GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉG

1. GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉG

2. Terminálisállapot : végső állapot. • Azon állapot megjelölésére használt kifejezés, amikor a betegség igen előrehaladott állapotban van, életfontosságú szervekre is érint és a beteg állapota feltartóztathatatlanul romlik.

3. Fájdalomcsillapítás

4. Fájdalom: mindig szubjektív, kellemetlen fizikai és érzelmi tapasztalat. • Elvileg csaknem minden esetben lehetséges a fájdalom megszüntetése. • Befolyásolják: pszichikai faktorok

5. Fájdalomcsillapítás formái (1) • Sugárkezelés • Sebészi kezelés • Kemoterápia • Gyógyszeres kezelés (gyenge/erős opiátok) • Pszichoterápia (hipnózis, relaxáció, magatartásterápia) • Fizikai módszerek (fizikoterápia, TENS készülék)

6. Fájdalomcsillapítás formái (2) • Aneszteziológiai módszerek (állandó v ideiglenes idegblokád) • Idegrendszeri módszerek

7. A HALDOKLÁS, A HALÁL ÉS A GYÁSZ „Sírva jössz a világra és körülötted mindenki mosolyog. Igyekezz úgy élni, hogy mosolyogva távozzál és körülötted mindenki sírjon.” (Hindu közmondás)

8. Haldoklás: a halált közvetlenül megelőző, változó hosszúságú életszakasz • Elisabeth Kübler-Ross: svájci származású, amerikai pszichiáter ismertette a szakirodalomban először a haldoklás jellemző szakaszait

9. A 20. századi hospice mozgalom legjelentősebb személyiségei : Elisabeth Kübler-Ross Cicely Saunders Kalkuttai Teréz anya

10. Haldoklás fázisai: • Elutasítás, a tudomásulvétel elhárítása, tagadás: „Ez nem lehet igaz!” • Düh, harag, lázadás: „Miért éppen velem történik ez? Biztosan rosszul kezelnek.” • Alkudozás: „Csak legalább még néhány szép hónapom/napom lenne hátra! Ígérem ezentúl, jó leszek!” • Depresszió, lehangoltság: Közöny, szorongás, önvád • Belenyugvás, beleegyezés, elfogadás: „Ám legyen! Hagyjatok békén!”

11. A hozzátartozók is többnyire ugyanezeken a stádiumokon mennek keresztül, de általában ez nincs szinkronban a betegével. Előfordul, hogy a beteg már a belenyugvás szakaszában van, a család, pedig még mindenképpen erőlteti a további kezeléseket, vagy etetni igyekszik a beteget, amikor ő már nem kíván enni. Még szomorúbb az, ha a beteg még az alkudozás stádiumában van, reménykedik, a család, pedig már lemondott róla, esetleg nem is látogatja.

12. Halál bekövetkezésének módjai: • Élettani halál: a szervezet természetes elhasználódásának következménye, végelgyengülés • Betegség miatti halál: szervi, szervrendszeri károsodások miatt következik be • Külső behatás miatti halál: baleset, önkezű cselekmények (öngyilkosság), idegenkezű cselekmények (gyilkosság)

13. Kommunikáció a haldoklóval (1) • Megfelelő körülmény teremtése a beszélgetéshez (hely, helyzet, idő) • Túlzott aktivitás és iránytó szerep helyett: türelem és odafigyelés • Meghallgatás

14. Kommunikáció a haldoklóval (2) • Információ átadásának tudnivalói: • Térképezzük fel, hogy mit szeretne tudni a beteg • Fokozatos tájékoztatás • Többszöri ismétlés • Valótlanság, hamis reménykeltés kerülése • Beteg reakcióinak megfigyelése • Remények erősítése • Ne hagyjuk magára a problémánál

15. Kommunikáció a haldoklóval (3) • Többször használjunk nyitott kérdéseket • Hasznos a visszakérdezés (ha a beteg „nehéz” kérdéseket tesz fel; pl: Miből gondolja?) • Szakkifejezések kerülése • Ismétlés több formájának használata: • magyarázat • írásos betegtájékoztató

16. Gyász: a veszteség által kiváltott reakció

17. A gyászreakciót befolyásolja A gyászoló: • életkora • neme • személyisége • korábbi veszteségei • előzetes és jelenlegi (elsősorban pszichés) betegségei • kulturális környezete • vallásossága • szociális kapcsolatrendszere.

