A pszichiátria alapvonalai

1. A pszichiátria alapvonalai Trixler Mátyás egyetemi tanár

2. Tudomány előtti pszichiátria I Dánia, Svédország 20 000 év előtti sírleletei – trepanáció „Eber Papirus” (Kr.e. 1900) – legrégebbi orvosi dokumentum, tünetcsoportok leírása Biblia : Sámuel I. könyve: Saul – depresszió, melyet Dávid hárfa játéka oldott Dániel könyve: Nebukadnécár (Kr.e: 604 -562) babilóniai király bikának képzelte magát, legelt Lykaon árkádiai király farkasnak képzelte magát, bárányokat tépett szét – „Lykantropia”

3. Tudomány előtti pszichiátria II Platon (Kr.e.: 427-347): a lélek elsőbbségéről beszélt. A szellem három része – ész, bátorság, altesti vágy (Freud!!) Hippokratesz (Kr.e.: 459-377): materialista, a „morbussacer” nem isteni eredetű. Vérmérsékleti típusbeosztás (melankólikus, szangvinikus, kolerikus, flegmatikus) A klasszikus ókorban a kölünböző tünetcsoportokat (melankólia, mánia, delirium, hisztéria) leírták, de az okokat illetően különböztek. Galenusz : testnedvek ingadozása (fekete epe, vér, nyirok, sárga epe) Mások a különböző szervek rendellenességeinek tulajdonították a tüneteket, pl.: hisztéria – „vándorló méh”

4. Hippokrates Galenus

5. A pszichiátria klasszikusai I Pinel (1745-1826) a francia forradalom alatt, a humanista szemléletű „morális kezelés” – Salpetrier kórház „Értekezés az elmebetegségről” – empírikus megfigyelés „pszichiáter” – „az elme gyógyítója” – egyike az első orvosi diszciplinának Esquirol (1772-1840)a klinikai tünetek pontos leírója Griesinger (1817-1868) „a pszichés zavarok az agyi történések következményeielmélet megalkotója

6. Pinel Esquirol Griesinger

7. The French Revolution and Pinel's Moral Treatment of the Mentally Ill

8. A pszichiátria klasszikusai II Kahlbaum (1826-1899) a katatónia leírója Kraepelin (1856-1926)exogén-endogén pszichózisok nozológiai rendszer kidolgozója München – idegtudományi hagyomány elindítója Bleuler (1857-1939)a modern pszichiátria „atyja", „szkizofrénia” Kretschmer (1893-1964) testalkat és karakter

9. Kreapelin Bleuler Kretschmer

11. Charcot Janet

12. Charcot 1825-1893 a hisztéria kezelése, gyógyító hipnózis

13. Pszichoterápiák gyökerei Freud1856-1939 Adler 1870-1937 a pszichoanalízis Ferenczi 1873-1933 Jung 1875-1961

14. Freud

15. Jung Adler Ferenczi

16. A biológiai terápiák kezdetei I 1887 Wagner von Jauregg lázkezelés 1926 Klaesi alvásterápia 1933 Sakel inzulin kezelés 1935 Meduna kardiazol konvulzió 1936 Moniz pszichokirurgia 1938 Cerletti és Bini elektrosokk

17. A biológiai terápiák kezdetei 1949 Cadelítium 1952 Delayklórpromazin 1957 Kuhnimipramin 1962 Carlsson, Schildkrautés másokneurotranszmitterváltozások szkizofréniában és depresszióban

18. A szociálpszichiátria alapjai I 1905 Prattcsoportterápia tuberkulotikusokkal 1905 Pándybetegfoglalkoztatás 1912 Durkheimaz öngyilkos magatartás leírása 1917 Simona munkaterápia értelmezése 1920 Morenopszichodráma

19. A szociálpszichiátria alapjai II 1953 Jonesterápiás közösség 1958 Hollingshead,a társadalmi rétegződésRedlichszerepe 1959 Barton kórházi neurózis 1961 Moore transzkulturális pszichiátria 1960 Szász, Laing antipszichiátria

20. Szasz Laing

21. Bio-pszicho-szociális (rendszerszemléletű) modell jelentősége

22. PSZICHIÁTRIA(Elmegyógyászat) • Az emberi magatartás zavarainak és gyógykezelésének tudománya • A mentális zavar biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők kölcsönhatása • A normális és a kóros lelki működés között nincs éles határ • A kórismék a szakemberek konszenzusára épülnek • A tünetcsoportok között jelentős átfedés van

