A gyermekvédelem története

1. A gyermekvédelem története

2. Ókor A gyermekvédelem a kereszténységgel az ún. karitász tevékenységgel jelent meg.

3. Középkor • A rászoruló gyermeket sorsa helyi karitásztól függ. • Sok a kolduló, rongyos, elhagyott gyerek. • Magas a gyermekhalandóság. (rossz körülmények)

4. Reneszánsz • A társadalom először rendelkezik gyermekek nevelésével foglalkozó programmal. • Megjelennek az első árva- és szeretetházak (1597 Róma, 1604 Hamburg)

5. Gyermekvédelem kezdete M.o.-on • Hazánkban első ízben István király foglalkozik az árvák védelmével. • Gellért csanádi püspök: magyar gyermekvédelem első jótékony szervezője • Szent Özséb által alapított pálos rend: egyetlen magyar rend, mely árvák gondozásával foglalkozik

6. Állami gyermekvédelem megjelenése • 1711 І. József szabályozza a vagyonos árvák helyzetét • 1724 Rendelettel köteleznek minden községet, hogy gondoskodjanak a rászorulókról • 1749 Mária Terézia újabb rendelettel szabályozza a gyermekek helyzetét. Árvaházakat alapítanak Nemescsón, Kőszegen, Pozsonyban, Sopronban stb.

7. Az állami gyermekvédelem fellendülése • Fellendül a karitatív tevékenység és állami támogatással nagyszerű eredmények születnek gyermekelhelyezés területén is. • 1820-40 között több városban is létrehoznak kisebb-nagyobb alapítványokat, melyek az árvaházi ellátást segítik.

8. 1868 Eötvös népoktatási törvény • Molnár Aladár miniszteri osztálytanácsos Weber Eduárddal Balatonfüreden megszervezi az első magyar szeretetházat, mely Pestalozzi nevelési elvein alapul. • 1870 Molnár Aladár közreműködésével megalakul az első gyermekmenhely egyesület • Javítóintézetek megjelenése pl. 1884 Zelemérpuszta, 1890 Rákospalota (lányok részére)

9. Gyermekvédelem törvénybe iktatásának okai • Kivándorlási statisztika8apák elmennek, fenntartó nélkül marad a család • szegénység és csecsemőhalandóság • Gyermekek dolgoztatása megélhetési gondok miatt • Egyre több törvénytelen gyerek • Rohamosan növekvő alkoholizmus

10. Az állami gyermekvédelem törvénybe iktatása • A karitász ellenére a 19. század második felében érzékelhetően nőtt a nyomorban élő néptömegek aránya. • 1886-ban ezer halottból 518 az 5 éven aluli gyermek. Ezer újszülött közül 411 hal meg egyéves kora előtt. • A századfordulón évenként mintegy 50 ezer „törvénytelen” gyermek született. Ezek jelentős részét elhagyták.

11. Külföldi minták és hazai tapasztalatok alapján 1898-ban becikkelyezték a XXI. törvénycikket, az első magyar gyermekvédelmi törvényt. (nem követte végrehajtási utasítás) • Ennek értelmében az állam a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozásának költségeit 7 éves korukig az Országos Betegellátási Alapból fedezte. • A hét év feletti gyermekek gondozása azonban továbbra is megoldatlan maradt. • Ehhez képest az igazi előrelépést az 1901. évi gyermekvédelmi törvény (VIII. t.c.) jelentette.

12. Az első paragrafus szerint „A talált, valamint a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított 7 éven aluli gyermekek védelmére … az ország különböző vidékein gyermekmenhelyek (lelencházak) állíttatnak fel.” • Néhány hónappal később már a 7-15 éves korú elhagyott gyermekekre is kiterjesztették az állami gondoskodást. • Az állami gyermekvédelem mellett továbbra is fontos szerepet töltött be a magánemberek és egyesületek karitatív tevékenysége.

13. Huszadik század

14. A századforduló után • 1906-ban hozták létre a Gyermekvédő Ligát, amely továbbra is a karitatív érzületre apellálva buzdította közadakozásra az ország népét. • Ekkoriban 64 intézetben közel 6000 gyereket gondoztak és neveltek. • A Liga hatására megerősödött a kettős rendszerű (állami és karitatív) gyermekvédelem. • A gyermekvédelem ekkoriban csak a már bajbajutottakon kívánt segíteni, hiányzott a preventív funkció.

15. 1914-ben kitört a v.h, melynek következtében megnőtt a gyermekvédelem feladata . Nőtt az elhagyott gyerekek száma és sok volt a hadiárva is. • 1915 Megalakult az Országos Stefánia Szövetség az első olyan intézmény, amely megelőzésre is gondot fordított.(terhes anyák védelme stb.

16. 1945 után A v.h. utáni 3 esztendőt gyermekvédelmünk legsikeresebb időszakai között tartjuk számon. A háború befejezésekor több ezer gyermek kóborolt az utakon, kéregettek, élelmet loptak. 1945 végéig központi intézkedésekkel többségük gondozásba vétele megoldódott

17. Naponta 30 ezer gyermeknek biztosítottak meleg ebédet a közkonyhákon. • Az 1945. évi XXI: tv. megnyugtató módon rendezte a házasságon kívül született gyermekek anyagi, erkölcsi és jogi helyzetét. Megtartotta ugyan a „házasságon kívüli” fogalmat, de kimondta a teljes jogegyenlőséget. A gyermek a vér szerinti apja nevét vagy egy képzelt nevet kapott.

18. 1952. évi IV. törvény (családjogi törvény) az állami gondoskodás határát kiterjesztette 18 éves korig • 1957-ben újjáalakul az Országos Gyermek-és Ifjúságvédelmi Tanács • 1957 Létrehozzák a Fóti Gyermekvárost • 1967 Bevezették a gyermekgondozási segélyt (GYES) • 1968 Létrehozzák a nevelőotthonok differenciált hálózatát

19. 1968-ban megkezdődik a Nevelési Tanácsadók rendszerének kialakítása • 1973-tólcsaládgondozói státuszokkal is bővülnek a nevelési tanácsadók • 1986 Kísérleti jelleggel megkezdik működésüket a Családsegítő Központok A hetvenes-nyolcvanas években tovább nőtt a veszélyeztetettek, gyermek-és fiatalkorú bűnelkövetők száma.

20. 1987 gyermekvédelem átkerült a szociális- és Egészségügyi Minisztérium irányítása alá. (1990-ben a minisztérium nevét népjólétire változtatják.) • A Parlament 1997 április 22.-én –több évi előkészítés után-törvénybe iktatta ‚a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvényt.

21. Unicef A világ vezető gyermekekkel foglalkozó humanitárius szervezete. ‚minden gyermeknek-életkörülményeitől társadalmi, gazdasági helyzetétől-függetlenül joga van a növekedéshez és fejlődéshez”

22. Forrás: • Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.