270 likes | 465 Views
A távol-keleti kommunikáció. Kína, Korea, Japán, Vietnam. Az eurázsiai kultúrkörök. 1. Nyugati; keresztény : latin nyelv, latin betűk (keleti, ortodox: görög → cirill) 2. Iszlám : arab nyelv, arab betűk
E N D
A távol-keleti kommunikáció Kína, Korea, Japán, Vietnam
Az eurázsiai kultúrkörök • 1. Nyugati; keresztény: latin nyelv, latin betűk (keleti, ortodox: görög → cirill) • 2. Iszlám: arab nyelv, arab betűk • 3. Indiai; hinduizmus, buddhizmus: szanszkrit nyelv és betűk (India, Indokína; de Vietnam kivétel!) • 4. Kínai; kínai univerzizmus: klasszikus kínai nyelv, kínai írásjegyek
Kína-központú (sinocentrikus), konfuciánus kultúrkör • Kína (Hongkong, Szingapúr, Tajvan): 1, 4 milliárd • Korea (Észak: 23 millió, Dél: 50 millió) • Japán: 126 millió • Vietnam: 80 millió
Kínai univerzizmus • A konfuciánizmus és taoizmus közös neve • Konfuciánizmus: állambölcselet, azaz hogyan kell az államot helyesen kormányozni? Milyen a jó uralkodó? • Etikája: az öt helyes viszony (uralkodó-alattvaló, apa-gyermeke, férj- feleség, idősebb-fiatalabb, barátok közötti) • A legalapvetőbb erkölcsi kötelesség: a szülőtisztelet (hsziao)
A taoizmus (alapító: Lao ce) • Filozófia; népies ágában sok babonával • (az örök vagy hosszú élet igénye) • A yin és a yang dualizmusa • Az öt őselem (fa, föld, fém, tűz, víz) egymást generáló vagy egymást legyőző sorrendje) • Az ég és föld kettőssége + az ember • Összesen: 9 + 1
A konfucianizmus és protestantizmus párhuzama gazdasági szempontból • Max Weber: A protetáns etika és a kapitalizmus szelleme (a földi élet is értékes, a vállalkozás, kereskedelem, banki tevékenység hasznos, az olcsó egyház, takarékos polgár → eredeti tőkefelhalmozás) • Konfuciánizmus: a tanulás kultusza + vezetés és beosztott együttműködése + nyugati menedzsment módszerei = „távol-keleti csoda”
Japán és követői • Japán: Meiji reformok, 1868 • 1905: már imperialista nagyhatalom • 1964: tokiói olimpia, ismét az élvonalban • 2008: a világ 2. gazdasági hatalma • „Kis tigrisek”: Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea (csak Korea nem kínai nyelvű!) • 2050: Kína az USA-val egyenrangú lesz…
Kínai és vietnami kínai-tibeti nyelvcsalád monoszillabikus izoláló (elszigetelő) alapszórend: SVO koreai és japán altaji nyelvek poliszillabikusak agglutináló (ragozó) alapszórend: SOV Verbális kommunikáció: genetikai és tipológiai sajátosságok
Konfuciánus nyelvszövetség • A szókincs 50 százaléka kínai szó, a szaknyelvben 70-80% is lehet! • A kllasszikus kínai nyelv és írás átvétele • Számlálószavak kötelezősége • Negatív kérdésre fordított válasz • Kínai személy- és földrajzi nevek átvétele (Japán kivételével!) • Köszönés = kérdő mondat
A TK írások • Kína: 3-4000 írásjegy ismerete szükséges egy értelmiségi számára • Korea: saját fonetikus írás 1948 óta, Délen időnként használják a kínai írásjegyeket • Japán: háromféle írás egy szövegben: kínai írásjegyek a kínai eredetű szavak lejegyzésére + kétféle szótagírás a nem kínai szavak lejegyzésére • Vietnam: latin betűk a 20. században
A TK személynevek • Kína, Korea, Vietnam: a családnevek száma csak 400 körül van (mert nemzetségnevek voltak), Japánban viszont: 10 ezer körül • Sorrend: családnév + utónév • Mao Ce-tung, Csu Te (1 + 2, 1 + 1)Kim Dedzsung, Kim Gu (1 + 2, 1+ 1) Ho Chi Minh, Le Duan (1 + 2, 1 + 1) Japán: Kavabata Jaszunari, Kobajasi Ken Icsiro, Kuroszava Akira
A TK személynevek • Megszólítás: ha csak azt mondjuk Mr. Lee, alacsony beosztást jelent, helyesebb a ranggal, beosztással történő megszólítás: Osztályvezető Úr!, Kim Osztályvezető Úr! • A nők nem veszik fel férjük családnevét Kínában, Koreában és Vietnamban. Japánban felveszik!
A névjegy fontossága • Nagyon fontos a rang, a beosztás pontos megjelölése • Két kézzel kell átadni, átvenni; úgy tartva, hogy a betűk a partner felé forduljanak • Névjegytartóból kell elővenni • Ne legyen gyűrött, firkált, hajtogatott • A név eredetére, kiejtésre rákérdezhetünk • Ne rakjuk el rögtön, hanem tegyük ki az asztalra magunk elé! • Családnevünket emeljük ki!