18. A gyász fázisai (Pilling János: Gyász, Medicina Kiadó, 2003) • Anticipációs (megelőlegező) gyász: a haldokló elgyászolása, már életében elkezdődhet, elhúzódó haldoklásnál • Sokk: tagadás, érzelmi bénultság; minél váratlanabb a veszteség, annál tovább tart • Kontrollált szakasz: összeszedettség, temetéssel járó ügyintézés ezt igényli, temetés fordulópont: fontos a részvétel, mert tudatosítja az elválást • Tudatosulás (regresszió): kaotikus állapot, végletesség jellemzi>> megkönnyebbülés, szomorúság, harag, depresszió váltakozása, bűntudat, felelősök keresése; testi tünetek is lehetnek • Átdolgozás: racionalizálódás> szép emlékek • Adaptáció (feldolgozás): gyászolónak új irányvonal >>továbblépés>> az elveszett személy nélkül

19. Az egyén önsegítésének módjai a gyászban: • gyásszal kapcsolatos könyvek olvasása (pl: Judy Tatelbaum: Bátorság a gyászhoz, Pont Kiadó Kft, 1998.); • napló vezetése; • gyásszal kapcsolatos rítusok (gyertyagyújtás, hívő embereknél az imádkozás, nem hívőknél az emlékekkel kapcsolatos helyek meglátogatása); • háziállatok gondozása.

20. A hospice szolgálat

21. Mit jelent súlyos betegen élni? • Kínzó fájdalom, • Korlátozott fizikai és szellemi tevékenység, • Szorongás félelem ( a haláltól, a kezelésektől), • Veszteségek, lemondás, • Kiszolgáltatottság.

22. Félelem, szorongás a betegségfolyamatban • Félelem: • A haláltól, haldoklástól, • Szenvedéstől, kiszolgáltatottságtól, • Kezelésektől, mellékhatásoktól, • Izolációtól, • Személytelenségtől.

23. Terminális állapotú az a beteg, akinek a betegsége nem gyógyítható, egyensúlyban nem tartható, az életmeghosszabbító terápiás próbálkozások ellenére a betegség folyamatosan előrehalad, és egy adott időn belül halálhoz vezet. • Palliatív terápia: alapelve, hogy a gyógyszereket folyamatosan, a tünetmegelőzés elvét betartva –preventíven – adagoljuk (cél: nem a gyógyítás, hanem a fájdalomcsillapítás). • A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus ellátását végző szervezet.

24. Az első hospice: FABIOLA római matróna nevéhez fűződik, aki a 4. század elején megnyitotta otthonát a betegek és átutazók előtt. • Dr.Polcz Alaine (1922-2007) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia magyarországi kutatója, 1991-ben a Magyar Hospice Mozgalom és Alapítvány életre hívója.

25. A hospice-szellemiség lényege: a haldoklóval való együttélés, a haldokló bevonása egy közösség életébe, olyan környezet, körülmények biztosítása, amelyben a haldokló a megmaradt szellemi és fizikai képességeit, készségeit használni, élvezni tudja.

27. Hospice – az emberi méltóság megőrzése • Értékeli és becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti, • Enyhíti a fájdalmat és más kínzó tüneteket, • Biztosítja a beteg pszichés, spirituális és szociális szükségleteit, • Törekszik az elérhető legjobb fizikai és szellemi aktivitás fenntartására, • Az életminőség javítását helyezi előtérbe, • Az indokolatlan életmeghosszabbító kezeléseket elkerüli, • Nem késlelteti, de nem is sietteti a halált, • Támaszt nyújt a hozzátartozónak.

28. A hospice gondozás célja: • a betegek életminőségének javítása • testi és lelki szenvedéseik enyhítése • fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása • hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében.

29. Jellemzői • Holisztikus szemlélet, • Interdiszciplináris team, • Életminőség javítása, • Fizikai, lelki támogatás, • A beteget és hozzátartozóit egyaránt támogatja, • Együttműködik a családdal (pszichés támogatás, a gyászfeldolgozás segítése) , • Tiszteletben tartja a beteg meggyőződését, kívánságait, • Fájdalomcsillapítás (test-lelki szenvedés enyhítése korszerű fájdalomcsillapítással), • Köztudat formálása, a halál tabujának oldása, • Ingyenes.

30. Ahospice munkacsoport tagjai: • orvosok • ápolók • gyógytornászok • pszichológusok vagy mentálhigiénikusok • lelkészek • szociális munkások • dietetikusok • képzett önkéntes segítők.

31. A hospice ellátás formái • Elsősorban a beteg otthonában – hospice otthonápolási csoport, • Kórház bentfekvő részlege, • Kórházi mobil team, • Ápolási idősek otthonai, • Nappali ellátás.

33. A méltó búcsú lehetősége A hospice-ban a halál bekövetkezése után a család és a személyzet tagjai gyertyát gyújtanak a holttest mellett, és lehetőség szerint elbúcsúznak tőle.

34. 2003-ban Polcz Alaine új kezdeményezést indított útjára azzal a céllal, hogy a kórházi osztályokon, kórtermi körülmények között is biztosítható legyen az elhunyt emberi méltósága, s a hozzátartózok méltóbb módon búcsúzhassanak el szeretteiktől.

35. Temetés szervezése • Helyszín • Időpont • Módja (polgári, egyházi; koporsós, urnás, szétszórásos) • Formai kellékei (iratok, okmányok) • Temetési szertartás elemei (időrendi ütemezés)