1 / 26

A távol-keleti kommunikáció

A távol-keleti kommunikáció. Kína, Korea, Japán, Vietnam. Az eurázsiai kultúrkörök. 1. Nyugati; keresztény : latin nyelv, latin betűk (keleti, ortodox: görög → cirill) 2. Iszlám : arab nyelv, arab betűk

josh
Download Presentation

A távol-keleti kommunikáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A távol-keleti kommunikáció Kína, Korea, Japán, Vietnam

  2. Az eurázsiai kultúrkörök • 1. Nyugati; keresztény: latin nyelv, latin betűk (keleti, ortodox: görög → cirill) • 2. Iszlám: arab nyelv, arab betűk • 3. Indiai; hinduizmus, buddhizmus: szanszkrit nyelv és betűk (India, Indokína; de Vietnam kivétel!) • 4. Kínai; kínai univerzizmus: klasszikus kínai nyelv, kínai írásjegyek

  3. Kína-központú (sinocentrikus), konfuciánus kultúrkör • Kína (Hongkong, Szingapúr, Tajvan): 1, 4 milliárd • Korea (Észak: 23 millió, Dél: 50 millió) • Japán: 126 millió • Vietnam: 80 millió

  4. Kínai univerzizmus • A konfuciánizmus és taoizmus közös neve • Konfuciánizmus: állambölcselet, azaz hogyan kell az államot helyesen kormányozni? Milyen a jó uralkodó? • Etikája: az öt helyes viszony (uralkodó-alattvaló, apa-gyermeke, férj- feleség, idősebb-fiatalabb, barátok közötti) • A legalapvetőbb erkölcsi kötelesség: a szülőtisztelet (hsziao)

  5. A taoizmus (alapító: Lao ce) • Filozófia; népies ágában sok babonával • (az örök vagy hosszú élet igénye) • A yin és a yang dualizmusa • Az öt őselem (fa, föld, fém, tűz, víz) egymást generáló vagy egymást legyőző sorrendje) • Az ég és föld kettőssége + az ember • Összesen: 9 + 1

  6. A konfucianizmus és protestantizmus párhuzama gazdasági szempontból • Max Weber: A protetáns etika és a kapitalizmus szelleme (a földi élet is értékes, a vállalkozás, kereskedelem, banki tevékenység hasznos, az olcsó egyház, takarékos polgár → eredeti tőkefelhalmozás) • Konfuciánizmus: a tanulás kultusza + vezetés és beosztott együttműködése + nyugati menedzsment módszerei = „távol-keleti csoda”

  7. Japán és követői • Japán: Meiji reformok, 1868 • 1905: már imperialista nagyhatalom • 1964: tokiói olimpia, ismét az élvonalban • 2008: a világ 2. gazdasági hatalma • „Kis tigrisek”: Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea (csak Korea nem kínai nyelvű!) • 2050: Kína az USA-val egyenrangú lesz…

  8. Kínai és vietnami kínai-tibeti nyelvcsalád monoszillabikus izoláló (elszigetelő) alapszórend: SVO koreai és japán altaji nyelvek poliszillabikusak agglutináló (ragozó) alapszórend: SOV Verbális kommunikáció: genetikai és tipológiai sajátosságok

  9. Konfuciánus nyelvszövetség • A szókincs 50 százaléka kínai szó, a szaknyelvben 70-80% is lehet! • A kllasszikus kínai nyelv és írás átvétele • Számlálószavak kötelezősége • Negatív kérdésre fordított válasz • Kínai személy- és földrajzi nevek átvétele (Japán kivételével!) • Köszönés = kérdő mondat

  10. A TK írások • Kína: 3-4000 írásjegy ismerete szükséges egy értelmiségi számára • Korea: saját fonetikus írás 1948 óta, Délen időnként használják a kínai írásjegyeket • Japán: háromféle írás egy szövegben: kínai írásjegyek a kínai eredetű szavak lejegyzésére + kétféle szótagírás a nem kínai szavak lejegyzésére • Vietnam: latin betűk a 20. században

  11. A TK személynevek • Kína, Korea, Vietnam: a családnevek száma csak 400 körül van (mert nemzetségnevek voltak), Japánban viszont: 10 ezer körül • Sorrend: családnév + utónév • Mao Ce-tung, Csu Te (1 + 2, 1 + 1)Kim Dedzsung, Kim Gu (1 + 2, 1+ 1) Ho Chi Minh, Le Duan (1 + 2, 1 + 1) Japán: Kavabata Jaszunari, Kobajasi Ken Icsiro, Kuroszava Akira

  12. A TK személynevek • Megszólítás: ha csak azt mondjuk Mr. Lee, alacsony beosztást jelent, helyesebb a ranggal, beosztással történő megszólítás: Osztályvezető Úr!, Kim Osztályvezető Úr! • A nők nem veszik fel férjük családnevét Kínában, Koreában és Vietnamban. Japánban felveszik!

  13. A névjegy fontossága • Nagyon fontos a rang, a beosztás pontos megjelölése • Két kézzel kell átadni, átvenni; úgy tartva, hogy a betűk a partner felé forduljanak • Névjegytartóból kell elővenni • Ne legyen gyűrött, firkált, hajtogatott • A név eredetére, kiejtésre rákérdezhetünk • Ne rakjuk el rögtön, hanem tegyük ki az asztalra magunk elé! • Családnevünket emeljük ki!

