Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek

1. Az alkotmányra és az államszervezetre vonatkozó alapismeretek 1

2. 1949. évi XX. törvényA Magyar Köztársaság Alkotmányáról 2

3. Alkotmányjog a közjog egyik ága, szabályozza • az államszervezet alapintézményeit és működésüket • az egyén alapvető jogait és kötelezettségeit • a társadalom berendezkedését • az alkotmányosság legfőbb garanciáit 3

4. Az alkotmány • az ország alaptörvénye, a jogrendszer csúcsán • ezt már az elfogadása, módosítása is jelzik: minősített többség kell (a megválasztott országgyűlési képviselők 2/3-a)! 4

5. „Alkotmányosság” = Az állami szervek alkotmány szerinti működése • szűkebb értelemben ehhez az kell, hogy legyen írott alkotmány! • tágabb értelemben: a működés bizonyos – akár íratlan – alapelveknek megfelel 1949-ig Magyarország, Anglia 5

6. Miről tanulunk? • Alkotmányossági alapelvek • Alapvető emberi, állampolgári jogok • Az államszervezet • Az önkormányzatok • Az igazságszolgáltatás 6

7. Alkotmányossági alapelvek 7

8. „Alkotmányossági alapelvek” 1 (mik ezek: az alapvető emberi /állampolgári/ jogok – időben változó!) 1. Népszuverenitás és népképviselet elve: az állami főhatalom birtokosa a nép, ezt • közvetlenül (népszavazás), vagy • közvetve, választott képviselői által (országgyűlés, önkormányzatok) gyakorolja Népszavazás: 200.000 érvényes aláírás esetén ki kell írni! 8

9. „Alkotmányossági alapelvek” 2 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve: Hatalmi ágak: • törvényhozó • végrehajtó • igazságszolgáltatás (bírói) azaz: ne jöjjön létre hatalomkoncentráció. Ezek kölcsönösen függnek egymástól és ellenőrzik egymást 9

10. „Alkotmányossági alapelvek” 3 3. A jogállam megvalósulása (= „a törvények uralma”): mind az egyének, mind az állami szervek magatartását/működését törvények szabják meg 4. Az egyenjogúság elve: minden (nemi, faji, vallási, nyelvi) megkülönböztetés az emberi/állampolgári jogok élvezetében tilos 5. Az emberek elidegeníthetetlen és sérthetetlen alapvető jogai biztosítottak 10

11. Alapvető emberi, állampolgári jogokazt tanultuk: ezek időben változtak. Hogyan? 11

12. Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 1 • Emberi jog: vele született, mindenkit megillet, független az állam általi elismeréstől • Állampolgári jog: egyes jogok, amelyek csak adott állam polgárait illetik meg • (Van olyan szemlélet is, amelyik e kettőt nem különbözteti meg) 12

13. Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 2Három „generációjukat” különböztetjük meg. Először: ezek definíciója: • Első generációs emberi jogok az állam kialakulásától = mik az egyén cselekvési szabadságának és az állami beavatkozásnak a határai • Második generációs emberi jogok: XIX. sz. második fele = az állam kötelező aktív közreműködése az egyének életkörülményeinek javítása érdekében 13

14. Az alapvető emberi (állampolgári) jogok és kötelezettségek 3 • Harmadik generációs emberi jogok: XX. sz. második fele • egyrészt: amik államok aktív együttműködését igénylik • Másrészt: az állampolgárok azon jogai, amivel befolyásolhatják az állam működését Most ismerjük meg ezeket részletesen! 14

15. Első generációs emberi jogok 15

16. Szabadságjogok(„első generációs”) • Korlátok a közhatalmat ellátó állami szervek hatalma elé • Két típusa: • az egyének önállóan (személyükben) • csoportjaik által, kollektíven gyakorolják 16

17. Személyi szabadságjogok (egyének önállóan) • élethez, testi épséghez való jog • személyi sérthetetlenség • levéltitok és magánlakás sérthetetlensége • személyes adatok védelme • jó hírnévhez való jog 17

18. Kollektív szabadságjogok • egyesülési és gyülekezési szabadság • szólás- és sajtószabadság • lelkiismereti és vallásszabadság 18

19. A tulajdon, mint szabadságjog Ide tartozik, mert • az állam csak jogilag rendezett esetekben engedi meg a tulajdonos szabad terének a korlátozását • más esetekben védi – harmadik személlyel szemben is – a tulajdonos szabad cselekvését 19

20. Második generációs emberi jogok 20

21. Gazdasági, szociális és kulturális jogok („második generációs”) 1 Különbségek a szabadságjogok és a gazdasági-szociális-kulturális (=„első” és „második generációs”) jogok között: 1. az állam „aktivitása” • első generációs volt: elegendő, ha az állam nemsérti meg a szabadságszférát • most: az államnak tevékenyszerepet kell vállalnia 2. utóbbiak megvalósulása a gazdaságpolitikától (nem jogi szféra!) is függ, ami jogi eszközzel nem kikényszeríthető 21

