360 likes | 533 Views
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC). Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás 5. előadás és gyakorlat. Rothasztás, csurgalékvíz kezelés és biogáz hasznosítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus mb. tanszékvezető PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék
E N D
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC) Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás5. előadás és gyakorlat Rothasztás, csurgalékvíz kezelés és biogáz hasznosítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus mb. tanszékvezető PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich@witch.pmmf.hu
Rothasztás általános jellemzői • Anaerob környezetben történik az iszap stabilizálása • A keletkező biogáz magas metán tartalmú • Robbanásveszély, bűzhatás • Nagy tartózkodási idő igény – nagy reaktor térfogatok • Biogáz hasznosítás lehetősége • Szerves anyag tartalom csökken • Csökken kezelendő maradék iszap mennyisége • Az iszap vízteleníthetősége javul • Patogének pusztulása jelentős • A stabilizált iszap szaga mérsékelt
Rothasztási módok I. • hideg (hőmérsékleten történő) rothasztás • T15oC • Tartózkodási idő 60 – 120 nap • Kis telepeken • Biogáz hasznosítás nincs • mezofilrothasztás • T=30-38oC • Szerves anyag tartalom csökkenés kb. 40% • Téli időszaki fűtési igény • Tartózkodási idő 15-20 nap • Fázisszétválasztás szükséges • Biogáz hasznosítás • Macerátor beépítése szükséges • Lehet egy vagy kétlépcsős • Legszélesebb körben alkalmazott rothasztási eljárás
Rothasztási módok II. • termofil rothasztás • T=50-55 oC • Jelentősebb szerves anyag tartalom csökkenés • Jelentősebb patogén baktériumszám csökkenés • Jobb vízteleníthetőség • Kisebb tartózkodási idő (8-15 nap) • Nagyobb hőigény • A folyamatok instabilabbak, nehezebben kézben tarthatók • Mo.-n speciális esetekben lehet csak versenyképes alternatívája a mezofil rothasztásnak • Extra magas szerves anyag tartalom • Nehéz bonthatóság • Kétlépcsős kombinált eljárások • Anaerob termofil – anaerob mezofil • Anaerob mezofil – aerob • Anaerob mezofil – anerobn mezofil • Anaerob termofil – anaerob termofil • Anaerob mezofil – anaerob termofil • Többlépcsős eljárások
Biogáz „gyártás” előnyei és hátrányai • Előnyök: • Szerves hulladék anyagok környezetkímélő feldolgozása • Értékes energiaforrás • A kellemetlen szaghatások csökkennek (anaerob) • A biotrágya higiénizálása (gyommag, fertőző mikróbák) • Megújuló energia hordozó előállítása • EU energia és klímapolitikájával összhangban áll • Lokális gazdaságot élinkíti és lokálisan keletkező nyersanyagból keletkezik • Hátrányok: • Nagy beruházási költség • Hosszú megtérülési idő • A metán-hozamból termelt villamos energia mennyiségében 5 MW-nál kisebb erőműnél +/-20%-nál nagyobb, 5 MW-nál nagyobb erőműnél +/-5%-tól nagyobb eltérés esetén – KWh-ként 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles az üzem fizetni, illetve ezt elkerülendő előző nap 12h-ig köteles bejelenteni a változás irányát és mértékét. • Üzemzavarok (habosodás, mikrobiológia) • Fokozott balaesetveszély • Széleskörű adminisztrációs feladatkör
Rothasztás optimális volumene • Kb. 8000 m3/nap szennyvízmennyiség felett gazdaságos a rothasztó kiépítése • Minél nagyobb a szennyvíztisztító kapacitása annál előnyösebb a rothasztó kiépítése