A TK földrajzi nevek • Kína, Korea, Vietnam: két kínai szótagos nevek: • Peking, Nanking, Hongkong, Sanghaj, Puszan, Kvangdzsu, Maszan, Phyongyang, Vonszan, Keszong, Hanoi, Hué, Saigon • Japán: sino-japán olvasatú két szótagos nevek: Tokio, Honsu, Hokkai (do), Kjusu • Japán olvasatú nevek (hosszabbak): Nagaszaki, Hirosima, Szapporo, Simonoszeki
Verbális kommunikáció • A „mi” névmás fontossága (kollektivista kultúra): apánk, gyerekünk, feleségünk, férjünk (!) • Az „igen” fatikus funkcióban gyakoribb! • Verbális konfrontáció és a nyílt vélemény kerülése, bizonyos homályosság • Nem tabu: a nők életkora, vagy hogy miért nincs gyereke • Tabu: személynév piros betűvel (a halott nevét szokták) • Nem értik: anyós viccek (mert a lány költözik a fiú családjához, a férj alig látja az anyósát)
Verbális kommunikáció • Tiszteleti nyelvi eszközök nagy száma • A small talk hosszabb, célja: a partner megismerése, a baráti, jó viszony • Tabu: jövedelem, betegség, családi problémák • Szerencsétlen szám: a 4-es szám (mert a halál szóval egyezik) • Ajándékáról, amit adni akar és a családjáról szerénykedve beszél
Verbális kommunikáció • Koreaiak előtt a Japán-tengert nevezzük Keleti tengernek vagy Korea Keleti tengerének • Kínaiak és koreaiak előtt ne dicsérjük a japánokat (japán táj, kultúra, gazdaság stb.). Oka: a történelmi sérelmek! Egyéb kényes témák… • Az aláírás gyakran pecsét
Nem verbális kommunikáció • A mosoly tanácstalanságot, fájdalmat és bosszúságot is kifejezhet (a leplezés szándéka) • Tabu: a meztelen férfi felsőtest, a női térd, hónalj láttatása • Tabu: az ellentétes neműek testi érintése (csók, kézenfogás, karonfogás)
Nem verbális kommunikáció • Két kézzel kell átadni, átvenni bármit is • Az ajándékot nem szabad kibontani és megnézni az ajándékozó jelenlétében • Lakásba és buddhista templomba belépéskor a cipőt le kell vetni, orral kifelé elhelyezni • A női dohányás tilos volt korábban • Női nadrág, magas sarkú cipő nem megszokott („lenézi a férfiakat”)
Nem verbális kommunikáció • Fiatalabb férfi idősebb férfi előtt nem dohányozhat, tőle cigarettát nem fogadhat el • Mások előtt ne fújjuk ki az orrunkat • Étkezéskor a böfögés, csámcsogás megengedett (ízlik az étel!) • Idősebbel a folyamatos szemkontaktus kerülendő (kihívást jelent)
Nem verbális kommunikáció • Ha a főnök a szobába lép, felállunk • A főnöknek két kézzel adunk át • Ha a főnök a folyósón elhalad, meg kell állni, félrehúzódni • Kézfogás helyett meghajlás (ennek 3 fokozata van) • Az „én” = orrára mutat • Kézzel hívás: lefelé fordított tenyérrel! • Nagyon sok idősebb férfi festi a haját
Nem verbális kommunikáció • A karbafont kéz agreszív attitűdöt jelent • A zsebredugott kéz tiszteletlenség • A keresztbetett női láb túl kihívó • A főnök előtt nem távozunk a hivatalból • Munkaidő után gyakran közösségi program • A sötét bőr alacsony származásra utal, a napozás európai szokás (a paraszt a mezőn dolgozva barnul, az úr nem dolgozik)
Nem verbális kommunikáció • Ma is gyakori, hogy a fiatalabb férfi vagy a nő férfi előtt úgy beszél vagy nevet, hogy a kezét a szája elé tartja (a fogak láttatása tiszteletlenségnek minősül) • A túlzott gesztikuláció, hangoskodás, mimika kerülendő = gyerekes viselkedés (a gyerek nem képes fegyelmezni magát!) • A nagy női mell közönséges (régen nem volt melltartó, leszorították)
Nem verbális kommunikáció, étkezés • Általában minden ételt egyszerre hoznak ki, a levest lehet a végén is enni, és lehet keverni más ételekkel • Az evőpálcikát tilos a szájba venni vagy az ételbe szúrni (a temetkezésnél szokás) • Csámcsogás, böfögés megengedett (ma már nem mindenki tesz így, vidéki, idős és férfi főleg!) • Ismeretlen a „Help yourself!” szokása, a vendéget folyamatosan kínálni kell, tölteni neki • Ne kritizáljuk a kutyahúsevés Koreában, Dél-Kínában, Vietnamben a lakosság egy részénél elterjedt szokását!
A keleti ember ilyen: Ravaszkodó, alamuszi Szerénykedő Gyerekes Udvariatlan Munkamániás „ferdeszemű, „sárga” A nyugati ember ilyen: Agresszív, rámenős Nagyképű Gyerekes Udvariatlan Lusta „nagyorrú” Két oldalról sztereotípiák. Oka: a sikertelen kommunikáció
Tárgyalási viselkedés • Hosszabb small talk, cél a baráti, jó viszony • Ajándékozás; a csomagolás igen fontos • Holisztikus tárgyalási taktika, nem lineáris • Általában a főnök beszél, a többiek a keze alá dolgoznak; kitartó tárgyalók! • Az „igen” nem feltétlen beleegyezés, hanem fatikus funkció • Öltözék: hagyományos, konzervatív