Download
1 / 17
180 likes | 303 Views
Hidromorfológiai elváltozások kezelése a VKI tervezése során. Módszertan és adatbázis. XXVII. Országos Vándorgyűlés Baja, 2009. július 1-3. Dávid Szilvia VKKI Vízgyűjtő-tervezési Osztály. A víztestek kijelölése.
E N D
Hidromorfológiai elváltozások kezelése a VKI tervezése során Módszertan és adatbázis XXVII. Országos Vándorgyűlés Baja, 2009. július 1-3. Dávid Szilvia VKKI Vízgyűjtő-tervezési Osztály
A víztestek kijelölése • A víztest vízfolyások vagy állóvizek olyan kijelölt szakasza, amely egésze egy típusba tartozik és jól lehatárolható egység. • A típus a Víz Keretirányelv egy alapfogalma, amely kialakítása a vízgyűjtő-méret kategóriák, tengerszint feletti magassági kategóriák, geológia és mederanyag szerint 22 vízfolyás típust hozott létre a magyarországi vízfolyások csoportosítására. A 22 típus kiegészül a 3 Duna Védelmi Bizottság által létrehozott Duna típussal. • Állóvizek esetében 19 típus került kialakításra a tengerszint feletti magasság, geokémiai jelleg, vízmélység, tófelület, időszakosság és benőttség tulajdonságok eltérő csoportosításaival. • A 2005-ös jelentés óta a vízfolyás típusok nem változtak, az állóvizek esetében 2008-2009-ben is változások történtek. A mesterséges víztestek ezen csoportosításoknak nem képezik részét, de az állapotértékelés előrevetítette ennek szükségességét. Valószínűleg a következő tervezési ciklusban erre sor fog kerülni, és a természetes víztípusok mesterséges típusokkal ki fognak egészülni. • Jelenleg 869 vízfolyás víztest és 213 állóvíz víztest került kijelölésre. • A víztestek kijelölésekor 3 kategóriát kellett használni mind a vízfolyások, mind az állóvizek esetében: természetes víztest, jellegében jelentősen megváltoztatott víztest (erősen módosított víztest), illetve mesterséges víztest. A kategóriák véglegesítése 2009-ben zajlott.
Erősen módosított víztestek kijelölése -1 • Az erősen módosított vízfolyások kijelölése hosszú és nehéz feladat volt az Unió minden tagországában. • Olyan vízfolyások és állóvizek kerülhettek kijelölésre, amelyek jellege jelentősen megváltozott valamilyen emberi tevékenységnek köszönhetően. Ilyenek például • a medertározókat tartalmazó vízfolyás(szakasz)ok, • a vízrendezési céllal átalakított medrek (árvíz-, belvízvédelem miatt), • A hajózási célból megváltoztatott vizek (többnyire nagy tengeri kikötőkre érthető ez), • A tágabb környezetre befolyással bíró, • illetve ezzel egyenértékű célok megvalósítását szolgáló vízrendezések. • Minden esetben a kijelölés alapja hidromorfológiai elváltozás kellett legyen.
Erősen módosított víztestek kijelölése -2 • Magyarország a vízfolyások esetében a következő hidromorfológiai befolyásoló erők miatt tette erősen módosítottá víztesteit: • völgyzárógátas tározó, • jelentősebb duzzasztás, • árvízvédelmi töltések síkvidéken és dombvidéki nagy vízfolyásokon, • árvízvédelmi töltések dombvidéki kis és közepes vízfolyásokon, • árvízvédelmi töltések miatt elzárt mellékágak, holtágak, mélyárterek jelenléte, • nagy folyók szabályozottsága, • belvízcsatorna, kettős működésű csatorna, öntözőcsatorna, • vízmegosztás, • jelentős vízbevezetések. • A kijelöléshez felhasznált adatokat a vízügyi igazgatóságok szolgáltatták több lépésben. Az adatok alapján a BMGE az ÖKO Zrt. alvállalkozójaként vizsgálta meg a 869 vízfolyás víztestet, és jelölte ki a 331 erősen módosított vízfolyás víztestet. Az állóvizek esetében a 213 állóvízből 9 lett erősen módosított. Az állóvizek erősen módosítottságát a medrük jelentős mértékű módosítása okozza. A kijelölés véglegesítését a KÖVIZIG-gel együtt a vállalkozó végezte.
