1 / 26

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX.

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok. Kapcsolódó irodalom. GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek . Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp. 13-25. www.ffdf.mfb.hu

josef
Download Presentation

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan IX.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan IX. Válságok és válságmagyarázatok

  2. Kapcsolódó irodalom GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp. 13-25. www.ffdf.mfb.hu KOMÁROMI GYÖRGY: Tőkepiaci buborékok a gazdaságtörténetben. Fejlesztés és Finanszírozás 2005/3. www.ffdf.mfb.hu GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Gazdasági ciklusok és gazdaságpolitika a 21. század elején. Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. www.ffdf.mfb.hu CARMEN M. REINHART – KENNETH S. ROGOFF: From Financial Crash to Debt Crisis. NBER Working Paper, 2010. március. http://www.nber.org/papers/w15795

  3. A probléma- avagy az instabilitás forrásai A pénzügyi rendszer fejlődése – különösen két fejlemény – a stabilitás kérdését új dimenziókba helyezte. Az egyik fejlemény a pénzügyi piacok globalizálódásához vezető liberalizáció és dereguláció. A pénzrendszer stabilitása és a pénzügyi piacok liberalizáltsága között átváltás van.

  4. A pénzügyi rendszer stabilitását jelző ún. stabilitási indikátorok mutatják.(Financial Soundness Indicators- FSI) Szintjei: makro-pénzügyi indikátorok a pénzügyi rendszerre jellemző indikátorok (ún. makroprudenciális elemzés) A pénzügyi válságokat általánosan jellemző, ún válságindikátorok mutatják.(leading indicators) Ex post és ex ante indikátorok Stabilitás – Instabilitás (tág értelmezés esetén)

  5. Pénzügyi válságok fajtái Fő válságtípusok: • Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet • Bankválság: a bankszektor helyzete megrendül (többféle def.) • Ikerválság

  6. Valutaválságok okai 1. Első generációs modellek (Krugman, 1979): • A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évekbeli válságára ad magyarázatot (pl.Argentína 1978-80) • Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb • Fő oka: fundamentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között • Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése

  7. Valutaválságok okai 2. Második generációs modellek • A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették ki (Európa 1992, Mexikó 1994) • A támadás célja itt is az árfolyam feladás, de az ok nem elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű.(Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége) • Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása- pánikreakció – menekülés a valutától – önbeteljesítő válság • A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól

  8. Valutaválságok - összefoglaló • Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére • Legfőbb fundamentális gyengeségek: • Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott magas költségvetési deficit) • Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti sebezhetőség

  9. Bankválságok Nincs egyetlen, általános definíció • Inszolvencia vs. Illikviditás • Szolvencia válság: a bankszektor számottevő része inszolvens • Likviditási válság(pánik): a bank betétesei hirtelen készpénzre akarják váltani betéteiket. • Rendszer szintű bankválság vs. Nem rendszer szintű válságepizódok

  10. Bankválságok lehetséges definíciói • A nem teljesítő hitelek küszöbértéke; • A válság fiskális költségei; • Volt-e extenzív bank pánik; • Felmerült-e az intézmények számottevő részénél bankbezárás, bankfúzió,vagy nagyarányú állami segítségnyújtás; • Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra.

  11. Bankválságok okai- bankpánikok • A bankok eleve kitettek a pániknak • Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a források, a hitelek nem likvidek  A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam, a bizalmi válságnak való kitettség

  12. A banki sebezhetőség okai - mikro • Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás; • Nem megfelelő szabályozás és felügyelés; • Liberalizáció hatására bekövetkező értékvesztés (verseny hatása); • Fertőzés.

  13. A banki sebezhetőség okai – makro • Magas infláció - magas kamatláb; • Leértékelés; • Eszközárak összeomlása; • Recesszió; • Cserearány romlás.

