650 likes | 896 Views
A diplomácia története. Első előadás. A diplomácia fogalmának jelentéstartalma. külpolitikai tevékenység tárgyalás tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége közigazgatás egy ága
E N D
A diplomácia története Első előadás
A diplomácia fogalmának jelentéstartalma • külpolitikai tevékenység • tárgyalás • tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége • közigazgatás egy ága • diplomáciai készség, tapintat, stílus (mesterség, művészet)
A diplomácia funkciói • nemzetközi kapcsolatok kialakítása • konfliktusok kezelése • háború kiküszöbölése (↔háborúval való fenyegetés, mint a diplomácia eszköze) • békés megoldások keresése
A diplomácia definíciója • az államok külpolitikájának békés módon való megvalósításáért kifejtett tevékenysége. • ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén ezen államok ezt a sajátos tevékenységet végzik. • XX. század nemzetközi szervezetek növekvő szerepvállalása
Külpolitika és diplomácia • A történeti szakirodalom számos esetben szinonim fogalomként használja • Cél (külpolitika) és eszköz (diplomácia) viszonya. • a külpolitika folyamatai • a külügyi irányítás struktúrája a XX. század elejére jelentős változáson megy keresztül.
Külpolitika folyamatai Európa központúság a XVIII. század óta hatalmi egyensúly (1814/1815-1914) kettős kihívás – válasz rendszer – módosított (1871-1914) Az Európán kívüli világ „ébredése” (Japán, USA) Külpolitika irányítása dinasztia (dinasztikus külpolitika reneszánsza) nemzetállami kormánypolitika államfő miniszterelnök külügyminiszter diplomáciai személyzet (nagykövet) Magyarország esetében: 1918. V. tv. önálló külügyminisztérium Külpolitika és diplomácia
A diplomácia és a nemzetközi jog • kölcsönös viszony • a diplomácia rendjét és szabályait nemzetközi jogi normák határozzák meg az újkorban. • 1815. bécsi szabályzat (nagykövet, követ, miniszterrezidens, ügyvivő) • nemzetközi jog számos intézménye (NSZ, ENSZ) diplomáciai tárgyalások során jött létre) • a nemzetközi szervezetek a diplomácia jogszerűségének őrei
Diplomácia és nemzetközi politika • rész – egész viszonya • a nemzetközi politika több, mint államok és az államokat képviselő kormányok külkapcsolatainak összessége. • a diplomácia „régisége” mellett a nemzetközi politika tudománya a XX. század terméke
1919 - 1920 a párizsi békekonferencia • új alapelvek és intézmények • hatalmi egyensúly és a kettős kihívás - válasz rendszer vége • Európa térvesztése erőteljesebbé válik, USA és Európa alá– és fölérendeltségi viszony hagyományos dinasztiák felbomlása, izolacionzimus • dinasztikus külpolitika vége • cári Oroszország → SZU új államtípus- diplomáciai elszigeteltség • nemzeti állam, mint az egyik lehetséges külpolitikai konfliktus forrás – Lloyd George brit miniszterelnök álláspontja • Nemzetek Szövetsége mint az új alapelvek őre
Az „új” alapelvek • Wilson elnök (1913-21) 14 pontja (1918. január 8-i üzenete)- idealizmus • hatalmi erőegyensúly helyett nemzeti önrendelkezés • államok biztonsága nem katonai erőn, vagy fölényen hanem kollektív biztonságon • leszerelés • nemzetközi intézmény által ellenőrzött béke • titkos szerződés helyett nyílt diplomácia, tárgyalások, konferenciák és egyezmények
Az új alapelvek és az európai külpolitika • Lloyd George, Clemenceau, Orlando • klasszikus hatalmi egyensúly és a győztes - vesztes ellentét mentén kívánta Európa térképét újrarajzolni • Ellentétek: francia – német, francia – angol, olasz – osztrák, angol és francia - szovjet
Az európai diplomácia álláspontja • francia külpolitika • Németország teljes meggyengítése, az európai hatalmi politikából való kikapcsolása • USA és Nagy – Britannia szövetsége „új antant” • területi felosztás maximális elképzelése • a francia nagyság vágya és a megsértett nemzeti büszkeség • Brit külpolitika • Mérsékelt álláspont, Németország meggyengítése • francia hegemóniától való félelem • Olasz külpolitika • Területi nyereség az egykori Monarchiából
1919. 06. 18. Versailles 1919. 09. 10. Saint Germain 1919. 11. 27. Neuilly 1920. 06. 04. Trianon 1920. 08. 10. Sevres (1923. Lausanne- i konferencia) „új” államok: Csehszlovákia, Lengyelország, Szerb – Horvát Szlovén Királyság (több nemzetiség egy területen) megnagyobbodott államok: Románia, az elégedetlen győztesek: Olaszország és Anglia Közös: Vesztes – győztes ellentét, vesztes megbüntetése területi katonai jóvátételi (1931-ig eldöntetlen) fejezetek revízió táborának fokozatos kialakítása új nemzeti államok miatt kisebbségvédelmi szerződések sorozata – a Népszövetség garanciája alá tartozik Békeszerződések
Versailles • nagyhatalmi álláspontok: francia ↔ angol, amerikai • Németország területi veszteségei: • Elzász Lotharingia • Saar vidék nemzetközi igazgatás alá került • Rajna bal partjának demilitarizálása • Lengyelország jogot kapott Danzig használatára és a hozzávezető útra, Németország területét kettévágták, a kelet – poroszországi tartományok leszigetelése • német gyarmatok elvesztése • hadsereg 100 ezer főben történő maximálása • jóvátétel ügyében bizottság felállítása, döntést 1921-re napolták el • jelentős német kisebbség az új államok közül: Lengyelország, Csehszlovákia
Az osztrák kérdés • Anschluss tilalma • 1920/30-as években több ízben merült fel. • Német – osztrák vámunió terve a gazdasági válság idején • Hitler hatalomra kerülése után 1934, 1936 és 1938.