A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-1 • A víztestek hidromorfológiai állapota nagyban befolyásolja a biológiát. A végleges ökológiai minősítésben valószínűleg az Unió ezért is nem veszi figyelembe a hidromorfológiát, legfeljebb a kiváló állapotot ronthatja le jóra a nem kiváló állapotú hidromorfológia. • A hidromorfológiai állapot megállapításához módszertan készült, amellyel az értékelés automatizálható – megfelelő adatok megadásával. A BMGE –KÖVIZIG – biológus szakértők által készített módszertan alapján egy előzetes értékelés készült, amely a következő paramétereket vette figyelembe (eltérő súlyokkal):
Nagy folyókon még figyelembe vett paraméterek: hullámtér állapota nyílt ártér vagy a hullámtér szélessége szabályozottság feliszapolódottság Kis és közepes vízfolyásokon még figyelembe vett paraméterek: nyílt ártér vagy a hullámtér/puffersáv szélessége hullámtér állapota növényzónák megléte fák árnyékoló hatásának megléte vízfelület fedettsége/benőttsége középvízi és a kisvízi meder méretei feliszapolódás mértéke középvízi és a kisvízi meder meanderezése hosszirányú változékonyság ill. szabályozottság A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-2 • Minden vízfolyáson: • Hosszirányú átjárhatóság • Duzzasztott szakaszok (vízmélység és sebesség) • Vízjárás • Keresztirányú átjárhatóság • Felszín alatti vizekkel való kapcsolat
A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-3 • A fenti elemek súlyozásával és értékelésével, illetve az „egy rossz mind rossz elv” alkalmazásával a víztestek hidromorfológiája értékelésre került. Az így kialakult eredményt a KÖVIZIG-ek javították, mert a terepi ismeretek felülírtak számos eredményt. A későbbiekben a módszertan finomítását, és adattal való feltöltöttségének javítását még meg kell tenni. A végső értékelés szerint a víztestek hidromorfológiai állapota a következők szerint alakul:
A hidromorfológiai állapot megállapításának módszertana-4 • A KÖVIZIG által a következő befolyásoló erők rontják a víztestek hidromorfológiai állapotát (ez az értékelés nem veszi figyelembe a biológiai zonáció hiányát):
A vízügyi adatbázis-szerkezet hiányosságai • Amíg az egykori OVF a létéért küzdött, és végül kialakult a VKKI intézménye, a vízügyi adatok gyűjtése és rendszerezése folyamatosan zajlott. Ez a folyamat csak kevés emberi és anyagi erőforrásra támaszkodhatott, pedig ez az időszak jelentette a Víz Keretirányelv (VKI) megvalósítását alátámasztó adatok gyűjtési periódusát is. • Az adatgyűjtést megkönnyítő, az adatbevitelnél a hibás adatbeírást kizáró felületek hiánya tetemes időt és energiát igényelt az előkészítés folyamán, és sok elkerülhetetlen hibalehetőséget hordozott magában. A keletkező adatigények például sokszor fedésben voltak egymással, mégsem lehetett elkerülni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) többszöri bevonását. • A kialakult adatbázisok jelenleg sincsenek ágazati szinten megszűrve, rendezve, és továbbra is hiányzik az egységes adatbeviteli felület!
Adatlapok feldolgozásának nehézségei - 1 • A VKI ez évben lezárásra kerülő első terve tartalmazni fogja a megelőző adatgyűjtések eredményeit, legfőképp az utolsó, KÖVIZIG-ek által kitöltött vízfolyás és állóvíz víztest szintű adatlapok adatait és az ezekből készült statisztikákat. • Az ’adatlapok’ Word for Windows formátumban készültek el minden víztestre, amelyek a későbbi feldolgozást és statisztikai elemzéseket erősen megnehezítették. • Az adatok adatlapokból való kinyerése adatbázis-szerkezetbe egy közvetítő cég segítségével történt meg. • Az adatok konvertálása már a VKKI által készített adatszerkezetbe történt, a VKKI Vízgyűjtő-tervezési Osztályának folyamatos ellenőrzésével és az adatok egységesítésével.
VKKI által készített adatbázis-szerkezet Emberi hatások Állóvizek Vízfolyások
Adatlapok feldolgozásának nehézségei- 2 • A 2008-2009-es adatgyűjtés eredményeképp adatok keletkeztek az adatlapok egyes pontjai szerint. Az adatok nagy körültekintéssel készültek el a KÖVIZIG-ek részéről. • A nagy mennyiségű adat korábbi adatszolgáltatásokkal való összevetése és egységesítése a jövő feladata. • Példaként a következő két térképen a KÖVIZIG-ek által szolgáltatott adatok két kiragadott csoportjának megjelenítése látható. Az ábrán jól látható a szolgáltatott adatok mennyisége (egy pont háttéradata tartalmazza a helyes koordináták megadását és a jellemzőik adatait). Az ábrán az is jól látszik, hogy az adatszolgáltatások KÖVIZIG-enként eltérő minőségűek.
