A rehabilitációs hatóság és a hálózati tagok közötti együttműködés lehetőségei Dr. Pósfai Gábor

1. A rehabilitációs hatóság és a hálózati tagok közötti együttműködés lehetőségei Dr. Pósfai Gábor Főigazgató 2013. október 02. Budapest

2. 2011. ÉVI CXCI. TÖRVÉNY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL ÉS EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓLPREAMBULUM • „Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek - megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, - társadalmi reintegrációjának,- foglalkoztatásának elősegítésére, - továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:”

3. 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletA MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOKRÓL Kijelölésre kerültek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő hatósági eljárásban közreműködő rehabilitációs hatóságok.

4. 2012. július 1-től 1502/2011. (XII. 29.) Korm. határozat alapjánrehabilitációs szakigazgatási szerv. A megváltozott munkaképességű személyek számára kialakítandó ellátórendszer, valamint a foglalkoztatás központú rehabilitáció szervezeti hátterének megteremtése érdekében 2012. július 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként önálló rehabilitációs hatóságok kerültek kialakításra. A rehabilitációs hatóság infrastruktúráját a kormányhivatalok biztosítják. Rehabilitációs hatóság

5. 2012. július 1-től (327/2011. (XII.29.) Korm. r. 1. §.) Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban, a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos feladatok ellátásában rehabilitációs hatóság Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat ellátása. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával kapcsolatos feladatok ellátása. Rehabilitációs hatóság

6. 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet A Kormány • az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a rehabilitációs szakigazgatási szervet; • a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt jelöli ki.

7. A rehabilitációs szakigazgatási szerv létrehozásának indokai, előnyei • A speciális ügyfélkör kezelése egy erre szakosodott, viszonylag önálló szervezetrendszer keretében valósul meg. • Az eredményességért való felelősség egyértelműen meghatározható. • A folyamat szakmai irányítása és a felmerülő problémák kezelése egy szervezeten (NRSZH) belül és nem áttételeken keresztül történik. • A személyre szabott ügyfélkezelés és az egyes ügyfelekért való felelősség felerősödik. • Az ügyfél munkába helyezésének és a foglalkozási rehabilitáció támogatásának eszközrendszere és feladata egységes szervezeti keretek között valósul meg.

8. Főbb együttműködő személyek, szervek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításában • Megváltozott munkaképességű személy • Nemzeti Adóhivatal • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • Nyugdíjfolyósító Igazgatóság • Országos Egészségbiztosítási Pénztár • Egyéb ellátásokat megállapító szervek • Nemzetközi partnerek

9. Együttműködő megváltozott munkaképességű személyek • A rehabilitációs ellátásban részesülők – kötelező együttműködők • Az együttműködést vállaló megváltozott munkaképességű személyek – önként együttműködők

10. Rehabilitációs ellátás A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy • rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásokra, valamint • rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosult.

11. Rehabilitációs szolgáltatás • A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatá-sokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel. • A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

12. Rehabilitációs tervezésben közreműködő személyek, szervezetek • A rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére – annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja. • Amennyiben a rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni. • Szükség esetén más szerv, szakértő (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonható. • A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a rehabilitációs szakigazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek.

13. Akkreditáció, költségvetési támogatás Célja: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók minősítése, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatása Az akkreditált foglalkoztató • a rehabilitációs szakmai programja szerint, • a személyes rehabilitációs tervek alapján, • Rehabilitációs tanácsadó, rehabilitációs mentor, ill. • a segítő szolgáltatások* igénybevételével: • munkaerőpiaci információ nyújtása • munkatanácsadás, • pályatanácsadás, • rehabilitációs tanácsadás, • pszichológiai tanácsadás biztosítja a személyre szabott foglalkoztatást. *327/2012. (XI.16.) Korm. Rendelet 11.§(2) bekezdésben rögzített kötelező szolgáltatások

14. A rehabilitáció területét érintő hálózat működtetésének főbb alapelvei • Szükségletek, érdekek és értékek közvetítésére jöjjön létre • Tartós emberi együttműködést igénylő rendszer • Kölcsönhatásban létező és egészként működő együttes rendszer • Legfontosabb elve a partnerség

15. A partnerek beazonosításának szükségessége • A rehabilitációban, foglalkozási rehabilitációban közvetlenül résztvevők • A közvetett partnerek • A végrehajtást valamilyen formában befolyásoló partnerek • Távoli, hatás partnerek

16. A helyi kapcsolatrendszer legfőbb résztvevői • nyugdíjbiztosítási igazgatóság • rehabilitációs szakigazgatási szerv • akkreditált, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó munkáltatók, • munkaügyi, munkavédelmi felügyelőség • munkaügyi központ • egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv • foglalkozás-egészségügyi szolgálatok • szociális intézmények • képző szervezetek • nonprofit szervezetek

17. Rehabilitációs hatóság és hálózati tagok együttműködése Közös célrendszer, melyhez az alapvető jogszabályi és eljárási keretek biztosítottak és az egységesszakmai szabályok szerint működő, és elérhető szolgáltatások Eredménye: • szolgáltatástervezés megalapozottsága, • helyi szintű feladatok, kompetenciák tisztázása, • foglalkoztatáshoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyének növekedése, • erőforrások allokációja, • jó gyakorlatok terjedése, minőségjavulás, • információs, jelzőrendszerek kiépülése, • tapasztalatok visszacsatornázása a döntéshozókhoz.

18. 4M Hálózat Támogatott Foglalkoztatás Komplex Munkerő-piaci program Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációs Programja Borsos József: AMSZ_2013 – TÁMOP 5.3.8. felhasználásával

19. Rehabilitációs hatóság és hálózati tagok együttműködése • Szakmai, módszertani támogatás és segítség nyújtása a rehabilitáció hatóság ügyintézőinek • Közreműködés a szolgáltatások megszervezésében, a mentori hálózat/szolgáltatás kialakításában, működtetésében • Szükségszerinti tanácsadás biztosítása • Munkáltatói kapcsolatrendszer fejlesztése

20. A hálózati együttműködés jelentősége A hálózati együttműködések koncepciójában a tudás, illetve tanulás, mint az innovációs folyamatot felgyorsító kulcsfontosságú tényező jelenik meg. (Bertola-Teixeira 2003.)

21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!