401.02 , FLN-3 00.08 H étfő 8. 30-10.00 -104 szoba

1. Tudományfilozófia ETR Kódok: BBN-FIL-401.02,FLN-300.08 Hétfő 8.30-10.00 -104 szoba Rédei Miklós ELTE BTK LogikaTanszékhttp://philosophy.elte.hu/~redei Email: redei@ludens.elte.huFogadó óra: Hétfő: 10.00-11.00 213 szoba Kurzus weblap: http://philosophy.elte.hu/~redei/tanitas/BTK/tudfileloadas.html

2. Jegyszerzés: Szóbeli vizsga Irodalom: A Tudományfilozófia tárgyhoz előírt irodalom listája letölthető a honlapomról (pdf formátumban) Az irodalom listajelenleg változás alatt! Nem lesz nagy terjedelmű, de az írásokat többször el kell olvasni ! Az előadásokon vetített fileok letölthetők a kurzus weblapjáról Kísérjék figyelemmel a kurzus weblapját !

3. A kötelező irodalom egy jó része letölthető a Nyitott Egyetem internetes könyvtárából: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm (Link a honlapomról küzvetlenül elérhető) A nehezen elérhető szövegek egy példánya a könyvtárban elhelyzeve ill. Letölthetők a honlapomról (nagy fileok)! Tanácsos a szövegeket a félév elején beszerezni/összegyűjteni

4. A félév programja Bevezető előadások (2 előadás) Tudomány és filozófia összefonódása a filozófia történetében Példák: Platon (matematika), Berkeley Newton kritikája, Newton-Leibniz vita (tér és idő), Kant, Bohr-Einstein vita A tudományfilozófia mint önálló filozófiai szakterület kialakulása A tudományfilozófia intézményesülése a 20. században A tudományfilozófia két nagy tradíciója “Bevett nézet”, ill. “post-pozitivista” tudományfilozófia Jelenkori tudományfilozófiai műhelyek és iskolák

5. A tudomány és filozófia megkülönböztetésének problémája (demarkáció probléma) A demarkáció problémája felmerülésének okai a 19-2 század fordulóján A századforduló tudományos helyzete A matematika és logika szerepének növekedése A matematika mibenléte kérdésének és a tudományos módszer probémájának kiéleződése Az axiomatikus módszer Elemi példán illusztrálva

6. A logikai pozitivizmus válasza a tudomány és filozófia (metafizika) viszonyára vonatkozó kérdésre A tudomány és filozófia (metafizika) szétválasztásának programja: tudomány =értelmes kijelentések filozófia = értelmetlen“kijelentések” értelmes =igazsága eldönthető tapasztalattal (verifikáció elve) Ha a filozófia (metafizika) értelmetlen, miért van (és keletkezik folyamatosan) mégis?

7. Karl Popper tudományfelfogása A tudományos állítások igazságáról nem lehet meggyőződni Ezért: Tudomány = ami elvileg megcáfolható (falszifikacionizmus) A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) logikája: T elmélet igaz => e fennáll e-t nem tapasztaljuk => T nem igaz A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) részletes logikája

8. Lakatos Imre tudományfelfogása 1. A cáfolhatóság logikája nem az, amit Popper állít, hanem ez: (T elmélet igaz és T’ elmélet igaz)=> e fennáll e nem áll fenn => (T és T’) nem igaz 2. Tény: a tudományos elméleteket nem vetik el akkor sem, amikor (szigorúan szólva) meg vannak cáfolva (nem igazak) 1.-2. miatt: A Popper-i falszifikálhatósági kritérium (a tudomány és nem tudomány megkülönböztetésére) nem jó, hanem: Elméletek sorozatait (tudományos kutatási programokat) lehet csak minősíteni (haladó-nem haladó) A tudományos kutatási program szerkezete

9. A tudományos magyarázat • Magyaráz-e a tudomány vagy csak leír? • Mi történik, amikor tudományosan megmagyarázunk valamit? • C. Hempel: Magyarázat két fajta van: • Deduktív nomologikus (D-N) magyarázat • A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy • levezethető természeti törvényekből • Induktívstatisztikus (I-S) • A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy • nagy a valószínűsége • A (D-N) magyarázat szerkezete, példák, ellenpéldák

10. A tudományos elméletek megerősítésének módjai Hogyan támasztjuk alá (konfirmáljuk) a tudományos elméleteket? Mit jelent az, hogy egy megfigyelés (evidencia) megerősít valamely elméletet? C. Hempel: Milyen logikai viszonyban kell állnia egy megfigyelésnek és egy elméletnek ahhoz, hogy a megfigyelés az elméletet alátámassza? Konfirmációs kritériumok Kvalitatív konfirmáció elmélete Konfirmációs (Hempel) paradoxonok Hempel konfirmációs paradoxon értelmezése

11. A tudomány és a tudományos forradalom T. Kuhn: a tudomány létezésének különböző módjai vannak Serdülőkor Normál (érett) szakasz Kivételes szakasz (forradalom) Az egyes szakaszok azáltal különülnek el, hogy mi a viszonyuk a paradigmához, és élesen különböző jellegzetességekkel bírnak Serdülőkor: kaotikus Normál szakasz: rejtvényfejtés (“favágó” munka) Kivételes szakasz: irracionális Tudománytörténeti példák, az egyes szakaszok részletes jellemzése

12. A tudásszociológia erős programja Az erős program tudásfelfogása és négy tézise • Okság • Pártatlanság • Szimmetria • Reflexivitás L. Laudan erős program kritikája

13. Valószínűség interpretációk Mi a valószínűség? Mit jelent az az állítás, hogy “Az aesemény valószínűsége p”? A valószínűségszámítás történetének néhány állomása (Pascal, Fermat, Hilbert, Kolmogorov) A valószínűség Klasszikus Relatív gyakorisági Szubjektív értelmezései Néhány érdekes valószínűségszámítási példa