1 / 21

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>. „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT”

jin
Download Presentation

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében Budapest, 2009. november 17.

  2. Klímaváltozás: kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás • Klímaváltozás: amit tudunk, és amit nem • Kiotói Egyezmény: célok és eredmények • A kibocsátás-csökkentés (mitigation) lehetőségei • Az alkalmazkodás (adaptation) lehetőségei • Mit várunk Koppenhágától

  3. Széndioxid kibocsátás • 1950: 2 milliárd fő – 2000: 6 milliárd fő azaz 3-szoros a népesség-növekedés • 1950-hez képest a földi GDP ötven év alatt 1,8-2,0 szeresére emelkedett • Az emberiség CO2-kibocsátása 1950-ben kb. 1600 millió tonna volt, 2000-ben több mint 8000 millió tonna, azaz ötven év alatt több, mint az ötszörösére nőtt • Az emberi CO2-kibocsátás növekedése közelítően megegyezik a népességnövekedés és a gazdasági teljesítmény növekedés szorzatával • Ez az egybeesés nem bizonyítja az okozati összefüggést, legfeljebb sejteti, vizsgálandóvá teszi. • CO2h kibocsátás = POP x CAP/POP x ENE/CAP x fosszilis ENE/ENE

  4. Globális felmelegedés Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás 2008. február 28. http://nimbus.elte.hu/oktatasi_anyagok/ha/Nemzetkozi_es_hazai_eghajlatpolitika.pdf

  5. Globális felmelegedés Forrás: Paleoklimatológia. Nemzetközi és hazai éghajlatpolitika 3. előadás 2008. február 28. http://nimbus.elte.hu/oktatasi_anyagok/ha/Nemzetkozi_es_hazai_eghajlatpolitika.pdf

  6. Széndioxid kibocsátás és felmelegedés • Az utóbbi ezer évet nézve az átlaghőmérséklet és a CO2 koncentráció trendje az utóbbi 150 évben egyaránt eltér a korábbiaktól

  7. Széndioxid kibocsátás és felmelegedés • Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

  8. Széndioxid kibocsátás és felmelegedés • Hosszabb, 400 ezer évet nézve az ingadozás nagyobb, de a jelenleg tapasztalható széndioxid koncentráció nem fordult elő korábban

  9. Széndioxid kibocsátás és felmelegedés • A felmelegedés trendje ténynek tekinthető • A széndioxid kibocsátás és a hőmérséklet egyaránt emelkedik • Nincs bizonyíték arra, hogy ha visszafogjuk a széndioxid kibocsátásunkat, akkor a hőmérséklet emelkedése abbamarad • Ha abbamarad, akkor is a jelenlegi kibocsátás-csökkentés csak több évtized múlva érezteti a hatását • Mindenképpen fel kell készülnünk a klímaváltozás bekövetkezésére • A csökkentésre irányuló erőfeszítések mellett mindenképpen szükség van az alkalmazkodás lehetőségeinek a vizsgálatára. • Ez a 2000 óta megjelent IPCC jelentések legjelentősebb új üzenete • Vissza: Kiotóhoz

  10. A Kiotói Egyezmény • A Kiotói Egyezmény egy 1997-ben elfogadott, elsősorban a fejlett országokra kötelezettséget rovó nemzetközi dokumentum, amelyben a résztvevő államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint* alá szorítják vissza. Az egyezmény 2005. február 16-án lépett életbe és 2012-ig érvényes. • Az egyezmény kidolgozása az ENSZ Klímaváltozási Konvenciójának (United Nations Framework Convention on Climate Change UNFCCC) keretében történt. • 2006 végéig 169 ország csatlakozott, amelyek még mindig csak az összes széndioxid-kibocsátás 62%-áért voltak felelősek. • Az u.n. rugalmassági mechanizmus lehetővé teszi az egyes országok kvótájával való kereskedést, ill. másik országban való teljesítést.

