1 / 7

A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón

A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón. Pet ő fi Sándor (2.). A lírai én autonóm szerepei. Szerepek és dilemmák: ember vagy polgár ( ← Rousseau) ember : az egyéniség romantikus expanziója;

jovita
Download Presentation

A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A magyar lírai költészet története a romantika korábanés a századutón Petőfi Sándor (2.)

  2. A lírai én autonóm szerepei • Szerepek és dilemmák: ember vagy polgár (← Rousseau) • ember: az egyéniség romantikus expanziója; • polgár: az emberiség szolgálatában álló erkölcsi lény→ a költő mint népvezér (szószóló, próféta)

  3. „Ember és polgár” dilemmája, 1.: az ember– az egyéniség önkifejezése → romantikus élményköltészet • a népköltészet mint háttér • a mindennapi élethelyzetek poétizálása; • a népköltészet nyelvének dúsítása; • további regiszterek bekapcsolása – megmaradaz önkifejezés nyelvének közérthetősége • az önkifejezés kiteljesedése • a tájköltészetben: A puszta, télen (1848) – a látvány feloldódása az élményben → a természet otthonossága → a birtokba vett lét

  4. a szerelmi költészetben • az emberi élet korlátainak romantikus áttörése: Szeptember végén (1847); • az önkifejezés határai: Minek nevezzelek? (1848) • az egyéni lét metafizikai perspektívái • az istenkeresés útjai: Válasz kedvesem levelére (1847); • az értelemkeresés útjai: Világosságot! (1847) →a „polgár” szerepének kibontakozása az autonóm egyéniségből

  5. „Ember és polgár” dilemmája, 2.: a polgár–a haza/az emberiség szolgálata a kivételesség,a kiválasztottság tudatában • a polgár „születése” az emberből • a szabadság mint összekötő láncszem (vö.: Az alföld, 1844) • a nagyformátumú tett mint az egyéniség önérvényesítése (Sors, nyiss nekem tért…, 1846; Egy gondolat bánt engemet…, 1846) • ember és polgár dilemmájának nyílt kifejeződése • a dilemma eldöntése a polgár javára: Szabadság, szerelem! (1847) [→ Az apostol (1848)]; • a dilemma eldöntése az ember javára: Miért kisérsz… (1848), Itt benn vagyok a férfikor nyarában… (1848)

  6. A „polgár” szerepének kibontakozása • a szolgálat tárgya: • az emberiség, a világszabadság (1848 előtt); • a nemzet, a haza (1848–49) • nyelvváltás:a laicizált bibliai narratíva mint háttér (lásd: 1848) → retorizáltság • a kiválasztottság tudata • a kiválasztott mint a nép/a nemzet szószólója(A nép nevében, 1847; Nemzeti dal, 1848) → • polgárból próféta (A XIX. század költői, 1847; Az ítélet, 1847) • az apokalipszis szemtanúja(Föl a szent háborúra! 1849) • a szerep megrendülése • korábbi szerepek visszatérése (Pacsírtaszót hallok megint, 1849); • a tapasztalat kimondhatóságának elbizonytalanodása (Szörnyű idő…, 1849)

  7. Petőfi költészetének kanonizálása(az „igazi” Petőfi keresése) • a népnemzeti Petőfi (Gyulai Pál, a 19. század közepe); • Petőfi mint politikai költő elismerése (Arany László, 1873); • Petőfi, a romantikus egyéniség (Palágyi Menyhért, a premodernek a 19. század végén); • Petőfi kisajátítása ellen (Ady Endre: Petőfi nem alkuszik, 1910); • A népvezér Petőfi (Pándi Pál, a 20. század közepe); • A sokarcú Petőfi (Horváth János, 1922 → Szegedy-Maszák Mihály, 1980 → Margócsy István, 1999)

More Related