A török kérdés és a nemzetközi politika • Anglia maximális területi követelései: • Mosul és környéke, Szmirna Anglia pártfogoltjának, Görögországnak jutott • Brit igények Konstantinápoly és a tengerszorosok irányában - területi igényeinek leplezésére a Nemzetek Szövetségét kívánta megnyerni.
A gyarmati világ ébredése • Az I. világháborúban a legtöbb gyarmat az anyaország szövetségi rendszerébe tartozott. • német gyarmatok felosztása • USA aktivizálódása a Távol – Keleten (washingtoni konferencia:1921-22) • négyhatalmi szerződés – Csendes – óceáni status quo • kilenchatalmi szerződés - Kína • öthatalmi szerződés – tengeri fegyverkezés
pozitívumai nemzeti állam, mint a külpolitika fő letéteményese új alapelvek a külpolitikában és a diplomáciában negatívumai az új alapelvek nem érvényesülnek két világháború közötti fegyverszünet? működésképtelen A párizsi békekonferencia megítélése
Keynes: A béke gazdasági következményei 1919 A versailles-i békeszerződés előkészítésében szakértő Gazdasági és politikai szempontból káros mögötte: a liberális tőkés gazdaság csődje áll. Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei (1946) 1919/20-ban a nyugati világ, a 19. századi civilizáció omlott össze: nagyhatalmi egyensúly aranystandard szabad versenyes tőkés gazdaság, önszabályozó piac liberális szabadságfogalom és az arra épülő un. be nem avatkozó állam Két álláspont az I. világháborúról és a békeszerződésekről
A diplomácia története Külpolitikai irányzatok és diplomáciai konfliktusok az 1920-as években.
Az 1920-as évek • A Párizs környéki békékhez való viszony • francia • német • angol • szovjet és amerikai izolacionizmus • olasz terjeszkedés
„ francia nagyság” Képviselője: Poincare Célok: offenzív külpolitika a versailles-i szerződés betartása bolsevizmus feltartóztatása Gazdasági és katonai potenciál felvonultatása „francia biztonság” Képviselője: A. Briand együttműködés Németországgal két okból: Németország talpra állása előbb utóbb bekövetkezik adósság kifizetése miatt szükséges A francia külpolitika fő irányai
nem teljesítés politikája: Hindenburg, ill. a katonai vezérkar tagjai Nincs teljes értékű külpolitikai program Különböző szabotázs akciók teljesítés külpolitikája: Stresemann (1923-29) szövetségi politika kiépítése Anglia SZU francia külpolitika Briand féle - irányzata A német külpolitika irányzatai
Streseman végrendelete • A teljesítés és a német nagyhatalmi politika dilemmája • Előzmény az európai diplomáciában: 1907: Crowe memorandum (brit külügyminisztérium) • 1923. külpolitikai célok • Végrendelet: reálpolitikus /Bismarck/ • 1914. előtti állapot helyreállítása, jóvátételtől való megszabadulás, katonai paritás (Fra. o. és N.Br.), Németország keleti határainak revíziója, Anschluss
Angol külpolitika irányzatai • Európa és az Európán kívüli világ tekintetében különböző • Európában: hagyományos hatalmi egyensúly, amelynek lényege a szovjet és a francia külpolitika feltartóztatása • Európán kívül: terjeszkedés: török kérdés • Gyarmati világ „ébredése”
A szovjet külpolitika jellemvonásai • Diplomáciai elszigeteltség 1924-ig. • Kongresszusok sorozata foglalkozott a szovjet állam és Európa kapcsolatával: • 1919: tanácsköztársaságok segítségével a nyugati világ megdöntése – világforradalom (lsd. bajor, magyar) • 1920: békeszerződés Észtországgal, Litvániával, és Lettországgal- balti államok függetlensége • 1921. független állam konstatálása, egyensúlyi helyzet, ideiglenes együttélés teóriája • Cári kormány tartozásai (1922. Genova) • 1924. a békés egymás mellett élés mint hosszú periódus • Mindvégig távol a békeszerződésektől
Az olasz külpolitika • 1922: Mussolini hatalomátvétele – az új olasz állam kiépülése • Regionális terjeszkedés kísérlete a Balkánon és a Földközi tenger medencéjében. • 1923. Korfu incidens • 1924. nettúnoi szerződés • 1926. tiranai egyezmény – Ahmed Zogu uralma • 1927 magyar – olasz barátsági szerződés, lépcsőfok a magyar – olasz – osztrák szövetség felé • 1928. semlegességi szerződés Görögországgal • 1926 Románia, az olaj kiaknázása ↔1927. francia – jugoszláv szerződés