  14. A TK földrajzi nevek • Kína, Korea, Vietnam: két kínai szótagos nevek: • Peking, Nanking, Hongkong, Sanghaj, Puszan, Kvangdzsu, Maszan, Phyongyang, Vonszan, Keszong, Hanoi, Hué, Saigon • Japán: sino-japán olvasatú két szótagos nevek: Tokio, Honsu, Hokkai (do), Kjusu • Japán olvasatú nevek (hosszabbak): Nagaszaki, Hirosima, Szapporo, Simonoszeki

  15. Verbális kommunikáció • A „mi” névmás fontossága (kollektivista kultúra): apánk, gyerekünk, feleségünk, férjünk (!) • Az „igen” fatikus funkcióban gyakoribb! • Verbális konfrontáció és a nyílt vélemény kerülése, bizonyos homályosság • Nem tabu: a nők életkora, vagy hogy miért nincs gyereke • Tabu: személynév piros betűvel (a halott nevét szokták) • Nem értik: anyós viccek (mert a lány költözik a fiú családjához, a férj alig látja az anyósát)

  16. Verbális kommunikáció • Tiszteleti nyelvi eszközök nagy száma • A small talk hosszabb, célja: a partner megismerése, a baráti, jó viszony • Tabu: jövedelem, betegség, családi problémák • Szerencsétlen szám: a 4-es szám (mert a halál szóval egyezik) • Ajándékáról, amit adni akar és a családjáról szerénykedve beszél

  17. Verbális kommunikáció • Koreaiak előtt a Japán-tengert nevezzük Keleti tengernek vagy Korea Keleti tengerének • Kínaiak és koreaiak előtt ne dicsérjük a japánokat (japán táj, kultúra, gazdaság stb.). Oka: a történelmi sérelmek! Egyéb kényes témák… • Az aláírás gyakran pecsét

  18. Nem verbális kommunikáció • A mosoly tanácstalanságot, fájdalmat és bosszúságot is kifejezhet (a leplezés szándéka) • Tabu: a meztelen férfi felsőtest, a női térd, hónalj láttatása • Tabu: az ellentétes neműek testi érintése (csók, kézenfogás, karonfogás)

  19. Nem verbális kommunikáció • Két kézzel kell átadni, átvenni bármit is • Az ajándékot nem szabad kibontani és megnézni az ajándékozó jelenlétében • Lakásba és buddhista templomba belépéskor a cipőt le kell vetni, orral kifelé elhelyezni • A női dohányás tilos volt korábban • Női nadrág, magas sarkú cipő nem megszokott („lenézi a férfiakat”)

  20. Nem verbális kommunikáció • Fiatalabb férfi idősebb férfi előtt nem dohányozhat, tőle cigarettát nem fogadhat el • Mások előtt ne fújjuk ki az orrunkat • Étkezéskor a böfögés, csámcsogás megengedett (ízlik az étel!) • Idősebbel a folyamatos szemkontaktus kerülendő (kihívást jelent)

  21. Nem verbális kommunikáció • Ha a főnök a szobába lép, felállunk • A főnöknek két kézzel adunk át • Ha a főnök a folyósón elhalad, meg kell állni, félrehúzódni • Kézfogás helyett meghajlás (ennek 3 fokozata van) • Az „én” = orrára mutat • Kézzel hívás: lefelé fordított tenyérrel! • Nagyon sok idősebb férfi festi a haját

  22. Nem verbális kommunikáció • A karbafont kéz agreszív attitűdöt jelent • A zsebredugott kéz tiszteletlenség • A keresztbetett női láb túl kihívó • A főnök előtt nem távozunk a hivatalból • Munkaidő után gyakran közösségi program • A sötét bőr alacsony származásra utal, a napozás európai szokás (a paraszt a mezőn dolgozva barnul, az úr nem dolgozik)

  23. Nem verbális kommunikáció • Ma is gyakori, hogy a fiatalabb férfi vagy a nő férfi előtt úgy beszél vagy nevet, hogy a kezét a szája elé tartja (a fogak láttatása tiszteletlenségnek minősül) • A túlzott gesztikuláció, hangoskodás, mimika kerülendő = gyerekes viselkedés (a gyerek nem képes fegyelmezni magát!) • A nagy női mell közönséges (régen nem volt melltartó, leszorították)

  24. Nem verbális kommunikáció, étkezés • Általában minden ételt egyszerre hoznak ki, a levest lehet a végén is enni, és lehet keverni más ételekkel • Az evőpálcikát tilos a szájba venni vagy az ételbe szúrni (a temetkezésnél szokás) • Csámcsogás, böfögés megengedett (ma már nem mindenki tesz így, vidéki, idős és férfi főleg!) • Ismeretlen a „Help yourself!” szokása, a vendéget folyamatosan kínálni kell, tölteni neki • Ne kritizáljuk a kutyahúsevés Koreában, Dél-Kínában, Vietnamben a lakosság egy részénél elterjedt szokását!

  25. A keleti ember ilyen: Ravaszkodó, alamuszi Szerénykedő Gyerekes Udvariatlan Munkamániás „ferdeszemű, „sárga” A nyugati ember ilyen: Agresszív, rámenős Nagyképű Gyerekes Udvariatlan Lusta „nagyorrú” Két oldalról sztereotípiák. Oka: a sikertelen kommunikáció

  26. Tárgyalási viselkedés • Hosszabb small talk, cél a baráti, jó viszony • Ajándékozás; a csomagolás igen fontos • Holisztikus tárgyalási taktika, nem lineáris • Általában a főnök beszél, a többiek a keze alá dolgoznak; kitartó tárgyalók! • Az „igen” nem feltétlen beleegyezés, hanem fatikus funkció • Öltözék: hagyományos, konzervatív

More Related