  14. Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között • Független események • Kapcsolódó események: • a valutaválság bankválságot okoz • a bankválság a valuta összeomlását eredményezi • A kétfajta válság közös okokra vezethető vissza

  15. Latin–Amerika: • Latin–Amerika: a 19.században gazdag volt, politikai ereje nem tudta hatékonyan kiaknázni az erőforrásokat, gazdag természeti kincsekben, lakossága mégis szegénységben él; • Bretton Woods-i rendszer összeomlásának hatására romlott a makrogazdasági teljesítmény; • Külföldi hitelfelvétel, seigniorage és kormányzati vásárlások növekedése; • Infláció és adósságválság jellemezte; • Politikai és gazdasági zavar elősegítette a katonai diktatúrák hatalomra kerülését; • Csúszó leértékelés a pénz reálértékének fenntartásáért; • Magántőke beáramlása előtt megnyílnak a pénzügyi piacok, kereskedelmi reformok.

  16. Latin–Amerika: • Erkölcsi kockázat: a kormányzati garanciák nem tudják biztosítani a forrást a bankoknak, ami gyenge szabályozással párosul; • A valuták reálértelemben felértékelődtek az USD-hez képest és a folyó fizetési mérleg hiánya az árfolyam rögzítését követelte az USD-hez; • Adósságválság – IMF-től és a Világbanktól származó hiteleket csak késve teljesítik; • Csőd közeli állapot után reform, tőkeáramlás és újabb válság.

  17. Kelet–Ázsia: siker és válság • Kelet-Ázsia: gazdasági reformok (1963) során az importhelyettesítésről exportcikkek gyártására tért át • Dél –Korea GDP-je 31 év alatt a 8-szorosorára nőtt, durván megegyezett az USA-éval • Hasonló gazdasági növekedést hajt végre: Honkong, Taivan, Szingapúr, majd Thaiföld, Malajzia, Indonézi és a világ legnépesebb országa Kína • Közös jellemző: nagy gazdasági visszaesések elkerülték a régiót, magas megtakarítási és beruházási ráta, magas foglalkoztatottság, munkaerő képzettsége nő, gazdasági nyitottság magasabb színvonala, multinacionális vállalkozások helyi leányvállalatai mellett a hazai vállalkozásokra épít

  18. Kelet–Ázsia: siker és válság • Gyengeségek: alacsony termelékenység (input egységre jutó outputnövekedése), banki szabályozás elégtelensége, erkölcsi kockázat –törvényességi keretek • 1997. thai bhat leértékelésével elkezdődött a válság, ingatlanpiaci árak esésé, tőzsdekrach, Japán újabb gazdasági visszaesésének hatásai - pénzügyi feszültség, spekuláció, bankcsőd, veszélyes mértékű infláció, adósságok vissza nem fizetése, IMF segítség ellenére is valutaválság • Indonézia súlyos helyzete: a gazdasági visszaesés, élelmiszerhiánnyal, munkanélküliséggel és súlyos etnikai összetűzésekkel párosult • A gazdasági csoda utáni visszaesés több távoli régiót (Oroszország, Brazília) is magával rántott

  19. Tanulságok: • A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása és ahhoz tartása (fejlődő országnak veszélyes az árfolyam rögzítése) • A bankrendszer központi jelentősége • Reformintézkedések megfelelő ütemezése, a liberalizációs lépések sorrendje • Fertőzés veszélye: a világ más részeinek válásága továbbgyűrűzik a befektetői bizalmatlanság miatt • A világ pénzügyi architektúrájának reformja, monetáris kapcsolatok újragondolása • Tőkemobilitás, árfolyamrendszerek és a monetáris politika „trilemmája” • Megelőző intézkedések a kockázat csökkentésére: több transzparencia, erősebb bankrendszer, kiterjesztett hitellehetőség, nagyobb részvénytőke-beáramlás hitelfelvétel helyett

  20. Válságmodellek egyéb osztályozása • Fundamentálisan indokolható válság • Pánik által kiváltott válság • Buborék kipukkadása • Erkölcsi kockázat alapú válság

  21. Napjaink válságmagyarázatai Technokrata magyarázat Globalizáció kritika 21 • A válság hitelválság, ennek elődleges oka, hogy a pénzpiaci felügyeletek kompetenciája nem terjed ki a derivatív ügyeletekre, a befektetési alapok tevékenységére • A off-shore központok, az adóparadicsomok segítették ezt a folyamatot • Nem erősebb szabályozás kell, hanem jobb szabályozás • Átláthatóság javítása, rendszerkockázatok csökkentése • Hitelválságként értelmezik a jelenlegi recessziót • Fair trade (elsősorban fejlődő és agrárterméke preferálása) • Szociáldemokrata irányzat: • Kollektív béralkuk intézménye a fejlett és fejlődő országokban is • Globális keynesiánizmus • Demokratikus intézményekkel szabályozott világgazdaság • Ezek hiánya vezetett a világgazdasági válsághoz • Tobin-adó bevezetése • Munkaerőáramlás segítése