Külpolitika konfliktusok • Lengyel – szovjet háború (1920-21) • Pilsudski elnök 1920. áprilisában megtámadta Szovjet – Oroszországot • Szovjet offenzíva • 1921. rigai béke • Lengyel keleti határ Minszk vonalában, amely mögött a francia offenzív külpolitika állt (ukrán és belorusz kisebbség) • 1921. február: Párizs – lengyel francia szövetség • Német támadás elleni védelem • Keleti határok francia szavatolása • Kisantant mint a francia keleti szövetségi politika fontos pillére (bilateriális szerződések sorozata) • Románia és Lengyelország között szövetség a bolsevik veszéllyel szemben.
Ruhr - vidék megszállása • 1921. JB döntése értelmében Németország mintegy 132 milliárd márka jóvátételt köteles fizetni. • 1922. genovai konferencia – német fizetőképesség helyreállítása és az egykori orosz cári adósságok kifizetése (eltérő angol és francia álláspont!) • 1922. rapallói egyezmény • Legfontosabb német ipari körzet megszállása
A török kérdés • az angol külpolitika szempontjából meghatározó. • A sevres-i béke a Konstantinápoly és tengerszorosok ügyében úgy döntött, hogy egy nemzetközi tanács felügyeletére bízták • 1920. görög – török háború • 1923. lausanne-i konferencia • Hatása: Egyiptom, Irak, Irán
A locarnoi konferencia (1925) • 1920-as évek közepe: német gazdaság stabilizálása döntő kérdés • Dawes – terv • Locarno (Néo, Belgium, Anglia, Franciaország, Olaszo.) • Németország nyugati határainak szavatolása • Döntőbírósági egyezmények • Franciaország Lengyelország és Csehszlovákia garanciális szerződés • 1926. Németország a NSZ tagjává válik, semlegességi szerződése • 1928. Briand – Kellog paktum
Páneurópa - terv • Hagyományos külpolitikai irányzatokból való kiábrándulás • 1922: R. N. Coudenhove Kalergi un. Kiseurópa - terve körvonalazódott Bécsben - konferenciák • Alapja: válságtudat, békeszerződések hibás volta • Kormányzati külpolitika csődje, helyette tömegmozgalom: értelmiségeknek jelentős szerep • Kollektív biztonság, béke, világpolitikában való gondolkodás • Külügyi kérdések prioritása, közömbösség a gazdaság vagy a szociális szféra iránt. • 1925/ Népszövetség reformja, valódi világszövetséggé tétele
Francia gyarmatok Marokkó 1925 Szíria, fegyveres felkelés alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása Brit gyarmatok Egyiptom (1922) Irak (1927) Transzjordánia (1928) India (engedetlenségi mozgalom, politikai sztrájk, önrendelkezési jog) 1-3: függetlenség, ill. szuverenitás Az Európán kívüli világ
A kínai polgárháború és a nagyhatalmak • Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások zajlottak. • Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. • Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus • Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg. • Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben • Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között • 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)
Nagyhatalmi álláspontok • Japán: Észak - Kínában érdekelt • USA mérsékelt befektetések • Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett (1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU • 1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése
A diplomácia története Külpolitikai irányzatok és diplomáciai lépések az 1930-as években
A kínai polgárháború és a nagyhatalmak • Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások zajlottak. • Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. • Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) + 1921: Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus • Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg. • Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben • Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között • 1927. kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)