  11. A Kiotói Egyezmény • 2007-es állapot: a zölddel jelölt államok aláírták és ratifikálták az egyezményt, sárga: még nem ratifikálta, piros: visszautasította a ratifikálást; szürke: nem is írta alá. • Ország bázison működik

  12. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia • A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keret-rendszeréről szóló 2007. évi LX tv. rendelte el • Elfogadva a Parlament által a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatban • Fő célok: • kibocsátás-csökkentés • alkalmazkodás • horizontális intézkedések (kutatás, fejlesztés, oktatás) • Időtáv: 2008-2025

  13. Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás • Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás-csökkentés szükségességének hangsúlyozása. • Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat • Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) ésalkalmazkodás (adaptation) • Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.

  14. Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999. A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

  15. Emberi hozzájárulás • Éghajlat-változás • KIBOCSÁTÁS- CSÖKKENTÉS- • Hatások és sebezhetőség Tervezett ALKALMAZKODÁS Szakpolitikai válasz Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999. A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok

  16. Kitérő: a sebezhetőség szakirodalmából • UNDP (2004) Reducing Disaster Risk1980-2000 között a Föld lakossá-gának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve. • 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (94%-ban a fenti négy ok valamelyike miatt) • (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott; 20 évre = 5 x több) • (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.21 millió = 14 x több) • Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a • A hatás nagyobb mértékben múlik a társadalom felkészültségén, mint a katasztrófa mértékén

  17. Ellenállóképesség • Az ellenállóképes rendszer hat alapelve(Wildavsky-elvek) • Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben • Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik • Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] • Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók • Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert • Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

  18. Alkalmazkodás = paradigmaváltás is • A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez • A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszerek működésében. • Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer • Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb települést szolgálják,nem csupán katasztrófa esetén érvényesek. • Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok kiküszöbölése)

  19. Koppenhága fontossága • Koppenhágában 2009. december 7-18. között kerül megrendezésre az ENSZ Klímakonferenciája. • 2012-ben lejár a Kiotói Egyezmény érvényessége (Magyarország 2008-2012 átlagában 6%-os csökkentést vállalt 1985-87-hez képest, ezt teljesíti) • Szakértői anyagok szerint 2050-re legalább 50%-kal, a fejletteknek 80-90%-kal kell a kibocsátásaikat csökkenteni ahhoz, hogy a kritikus globális 2 Celsius fok hőmérséklet-emelkedést ne lépjük túl. • Az Európai Unió egyoldalúan elkötelezte magát, hogy 2020-ig 20%-os kibocsátás-csökkentést vállal; – ha viszont megszületik a nemzetközi megállapodás Koppenhágában, akkor 30%-os csökkentést vállal. • Civil nyomás: 2020-ra fejlett országok 40% csökkentést vállaljanak, és hajtsák végre, ne a fejlődőktől vásárolják ki. E mellett támogassák pénzzel és technológiával a fejlődőket. Mo is ebben vállaljon részt.

  20. Koppenhága fontossága • Az első feladat: a kiotóinál szigorúbb, és ugyanakkor az érintettek által elfogadható, majd elfogadott egyezmény kialakítása • A fejlett országok számára a kötelezettség felismerése és vállalása • A fejlődő országok számára a jelenkori felelősség tudatosítása • Mindegyik fél számára az együttműködési kultúra fejlesztése, túllépés kizárólag a közvetlen előnyök mérlegelésén • A valódi kihívás: túllépni a kibocsátás-csökkentési célokon; alkalmazkodás az adott külső körülményekhez, a változásokhoz és mások alapvető létfeltételeihez (A fenntarthatóság intergenerációs (jövő nemzedékek boldogulása) mellett intra-generációs szolidaritási késztetés is) • Annak tudatosítása, hogy a földi élet rendszerműködési folyamatainak a fenntartásáról van szó, globális célról, aminek alá kell rendelni rövid távú érdekeket, és a mások rovására történő érvényesülési törekvéseket (Kitörés a 0-összegű játszmából, pozitív összegű játszma irányába)

  21. KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> „A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VILÁGGAZDASÁG JÖVŐJE – GONDOLATOK KOPPENHÁGA ELŐTT” Szakmai konferencia a MTA Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság szervezésében Budapest, 2009. november 17.

More Related