22. Gazdasági, szociális és kulturális jogok („második generációs”) 2 • a munkához • a pihenéshez • a művelődéshez • az egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog 22

23. Az egészséghez való jog Ezt az állam a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátással biztosítja • (a társadalombiztosítás részeként) az egészségbiztosítás • kórházak, rendelőintézetek működtetése • a gyógyszerellátás biztonságának felügyelete • egészséges munkakörülmények, munkavédelem • a testedzés támogatása • egészséges környezet 23

24. (hogyan értsük, hogy a második generációs emberi jogok megvalósulása a gazdasági helyzettől is függ? Példa) Eltöröm a lábam – jogom van azonnali egészségügyi ellátásra. Ez a jog azonban csorbulhat… • Nappal Szeged belvárosában vagy éjjel az országúton… • Mennyi mentőautója van a legközelebbi állomásnak • Jut-e rá mentőorvos, vagy csak mentőtiszt? • Milyen közel van az ügyeletes kórház • stb.! 24

25. A szociális biztonsághoz való jog Az állam segítse elő • családok, anyák, gyermekek emberhez méltó élete • gyermekmunka tilalma (nemzetközi szerződések is!) • fiatalkorú sem alkalmazható egészséges fejlődését akadályozó munkára • a szociális támogatottság: differenciálás elve és fokozatosság 25

26. Társadalombiztosítás 1 Működtetése • azok is hozzájussanak a szükséges ellátáshoz, akiknek ez • öregség • betegség • rokkantság • özvegység, stb. miatt – önhibájukon kívül – nem biztosított 26

27. Társadalombiztosítás 2 Elemei: • biztosítási (ez a döntő!) = az ellátások a korábbi befizetések mértékével arányosak • szolidaritási: bizonyos alapellátáshoz minden rászoruló, az előzőtől függetlenül (ez különbség a magán élet- és nyugdíjbiztosítástól) 27

28. Harmadik generációs emberi jogok 28

29. A harmadik generációs emberi jogok… …hasonlítanak a második generációsokhoz, mert az állam pozitív részvétele kell, de: • Több állam együttműködése kell: • a gyermekmunka tilalma • környezetvédelem • Részvétel az állam tevékenységében és annak befolyásolása • választójog • panaszjog • az igazságszolgáltatásban való részvétel joga • Az állampolgárok egyenjogúsága 29

30. Az állampolgárok egyenjogúsága Az Alkotmány 70. § (1) bekezdés „a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden ember számára az állampolgárijogokat megkülönböztetés nélkül” • faj • bőrszín • nem • vallás • politikai vagy más vélemény • nemzeti származás • társadalmi származás • vagyoni helyzet • születési helyzet Magára az államra is vonatkozik! 30

31. Az államszervezet 31

32. Államhatalom: törvényhozó végrehajtó bírói 32

33. Alapelvek Alkotmány 2. § (2) bek.: minden hatalom a népé („népszuverenitás”), ezt választott képviselői útján (ez az általánosabb), vagy közvetlenül gyakorolja népszavazás (a választók véleménynyilvánítása) népi kezdeményezés (jogalkotó szerv döntése meghozatalának kezdeményezése) mindkettő: országos vagy helyi 33

34. Országgyűlés 386 tagú (képviselők), őket vegyes választási rendszerben általános és egyenlő választójog alapján közvetlen titkos szavazással 34

35. Milyen lehet egy „parlament” • Magyarországon jelenleg: egykamarás • Magyarországon korábban: kétkamarás • Főrendi ház • Képviselőház • Hasonlóak: • Egyesült Királyság: House of Lords, House of Common • USA: Senate és House of Representatives (együtt: Congress)

36. Különbségek nagymértékben az államtól függnek, de általában: • egykamarás parlament esetében a köztársasági elnöknek van joga, hogy egyszeri alkalommal újratárgyalásra visszaadjon egy törvényt • Kétkamarás (alsóház, felsőház) parlamentben hasonló jogok a felsőházat illetik meg: ott is megbeszélik a törvényeket, s van bizonyos befolyásuk

37. Visszatérve Magyarországra: vegyes választás 176 képviselőt egyéni választókerületben, személyekre szavazva 210 képviselőt pártlistákra adott szavazat alapján megyénként/fővárosban felállított területi listákra 152-t országos listáról a töredékszavazat arányában (=az első fordulóban a pártlistákra adott olyan szavazatok aránya, amely nem eredményez mandátumot, ha ez legalább 5% = az szerzi a többet, „amelyik veszít”: „arányosító funkció”) további 58 37