Egyéb szabályozók • Szulfát jelenléte: amíg van szulfát a rendszerben a szulfát redukcióját előnyben részesítik a baktériumok mint a metánképződést • Szerves anyag terhelés optimálása - Megfelelő és közel konstans szubsztrát ellátás • Lassú szaporodási sebesség – nagy tartózkodási idő • Stabil hőmérsékleti viszonyok biztosítása • 6,4 <pH<7,3 metánképzési optimum • Lúgosság • Inhibitor anyagok jelenléte
Kétlépcsős mezofil rothasztás • Cél a savtermelési fázisok és a metán termelés szétválasztása • Jó működés esetén a savtermelő reaktor metánmentes üzemű • A savtermelő reaktor puffer szerepet is betölthet • A savas erjedés során lebomlanak metántermelést mérséklő anyagok egy része is • Metántermelő reaktor pH-ja optimális szinten tartható • Recirkulációval fokozható a biomassza iszapkora • Enzimszelekció • Jobb metánkihozatal • Kisebb össz. reaktor térfogat igény • Tartózkodási idők: • Savtermelő reaktor 2-4 nap • Metántermelő reaktor 10 – 12 nap
Hő-visszanyerés a rothasztó hő-mérlegének javítására
Hőigény • A rothasztó fűtési hőigénye az alábbiakból tevődik össze: • Iszap felfűtése • Recirkulációs iszap felfűtése • Rothasztóműhővesztesége • Segédberendezések és csővezetékek hővesztesége • Az iszap felfűtésének hőmennyisége (MI-10-127/8-84): E(h)iszap=Sm*ρs1*c*(T2-T1) • Ahol: • E(h)iszap: Az iszap felfűtésének hőigénye • Sm: iszap hozam • ρs1: iszapsűrűség (1030 kg/m3) • T1: iszap felfűtés előtti hőmérséklete (10 C° min. 16 C° átlagosan) • T2: iszap hőmérséklet a rothasztóban (36 C°) • c: iszap fajhője (4.2 kJ/kg*C)
Rothasztó és telepi hőigény ellátási lehetőségek • Gázmotor hulladékhőjének hasznosítása • Hővisszanyerés hőcserélővel (iszapból) • Keletkezett biogáz egy részének helyben történő elégetése • Külső földgáz felhasználásával • A biogáz fűtőértéke: 20-25 MJ/m3
Csurgalékvíz kezelés I. • A rothasztó csurgalékvizében jelentős az NH4-N és ÖP tartalom • A csurgalékvíz kezelés alternatívái: • Szennyvízkezelés elejére történő visszaforgatás: • Kezelés nélkül • Pufferelés mellett terheléssel fordított arányú bekeveréssel • Kezelés után • Külön kezelés
Csurgalékvíz kezelési lehetőségek • SBR-technológia • Deammonifikáció • Fluid-ágyas reaktorban • Elárasztott szűrőkben • Természetközeli rendszerekkel
Deammonifikáció • Sharon-Anamnox illetve DEMON rendszer • Az autotróf anaerob ammónium oxidáció lényege, hogy az oxidálódott ammóniumból keletkező nitritet használják fel a mikroorganizmusok a vízben lévő maradék ammónium oxidációjára, miközben nitrogén-gáz és víz keletkezik • 0,2-0,6 mg/l oldott oxigén szint szükséges a folyamat lezajlásához • Az iszapvizet 26 C°-on kell tartani, így van téli hőigénye a technológiának, ami biogázt fogyaszt. • Az iszap beoltás nagyon drága • A technológia érzékeny, újraindítása sok időt vesz igénybe
Biogáz mennyisége • Bevezetett szerves anyagra vonatkoztatva Mo-n: 200 – 500 l/kg • Rothasztóban lebontott szerves anyagra vonatkoztatva Mo-n: 600 – 1000 l/kg
Biogáz hasznosítási alternatívák • Hő-hasznosítás • Fűtési hőigény biztosítása • Technológiai hőigény biztosítása • Meleg-víz ellátási hőigény biztosítása • Iszapszárítási hőigény biztosítása • Iszapégetés részleges hőigényének biztosítása • Távhőrendszerre való rátáplálás • Áramtermelés és hulladék-hő hasznosítás • Áram betáplálása közüzemi hálózatba (jogszabályi háttér!!!) • Áram helyben történő közvetlen felhasználása • Hulladék-hő hasznosítása (gázmotoroknál) • Bio-metán előállítás • Gázüzemű motorok üzemanyagaként történő hasznosítás • Bio-metán palackozás • Betáplálás közüzemi gázhálózatba (jogszabályi háttér!!!)