Nagyhatalmi álláspontok • Japán: Észak - Kínában érdekelt • USA mérsékelt befektetések • Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett (1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU • 1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése
Az 1930-as évek meghatározó kérdései • gazdasági világválság (jóvátétel ügye és az együttműködés diplomáciai tervei) • totális diktatúrák rendszere és külpolitikája • 1933-36: a feltartóztatás és a megállítás lehetősége • 1936-39: útban a háború felé, az európai diplomácia csődje
A gazdasági világválság és a jóvátétel • Előfeltétele: Németország elismerése az európai gazdasági életben és diplomáciában egyaránt (Dawes – terv, népszövetségi tagság, Briand – Kellog paktum) • 1929. hágai konferencia –Young terv (Streseman – Briand együttműködése) • Néo-nak törleszteni kell, de annak módját a német állam határozza meg (114 milliárd márka 59 évre) • Kilátásba helyezték a Rajna vidék kiürítését 1930 közepére
A Hoover moratórium • Young – terv kudarca a gazdasági válság miatt • Az USA elnöke a jóvátétel és egyéb fizetések egy évig történő felfüggesztését javasolta (Néo., Frao., Anglia) - moratórium • 1932. lausanne-i konferencia: a jóvátétel ügye rendezettnek tekinthető, ha Néo. egy összegben fizet 3 millió aranymárkát.
A diplomácia lépései • Briand Európai Egyesült Államok terve 1929/30 alapja: német – francia együttműködés • 1931: osztrák – német vámunió terve (Curtius – Schober) • Tardieu – terv – Közép- Európa • Benes – terv – Közép - Európa
Az együttműködés kísérlete • 1932. genfi konferencia – tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról • Álláspontok: • francia – népszövetségi hadsereg, ill. a francia biztonság szerződéses garantálása • német: fegyverkezési egyenjogúság • angol és olasz: a német külpolitika támogatása • öthatalmi egyezmény: fegyverkezési egyenjogúság
totális diktatúrák japán: Tanaka memorandum olasz: „Imperium Romanum” német: versailles-i szerződés revíziója Lebensraum elmélet diktatúrákhoz való viszony: együttműködés, konszenzus keresése erő politikája, a békeszerződések pontos betartása, megállítás francia, angol, szovjet álláspontok Külpolitikai irányzatok a válság után
A Tanaka memorandum és a mandzsúriai incidens • népszövetségi tagság • jobboldali radikalizmus, hagyományos konzervativizmus, parlamentarizmus • emlékirat lényege: • Mandzsúria és Mongólia – mint támaszpont • Kína fegyveres beavatkozás (kínai polgárháború) – kereskedelem fejlesztése • India, szigetvilág, Közép – Ázsia • Európa • Konfliktus lehetőségek: SZU, USA, Anglia, ill. francia és holland külpolitika
A mandzsúriai konfliktus • 1931. szeptember/fegyveres incidens a dél – mandzsúriai vasútvonalon • Mandzsúria elfoglalása 1932-ben – Mandzsukuo mint új állam japán katonai igazgatás alatt • Kína provokálása • Nagyhatalmak állásfoglalása • Szu – Japán egyezménye 1931-ben • amerikai jegyzék • angol semlegesség • Japán reagálás: tiszteletben tartja a nagyhatalmi érdekeket Kínában • Lytton bizottság jelentése: a vitás terület nemzetközi igazgatás alá helyezését javasolta • Következmény: Japán kilépett a Népszövetségből
Az olasz külpolitika • Három irány: Duna medence, Földközi tenger, gyarmati terjeszkedés: Észak – Afrikában a hódító politika reneszánsza: Tunisz, Marokkó, Abesszínia • éles határvonal a német nemzetiszocializmus támogatása ügyében: • 1933-1936: az európai diplomácia irányában tett gesztusok • 1936: Németország felé irányuló külpolitikai lépések. A fordulat oka az abesszín - ügy és a spanyol polgárháború)
A náci Németország külpolitikai programja • Hitler: Mein Kampf • teljesítési külpolitika teljes tagadása • Bírálta az I. világháború és a streseman-i időszak külpolitikáját • Cél: nem a világháború előtti határok visszaállítása, a német népesség tömörítése (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország) • Terjeszkedés mögött un. Lebensraum elképzelése – termőföld, népesség problémája • Terjeszkedés iránya: Európa (angol konfliktus elkerülése): SZU, illetve kelet – Európa, Frao. • Felsőbbrendű faj teóriája • Lehetséges szövetségesek. Anglia, Olaszo.