A gyermekvállalás hatása a családi jövedelemre Magyarországon

1. ZsKF - Országos Tudományos Diákköri Konferencia A gyermekvállalás hatása a családi jövedelemre Magyarországon Reizer Balázs Béla és Seres Gyula Szociális munka, szociálpolitika szekció 2011. április15.

2. Tartalom • Motiváció • Eddigi tapasztalatok • A minta tulajdonságai és a feltételezhető torzítások • A gyermekvállalás jövedelmi hatásai • Panel becslés • Instrumentális becslés • Konklúzió 1

3. Motiváció A gyermekvállalás vizsgálata a demográfia érdeklődésének homlokterében áll. A mikroszintű viselkedés egyik meghatározója a gyermekvállalás (várható) jövedelmi hatása. Magyarországon ilyen jellegű kutatás eddig nem készült. (1)A gyermekvállalás rövid távon negatívan hat a háztartás jövedelmére. (2) Ezen belül a felnőtt férfi háztartástag nagyobb eséllyel választ jövedelmezőbb munkahelyet. 2

4. Szakirodalmi előzmények A szakirodalom elsősorban csak a szülő anya jövedelmére fókuszál a munkába való visszahelyezkedés után Eredmények A bérhatás megközelítőleg -10 és -14 százalék közé esik. A bérhátrány mintegy öt év alatt tűnik el. A gyermekvállaló háztartások munkaerőpiaci stratégiája eltérhet a gyermeket nem vállalókétól 3

5. Magyar adatok Magyarországon 1997-2005 között a szülő nők átlagosan 4,7 évig voltak távol a munkaerőpiacról, s részesültek ezalatt valamilyen gyermeknevelési támogatási formában. Konkrét jövedelmi eloszlást vizsgáló kutatások még nem születtek Legmegfelelőbb adatbázis: az Életünk fordulópontjai első illetve második hulláma Megfigyelhetjük a családokat a gyermekvállalás előtt és utána Több mint 600 megfigyelt gyermekvállaló háztartás 4

6. A gyermek vállalás hatása A gyermekvállaló családok munkaerőpiaci stratégiája eltérhet a gyermektelenektől A nő „rugalmasabb” munka helyet választ, ha szeretne gyermeket vállalni A gyermekvállaló nők családcentrikus férfit választanak, akkor is, ha alacsonyabb a jövedelmük Az eltérő életstratégia lefelé torzítja a gyermekvállalás parciális hatásának becslését Megoldás: Panel-regressziók, Instrumentális becslések 5

7. Jövedelemdinamika 6

8. Férfiak munkavállalási stratégiája *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1 7

9. Munkahelyváltás a jövedelmi kvintilisekben 8

10. Jövedelemhatás 1. *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1 9

11. Jövedelemhatás 2. *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1 10

12. Instrumentális becslés Instrumentumok • Egy összetett változó 12 dummy változóból:a megkérdezettek honnan kapnak segítséget (gyerekeiket kivéve). Mivel csak az első hullámban áll rendelkezésre, panelbecslést nem alkalmazhatunk. • További kívánt gyermekek száma. 11

13. Instrumentális becslés *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1 12

14. Instrumentális becslés 13 *** p<0.01, ** p<0.05, * p<0.1

15. A gyermekvállalás hatása - összefoglalás • A gyermekvállalás negatívan hat a családok jövedelmére és jövedelmi osztályára. A becsült hátrány 10-16%. • A hatást a férfiak munkavállalási stratégiája enyhíti – elsősorban a magasabb státusszal rendelkezőek körében. 14

16. Szociálpolitikai következtetések „A közgazdaságtan pozitív tudomány de a szakpolitika már nem teljesen” • Definiálni kell az édesanya szerepét a családban és a társadalomban A gyermekszám növelése társadalmi prioritás! • Tágítani kell az édesanyák döntési lehetőségeit • Növelni kell az óvodai és bölcsődei helyek számát,és fenn kell tartani a „bőkezű” családtámogatási rendszert Az apák lehetőségeik szerint ellensúlyozzák a gyermekvállalás jövedelmi sokkját • A gyermekszegénység elleni küzdelem leghatásosabb módja az átfogó, tudatos foglalkoztatás politika 15

17. Köszönjük a figyelmet!