38. Választójog Kettős értelem: • a választás joga (aktív választójog) • a választhatóság joga (passzív választójog) Mindenki választ és választható, kivéve: • cselekvőképességet korlátozó/kizáró gondnokság alatt áll • közügyek gyakorlásától bíróság jogerősen eltiltott • jogerős szabadságvesztés büntetését tölti • kényszergyógykezelését bíróság jogerősen elrendelte 38

39. Érvényes választás: első forduló • A választásra jogosultak több, mint fele szavazzon (mind az egyéni választókerületben, mind a megyékben/fővárosban) – ha nem: második forduló • de egyéni választókerületben (csak ott) ekkor is lehet érvénytelen, ha egy jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok több, mint felét – ekkor is második forduló 39

40. Érvényes választás: második forduló • Érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább egynegyede szavaz • ha az első forduló választókerületben azért volt érvénytelen, mert egyik jelölt sem szerzett 50%+1 főt, akkor már csak azok a képviselőjelöltek indulnak, akik legalább 15%-ot szereztek de legalább az első három • Az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapta • Ha a második forduló is érvénytelen: „időszaki választás” 40

41. Az országgyűlés megalakulása • 4 évre választják • Mandátumának lejárta előtt a köztársasági elnök föloszlathatja, ha • az általa miniszterelnöknek javasolt személyt 40 nap alatt nem választják meg, • 12 hónapon belül legalább 4 esetben a kormánytól az országgyűlés a bizalmat megvonta 41

42. Választások után A képviselőt • a mentelmi jog a megválasztástól • a többi jog és kötelezettség a parlamenti eskütételtől illeti meg Ok: a törvényhozás, mint hatalmi ág zavartalanul, befolyásmentesen működhessen 42

43. Mentelmi jog • Egyik oldala: „felelőtlenség” = képviselőként tett nyilatkozataiért, fölszólalásaiért sem akkor, sem később nem lehet felelősségre vonni, kivéve: rágalmazás, becsületsértés, államtitok-sértés, polgárjogi felelősség • Másik oldal: „sérthetetlenség”: csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, büntető vagy szabálysértési eljárást ellene csak az országgyűlés előzetes hozzájárulásával (2/3-os többség) lehet lefolytatni • Mentelmi jogról lemondani csak szabálysértési eljárás esetén lehet 43

44. A képviselő „összeférhetetlensége” • Más „hatalmi ágban” (bíró, ügyész) nem tevékenykedhet (kivéve kormánytagság és államtitkár) • állami/önkormányzati, vagy ilyen megrendelésre dolgozó magán gazdálkodó szerv vezetője nem lehet 44

45. Az országgyűlés szervezete és működése 1 • Az alakuló ülésen (elnököl: legidősebb képviselő) megválasztja: • elnök • alelnökei • jegyzői • állandó bizottságok – bármilyen, de kötelező: • alkotmányossági • költségvetési • külügyi • honvédelmi • mentelmi • összeférhetetlenségi • mandátumvizsgáló összetételük: az országgyűlés létszámaránya 45

46. Az országgyűlés szervezete és működése 2 • Évente 2 rendes ülésszak • rendkívüli ülésszak is különleges ügyekben, adott napirenddel, írásban kérheti: kormány, köztársasági elnök, a képviselők 1/5-e • Ülései nyilvánosak (hacsak 2/3-dal zárt ülést nem rendelnek el) • „normál” esetben határozatait 50%+1 szavazattal fogadja el 46

47. Az Országgyűlés A legfőbb államhatalmi szerv. Alapvető funkciói • törvényhozás • parlamenti ellenőrzés 47

48. Törvényhozás • Alkotmány, törvény • „Kétolvasásos tárgyalás”: • általános vita: a törvényjavaslat egésze, elvei, egyes részleteinek szükségessége • részletes vita: a módosító javaslatok, az országgyűlési bizottsági ajánlások • Zárószavazás 48

49. Parlamenti ellenőrzés A kormányzat ellenőrzése: • a parlamenten belül • plénumon (teljes ülés), interpelláció, politikai vitanap, kérdés, azonnali kérdés és válasz (2-2 perc, 1-1 perc viszontválasz, az utolsó szó joga a megkérdezetté) • az országgyűlési bizottságokban: meghallgatás (mindenki köteles megjelenni és adatot szolgáltatni), ad hoc bizottságok, vizsgálóbizottságok • a parlamenten kívül, választott országos • szervek (Állami Számvevőszék), • személyek (országgyűlési biztosok) által 49

50. Interpelláció és kérdés A képviselő az interpellálttólmagyarázatot kér • kitől: Kormány, miniszter, Legfőbb Ügyész • ha a képviselő nem fogadja el: az országgyűlés szavaz A képviselő, ha kérdést intéz, akkor felvilágosítást kér • kitől: az előzőektől + a MNB és az ÁSZ elnökétől, ombudsmantól 50