Gázmotorok kialakítása • Főbb egységek: • motor-generátoregység • hőcserélők, kényszerhűtők, • sajátvillamosenergiaellátórendszer • kapcsolószekrény a vezérlésiésfelügyeletifunkciókellátására, • konténersajátszellőztetésiéshangcsillapításirendszere • szükségesbemenetiéskimenetivezetékcsatlakozások.
Gázmotorok alkalmazása áram termelésre A biogáz energiatartamának kb 1/3 hasznosul villamos energiaként!
Biogáz kénmentesítése (gázmotor vagy kazán előtt) • A jelenleg használatos technológiák a következők: vizes mosás, nyomásváltásos adszorpció, genoszorb mosás, vegyszeres abszorpció (MEA, DEA, Siloxa stb.), membránszeparáció
Üzemanyag cella alkalmazása áramtermelésre iszapból • Még kiforratlan • Mikrobiológiai (MFC) • alacsony teljesítmény • Kutatási szinten működik • Katalizátorral működő • magas amortizáció • Magas beruházási költsége • 400 C°-os a kilépő gáz (iszapszárításra használható)
Biometán előállítás • CNG technológiájú járművek töltésére alkalmas • Olcsóbb és megújuló üzemanyag • Legnagyobb fajlagos gazdasági hozam • CNG járműpark alacsony aránya • Magas nyomású tároló és töltőállomás kiépítése szükséges • A biogáz metántartalmát 50%-ról 95% fölé kell emelni! • Cél az egyéb gázok (kénhidrogén, ammónia, CO2) leválasztása a biogázból • Gáztisztítási eljárások: • vizes mosásos eljárás (legelterjedtebb, olcsó, egyszerű, hatékony) • kémiai mosószeres eljárás • nyomásváltásos abszorpciós eljárás • membrános gáztisztítás • hűtéses szétválasztási eljárás
Felhasznált irodalom • Dr. Benedek Pál, Valló Sándor:Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990. • Dr. Juhász Endre (2002): ÚTMUTATÓ - A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP TELEPI ELŐKEZELÉSÉHEZ. • MI-10-127/2: Településekről származó szennyvizek tisztító telepei: A szennyvíz és szennyvíziszap mennisége, minősége és befogadó terhelhetősége. Műszaki Irányelv OVH 1984. • Dr. Öllős Géza (1993): Szennyvíztisztítás II. BME Mérnöktovábbképző Intézet. Budapest 1993. • Nagy Tamás (2011):A bonyhádi szennyvíztisztító telep iszapvonalának felülvizsgálata, iszapsűrítő műtárgy tervezése. Szakdolgozat. PTE-PMMK Környezetmérnöki Szak 2011. • Németh Nóra: A GÉPI ISZAPKEZELÉS LEHETŐSÉGEI ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ TAPASZTALATOK http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/6szekcio/Nemeth_NoraOK.htm • Barótfi István (szerk): Környezettechnika – A szennyvíziszap kezelése http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch04s07.html • Németh Zs. – Kárpáti Á.: Anaerob iszaprothasztás intenzifikálása ultrahanggal. Négy éb üzemi tapasztalatai a bambergi tisztítóműben. Maszesz Hírcsatorna 2009. 5.-6. • P. Foladori et al:SludgeReductionTechnológiesinWastewaterTreatmentPlants. IWA Publishing, New York, 2010.