A gyermekszegénységgel összefüggő egészségi kockázati tényezők egyenlőtlen területi eloszlása

1. A gyermekszegénységgel összefüggő egészségi kockázati tényezők egyenlőtlen területi eloszlása Péntek Eszter PTE BTK, Szociológia Tanszék eszter.pentek@gmail.com

2. A hazai kutatásokról röviden • szűkös információk • szűkös adatbázisok • elszigetelt vizsgálatok • egy–egy területre kiterjedő mélyebb kutatások • a területi hátrány egy a számos befolyásoló társadalmi tényező közül, a területi és társadalmi hátrányok gyakran nincsenek összefüggéseiben ábrázolva

3. A gyermekek egészségi állapotának jellemzői itthon és Európában WHO - The European Health Report 2005 • Jelentés 52 tagállam egészségügyi helyzetéről • Az egészségben fennálló kelet-nyugat szakadékon felül a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek is növekedtek, különösen a régió keleti felében • Fókuszban a gyermekek egészségi állapota – nagy különbségek az országok között és az országokon belül is • A legnagyobb veszélyt a gyermekek egészségére a szegénység jelenti, függetlenül az állam fejlettségi szintjétől • A társadalmi, gazdasági tényezők az egészségi állapotra főképp a mentális problémákon át vannak hatással • A szegénység és az alulfinanszírozott szolgáltatások kettős terhet jelentenek több országban • Az egyenlőtlenségek csökkentése létfontosságú feladattá kezd válni! A javulás leghatékonyabb módja minden országban a szegénység, társadalmi/gazdasági egyenlőtlenségek és azok következményeinek mérséklése

4. A magyar gyermekek egészségi állapotának jellemzői • A csecsemőhalálozások terén az 25 EU ország közül a 21. helyen állunk – hátterében a magas koraszülési arány (különösen Békés, BAZ, SZSZB megyében). • A magyar 15 éves serdülők azonos korú EU tagországbeli társaikhoz képest 4-6 évvel számíthatnak rövidebb életre. • A fiatalkorúak egészségi állapota folyamatosan romlik: • nő (10-15%-os) a légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya • 60-70%-os gyakoriságú testtartási rendellenességek (a felmentett tanulók aránya 7,5%) • életkortól függően 5-20%-os gyakoriságú az elhízott gyermekek aránya (5 éves korban 1000-ből 40, 17 éves korban már 70) • kóros soványság (1000 óvodásból minden 7., 14-15 éveseknél 1000-ből 13) • mentális problémák, a depresszív tünetek gyakoriságát – súlyosságától függően – 4-20%-ra becsülik

5. Kockázatok és kockázatviselés a szegény családokban • A kockázatok észlelése, interpretációja nagymértékben befolyásolja azok vállalását, s ezen keresztül az egészségi állapot alakulását. • Az embereknek a kockázatokhoz való viszonya alapvetően kulturális kötődések által meghatározott és igen erősen rétegfüggő. • A veszélyviselés tradíciója megnehezíti a kockázatészlelést. • Jövőre vonatkozó beállítódások negatívak vagy ambivalensek.

6. A Fact Intézettel végzett kutatás főbb eredményei A kutatást készítette: Fact Intézet, Pécs A kutatásban közreműködők: Füzesi Zsuzsanna, Péntek Eszter, Tistyán László, Lukács Melinda A kutatást támogatta: Soros Alapítvány

7. A kutatásról • A kutatás egyik célja: a magyarországi hátrányos helyzetű falvakban élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének helyzetének, egyenlőtlenségeinek vizsgálata. • Hipotézisünk: A települési hierarchia alján elhelyezkedő települések lakói az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit tekintve hátrányosabb helyzetben vannak az urbanizáltabb települések lakóihoz viszonyítva.

8. A vizsgálati módszer • Esettanulmányok készítése Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyei falvakban: • háziorvosi és önkormányzati nyilvántartásban szereplő adatok gyűjtése; • interjúk készítése a települések kulcsszemélyeivel (pl. háziorvos, védőnő, szociális gondozó, pap, lelkész, polgármester)

9. A vizsgált falvak ellátás szerinti hierarchiája „A szegényebbnél is van szegényebb” • állandó háziorvosi ellátással rendelkező falu • heti egy alkalommal helyben biztosított ellátás • helyi rendelési lehetőséggel egyáltalán nem rendelkező település

10. A kutatás legfőbb megállapításai • A területi/települési hátrányok és egyenlőtlenségek tetten érhetők: • az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőségben (várólista, drága és ritka diagnosztikus és terápiás szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, krónikus állapotokban való gondozás stb.) • egészségügyi ellátás gyógyításon kívüli szintjeiben (rehabilitációs szolgáltatások, szakápolás, házi ápolás, gyógyszertárak stb.) • prevenciós szolgáltatásokhoz való hozzáférésben (pl. szűrések) • egészségügyi ellátással kapcsolatos információkhoz való hozzájutás különbségeiben (hol, mit, kinek nyújt az egészségügyi ellátás), megfelelő tudás (biztonságérzet) hiányában

11. „A baj nem jár egyedül” • Az egészségi hátrányok nem csak a település elhelyezkedéséből (távolságból) adódnak, hanem (el)zártságukból. • Nem léteznek elszigetelt problémák. • A közeli is lehet nagyon messze. • A szegénység az alapellátás igénybevételére is hatással van. • A lakók nem ismerik fel hátrányos helyzetüket, de e tudás birtokában is elégtelenek az eszközeik egy számukra előnyösebb helyzet kiharcolásához (érdekérvényesítési képesség hiánya).

12. „Ahol a legnagyobb a szükség, ott a legkisebb a segítség” • több betegségcsoport (mozgásszervi, depressziós kórképek, alkoholizmus okozta pszichés elváltozások, fogászati megbetegedések), esetén is az inverz ellátás törvénye érvényesül • hátrány a terhesgondozás, újszülöttkori, csecsemőkori ellátás terén is

13. „Igényeiket hozzáigazították lehetőségeikhez” • Az egészségügy kereslet-kínálat definiálásából kimaradnak a hátrányos helyzetű településen élők. • Az erőforrások feletti rendelkezés egyenlőtlenségei (a lakosság, az önkormányzat és az egészségügyi szolgáltatók részéről) összeadódnak. • Speciális egészség- és betegségmagatartás: „nekem már talán nem is érdemes”, a gyógyulás nem elsődleges szükséglet, a betegség sokszor az élet természetes velejárója. • „A mentő időben jön, csak a beteg állapota reménytelen”

14. Köszönöm a figyelmet!