Oroszország története

1. Oroszország története

2. A Kijevi Rusz

3. A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása • A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger-Kárpátok közötti terület • Szlávok szétszóródása a VI. századtól • Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX. században • A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és Kijev központtal

4. A varég nemzetség behívása • A „rusz” nevet viselő varég nemzetség behívása • Rurik fejedelem, az orosz uralkodói dinasztia megalapítója • Oleg, a Kijevi Rusz megalapítója

5. I. (Szent) Vlagyimir • Keleti szlávok lakta területek egyesítése • Az állami egység fenntartása katonai erővel és a vallás integráló funkciójával • Különböző törzsi istenek és vallási hagyományok • Pogánykultusz kialakítása Kijevben • Négy monoteista vallás hatása • I. (Szent) Vlagyimir „választása”

6. A kereszténység felvétele • A „görög” hit felvétele és Vlagyimir megkeresztelkedése (988) • „Kettős hit” • Bizánci Nemzetközösség • Kijev központú keleti szláv metropólia

7. Bölcs Jaroszlav • Az óorosz állam virágkora • Rokoni kapcsolatok az európai királyi udvarokkal • Az első orosz törvénykönyv (Russzkaja Pravda) • Az ország felosztása fiai között a senioratus elve alapján

8. A ljubecsi fejedelmi gyűlés (1097) • „Mindenki megtarthatja az apai örökséget” • A fejedelmi dinasztián belüli öröklés szabályozása • Ezzel párhuzamosan megmaradt a seniorátus elve is

9. A hatalomgyakorlás • A XIII. század elejére részfejedelemségek • Fejedelem – druzsina – vecse • Fejedelem mindenki, akinek az apja is fejedelem volt • „Voloszty” • A fejedelem beiktatása trónra ültetéssel • Törzsi előkelőkből és jövevény harcosokból álló fejedelmi kíséret (druzsina) • Népgyűlés (vecse)

10. A tatár uralom és a széttagoltság(1240-1480)

11. A tatárok megjelenése • 1223-ban „megjelentek népek, amelyekről senki sem tudja kik azok, honnan jöttek és milyen nyelven beszélnek és milyen törzsből valók és milyen a hitük. Tatároknak hívják őket.”

12. A tatárok megjelenése • Sikeres támadás az északkeleti, majd a déli orosz földek ellen (1223, 1237) • Kijev elfoglalása, a Kijevi Rusz megszűnése (1241) • Arany Horda (1242) • Tatár fennhatóság elismerése

13. Az orosz földek sorsa • Az északnyugati területek • Novgorod • Bojárok által ellenőrzött vecse (bojár köztársaság) • Virágkora a XIV. században („Novgorod Nagyságos Úr”)

14. Az orosz földek sorsa • A nyugati és a délnyugati területek • Tatárok, litvánok, lengyelek és magyarok • A tatár hatalom elfogadása • Lengyel-litván (krewói) unió (1385) • Keleti szláv egység felbomlása • Ukrajna és Fehéroroszország létrejötte

15. Az orosz földek sorsa • Az északkeleti területek • Formális fejedelmi hatalom • Vazallusi függés a tatár kántól (jarlik) • Rendszeres adófizetés • Csapatok állítása • Tatárokkal való együttműködés és a hódítók megbékítése

16. Az északkeleti területek • 14 fejedelemség, a régió központja Vlagyimir • Küzdelem a vlagyimiri nagyfejedelmi hatalom birtoklásáért • Moszkva és Tver • I. (Kalita) Iván (1325-1340) • Egyházzal való együttműködés • Moszkva egyházi központ • A Kreml építése (1367) • Vlagyimir a moszkvai fejedelmek örökbirtoka (1375)

17. Moszkva megerősödése • A hatalmi egyensúly felbomlása • Hadjárat Moszkva ellen • A kulikovói győzelem (Dmitrij nagyfejedelem, 1380) • Moszkva a tatárellenes mozgalom központja • Az Arany Horda részekre szakadása (1480)

18. Az orosz egyház • Firenzei unió (1439) • A római pápa főségének elismerése • Az unió elutasítása (II. Vaszilij) • Moszkvai zsinat (1448) • A nagyfejedelem által támogatott püspök megválasztása metropolitának • Függetlenedés a konstantinápolyi patriarchátustól

19. A moszkvai Oroszország(1480-1696)

20. Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése • III. (Nagy) Iván (1462-1505) • A tatárfüggés alatt élő északkeleti fejedelemségből létrejön a moszkvai állam („orosz földek gyűjtése”) • Az adófizetés megtagadása a tatároktól

21. Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése • Az orosz területek feletti tatár uralom megszűnése (1480) • A XV. századtól Oroszország (Rosszija) • Rohamos területi terjeszkedés a XVI. században • A moszkvai nagyfejedelem a bizánci császárok örököse és a német-római császárok egyenlő társa

22. A közigazgatási rendszer átalakítása • Központi hatalom: nagyfejedelem – bojár duma – udvari intézmények • Bojár duma: bojárok, okolnyicsijok, dumai emberek • Állami és katonai tisztségek betöltése előkelőségi rangsor (mesztnyicsesztvo) alapján • Prikázok (törvényszékek) • Törvénykönyv (1497)

23. „Moszkva a harmadik Róma” • A Moszkvai Állam kialakulása (1453) • Hatalmi folytonosság eszméje • „Moszkva a harmadik Róma” • „KétRóma elbukott, a harmadik áll, negyedik pedig nem lesz.” (Filofej szerzetes, 1524 körül) • „Szent Oroszország” • „Csodatevő szentek” által védelmezett kereszténység • Az állam és a hit tisztasága felett őrködő cár • „Igazi keresztényhez illő műveltség”

24. IV. (Rettegett) Iván • A cári cím felvétele (1547) • Országos gyűlés (zemszkij szobor) • Terjeszkedő politika • Oroszország két részre osztása (1565): • Opricsnyina • Közvetlenül a cár hatalma alatt álló területek • Zemscsina • A bojár duma igazgatás alatt álló területek