23. Mentális és viselkedészavarok Jellemzi: - KLINIKAILAG FELISMERHETŐ TÜNETEK ÉS VISELKEDÉS - SZENVEDÉSSEL (DISTRESSZ) TÁRSUL - A SZEMÉLYES MŰKÖDŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZZA

24. Van e szükség pszichiátriai klasszifikációra ? • Individuális „kóros” emberi viselkedés „beskatulyázása”, cimkézése, stigma? (szociális deviancia modell)-antipszichiátria • Azonban: a tünettan. lefolyás, nemi, családi halmozódás eltérő, jellegzetesen különbözők a biológiai alapok, specifikus terápiás válaszok észlelhetők

25. Klasszifikációk értelme, célja • Bár minden ember/beteg egyedi és megismételhetetlen jelenség, mégis a diagnózisba foglalás információsűrítés • közös lényeg kiemelése, kevéssé fontos háttérben • ezzel információcsere, közös nyelv, oktatás, kutatás, statisztikai rendezés, értékelés • tudományos alapelvek, tesztelhető hipotézisek, empirikus vizsgálat, korrekció

26. Klasszikus kategóriák a betegségek osztályozása során (Virchow) • Meghatározott etiológia, • Jól körvonalazható tünettan, • Jellemző kórlefolyás, • Körvonalazható prognózis, • Kimutatható pathológiai elváltozások

27. Pszichiátriai kórképek • Pszichiátriai betegségegységek ritkán teljesítik mind az öt kritériumot (kivéve az organikus zavarok vagy a szenvedélybetegségek) • A pszichiátriai kórképek nagy részénél • - hasonló tünettan • - hasonló kórlefolyás • - többé-kevésbé megjósolható prognózis

28. KÓROKTANI OSZTÁLYOZÁS (Kraepelin) • ORGANIKUS MEGBETEGEDÉSEK • PSZICHOGÉN MEGBETEGEDÉSEK • ENDOGÉN MEGBETEGEDÉSEK • PSZICHOPÁTIA • OLIGOFRÉNIA

29. BNO 10 kategóriák I • F00 - F09 Organikus és szimptómás mentális zavarok • F10 - F19 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok • F20 - F29 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok • F30 - F39 Hangulat- (affektív) zavarok • F40 - F48 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok • F50 - F59 Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak

30. BNO 10 kategóriák II • F60 - F69 A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai • F70 - F79 Mentális retardáció • F80 - F89 A pszichés (lelki) fejlődés zavarai • F90 - F98 A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet • rendszerint gyerekkorban vagy • adoleszcenciában (serdülőkorban) • jelentkező zavarai • F99 Nem meghatározott mentális zavar

31. DSM multiaxiális rendszer • I. TENGELY: TÜNETCSOPORTOK • II. TENGELY:SZEMÉLYISÉGZAVAROK • III. TENGELY:TESTI BETEGSÉGEK • IV. TENGELY:PSZICHOSZOCIÁLIS NEHÉZSÉGEK • V. TENGELY:TELJESÍTŐKÉPESSÉG (pszichés, szociális és foglalkozási)

32. DSM IV kategóriák I • Gyermek- vagy serdülőkorban megjelenő zavarok • Delírium, dementia, amnesztikus és egyéb kognitívzavarok • Általános testi betegség által okozott mentáliszavarok • Pszichoaktív szerek használatával összefüggőzavarok • Schizophrenia és egyéb pszichotikus zavarok • Hangulat- (affektív-) zavarok • Szorongásos zavarok • Szomatoform zavarok

33. DSM IV kategóriák II IX. Facticiózus zavarok X. Disszociatív zavarok XI. Szexuális- és nemi identitás zavarok XII. Táplálkozási zavarok XIII. Alvási zavarok XIV. Az impulzus kontroll zavarai XV. Alkalmazkodási zavarok XVI. Személyiségzavarok (a II. tengelyen kódolva) XVII. Egyéb, mentális zavart nem jelentő, de figyelmet és kezelést igénylő állapotok

34. A BNO-10 és DSM-IV összehasonlítása

35. Paradigmaváltás az orvoslásban • BIOMEDIKÁLIS - BIOPSZICHOSZOCIÁLIS • BETEGSÉGMEGELŐZÉS > EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS • PÁCIENS > KLIENS • KÓRISME > PROBLÉMA • TERÁPIA > KONZULTÁCIÓ • GYÓGYÍTÓ > SEGÍTŐ • ALÁRENDELT > EGYENRANGÚ • EGÉSZSÉGÜGYI > KÖZÖSSÉGI