  22. Baloldali magyarázat 22 • Wallersteini magyarázat: • A globalizáció előtt a kapitalista gazdaságokban 7-10 évente túltermelési válság alakult ki, nemzeti keretek között a recesszió után helyreáll az egyensúly • A globalizáció korszakéban a TNC-ka felesleges tőkéket továbbmozgatták a globális gazdaságban, kereslet ösztönzéssel, pénzteremtéssel kerülték el a válságokat, de felesleges pénzügyi és termelő tőke megmentésével. (túlfogyasztás, eladósodás) • Túltermelési válság kezelése a spekulatív pénz használatával • A jelzálogpiaci válság a kereslet mesterséges élénkítése miatt • Az állami intézkedések a bankszektort támogatják, de a források nem jutnak el a reálszektorba • A válság tünetei nem újak, az elmúlt két évtizedben bekövetkezett fejlődés sajátosságai is voltak • A mai válság nem más mint a Marx által leírt, periodikusan visszatérő túltermelési válság, ami most a spekulatív pénz megsemmisülése fedett fel

  23. Idézetek a válság előtt időből 23 A. Grenspan: „…A növekvő komplexitású pénzügyi termékek nagymértékben hozzájárultak egy sokkal rugalmasabb, hatékonyabb, s ezáltal ellenállóbb pénzügyi rendszer kialakulásához, mint amilyen akár csak negyed századdal korábban is létezett. A 2000-ben kidurrant értéktőzsdei buborék a korábbi jelentős pénzügyi sokkokkal szemben nem okozta egyetlen jelentősebb pénzintézet bukását sem és a gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint azt korábban sokan várták… Ha elértük a rugalmasság egy bizonyos szintjét, ami enyhítheti a legnagyobb sokkok hatását… a gazdaság teljesítménye javulni fog, és a makrogazdasági döntéshozók feladata könnyebbé válik

  24. Idézetek a válság utáni időből 24 A Banque de France meghatározó képviselője • Az volt a tervünk, hogy a pénzügyi terméket csak akkor engedélyezünk, ha legalább egyikünk érti annak működését. Ezt az alapelvet nem tudtuk betartani, mert attól kellett mindig félnünk, hogy akkor a britek vagy a németek engedélyezik. Ezért becsuktuk a szemünket és megadtuk az engedélyt.

  25. Idézetek a válság utáni időből 25 Lámfalussy: • A hitelderivatívok „valószínűleg hozzásegítették a bankokat ahhoz, hogy ellenálljanak a részvényárak 2000-2003-as csökkenéséből adódó sokknak. Ám a hitelderivatívok jelenleg megfigyelhető csillagászati értékeire tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon ezek a kockázat-átruházások valóban a hatékonyság és ellenálló képesség forrását jelentik-e a globalizált piacokon, vagy éppen ellenkezőleg, a sérülékenység forrásai.”  Stiglitz (2008. június 16.). • „A neoliberális piaci fundamentalizmus mindig is politikai doktrína volt, amely meghatározott érdekeket szolgált. A közgazdasági elmélet sohasem támasztotta alá. Világosan kell látni azt is, hogy a történeti tapasztalat sem igazolja”

  26. Keynes • Nem helyes a közgazdaságtan elveiből arra következtetni, hogy a felvilágosult önérdek mindig a köz érdekében hat. Az sem igaz, hogy az önérdek általában felvilágosult; igen gyakran a saját céljaik megvalósítása érdekében függetlenül cselekvő egyének túl buták vagy gyengék ahhoz, hogy egyáltalán ezeket megvalósítsák. A tapasztalat nem mutatja, hogy az egyes emberek, ha társadalmi egységet alkotnak, mindig kevésbé látnak tisztán, mint ha külön cselekednének.

More Related