MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport

1. MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Projekt: Az evidencia problémája az elméleti nyelvészetben 2007-2011 www.nyfk.unideb.hu

2. Előzmények MTA-DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Projekt: Kognitív szemantikai elméletek empirikus alapjai 2003-2006

3. Ciklusváltás 2006 • Az MTA radikálisan csökkenti a támogatott kutatócsoportok számát. • Ugyanakkor a hatékonyság érdekében növeli a kutatócsoportok teljes alkalmazásban lévő ku-tatóinak a számát. • Minimum 3 fő. • A teljes támogatás végösszege változatlan, ezért az kevesebb csoport között oszlik meg.

4. Az MTA preferenciái • Nemzetközi színvonalú kutatások a társada-lomtudományokban is. • A nemzetközi tudományos diskurzus előteré-ben álló témák. • Konzorciumi formában működő kutatócsopor-tok. • Az EU 7. keretprogramjának preferált témái-hoz kapcsolódó projektek.

5. Az új projekt • A téma: Az evidencia problémája ez elméleti nyelvészetben. • A problémafelvetés a következő: • Mit nevezünk adatnak és evidenciának különböző nyelvészeti elméletekben, és melyek alapvető funkcióik? • E téma megfelel az MTA preferenciáinak. • E téma megfelel három célkitűzésnek: a folya-matosságnak, a tudományszervezési és a kutatási célnak. • Kérdés: Mit jelentenek ezek a célkitűzések?

6. Az új projekt célkitűzései I. • Folyamatosság: • Kapcsolódjon a nyelvészeti elméletek empi-ricitásának problémaköréhez. • Az előző projektben elvégzett munka még le nem zárt problémafelvetései legyenek az új projekt közvetlen kiindulópontjai. • Az előző projektnek a kognitív szemantikai elméletekre vonatkozó eredményei legyenek általánosíthatók.

7. Az új projekt célkitűzései II. • Tudományszervezési célkitűzés: • A projekt integrálni kívánja a DE, az SZTE és a PTE elméleti nyelvészeti kutatásait. • A kutatócsoport virtuális kutatóközpontként működik. • A téma tudomány-metodológiai jellege folytán alkalmas a különböző területeken fo-lyó, eltérő kutatások összefogására.

8. Az új projekt célkitűzései III. • Kutatási célkitűzés: • Mivel a problémafelvetés nagyon új és aktuális, ezért a minimális kutatási cél a közvetlen bekap-csolódás egy jelenleg folyó nemzetközi vitába. • A maximális kutatási cél a vita eredményének ér-demi befolyásolása eredeti, csak kutatócsoportunk keretében elérhető eredményekkel.

9. A projekt újszerűsége • A projekt címében felvetett probléma megoldásai a jelenlegi vitában nem lépnek túl a nyelvész naiv önreflexióján. Ezért ellentmondásosak és inkoherensek. • Az a többlet, amelyet a projekt nyújt, az, hogy ki-egészíti a nyelvészeknek az adatokkal és az evidenciával kapcsolatos naiv önreflexióját egy eredeti és gyakorlat-közeli metaelméleti keret kidolgozásával. • A problémát ezen keret alkalmazásával oldja meg.

10. A várható eredmények • E metaelméleti keret működőképességét a nyelvészet eltérő részterületeire vonatkozó esettanulmányokkal támasztjuk alá. • Ennélfogva nem az elméletek absztrakt szer-kezete, hanem a nyelvészeti argumentáció gyakorlata áll a középpontban. • A metaelméleti keret célja elsősorban az, hogy hozzájáruljon a nyelvészeti kutatómunkahaté-konyságának növeléséhez.

11. A kutatócsoport szerkezete • Debreceni munkacsoport (Agyagási Klára, Kertész András, Laczkó Tibor, Mihálydeák Tamás, Pelyvás Péter, Rákosi Csilla). • Pécsi munkacsoport (Komlósi László, Simonffy Zsuzsa, Tarnay László). • Lásd Komlósi László beszámolóját. • Szegedi munkacsoport (Bibok Károly, Németh T. Enikő, Maleczki Márta, Nagy Katalin,Vecsey Zoltán). • Lásd Németh T. Enikő beszámolóját.

12. A debreceni munkacsoport • A feladat: A metaelméleti keret kidolgozása. • Fő hipotézis: • A domináns nyelvészeti elméleteknek nem a logi-kai, hanem az argumentációs szerkezete releváns. • Az elméletek argumentációs szerkezetének kulcsa a plauzibilis érvelés. • Ergo: A nyelvészeti adat- és evidencia-probléma megoldásnak is a kulcsa a plauzibilis érvelés.

13. Eddigi publikációk I. • A kutatócsoport teljes publikációs listája: www.nyfk.unideb.hu • A jelenlegi projekt témaköréből megjelent (válogatás): • Kertész, A.: Cognitive Semantics and Scientific Knowledge. Case Studies in the Cognitive Science of Science. Amsterdam & Philadelphia: Benjamins, 2004, 268 o. • Kertész, A.: Philosophie der Linguistik. Studien zur naturalisierten Wissenschaftstheorie. Tübingen: Narr, 2004, 439 o.

14. Eddigi publikációk II. • Kertész, A.,Rákosi, Cs.: Rész-egész és egész-rész követ-keztetések a kétszintű szemantikában, a kognitív metafo-raelméletben és Chomsky nyelvelméletében. In: Kertész A., Pelyvás P. (szerk.): Tanulmányok a kognitív szeman-tika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó  [= Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI], 2005, 243-307. • Kertész, A., Rákosi, Cs.: Remarks on the cognitive base of pragmatic theories. Acta Linguistica Hungarica 52 (2005), 5-40. • Kertész, A., Rákosi, Cs.:Inconsistency and Plausible Reasoning in an Analysis of German Affricates. A Case Study in the Philosophy of Linguistics. Language Sciences 28 (2006), 386-423.

15. Eddigi publikációk II. • Rákosi, Cs.: Nyelvészet és argumentációelmélet. Debrecen: DE Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 178 o. • Rakova, M., Pethő, G., Rákosi, Cs. (eds.): The Cognitive Basis of Polysemy. New Sources of Evidence for Theories of Word Meaning. Frankfurt am Main etc.: Lang, 2007, 264 pp.

16. Eddigi publikációk III. • Előkészületben (válogatás) • Kertész A., Rákosi, Cs. (eds.): Studies in Linguistic Evidence / Studien zur linguistischen Evidenz. Frank-furt am Main: Lang, 2008. • Kertész A., Rákosi, Cs.: Megjegyzések a nyelvészeti adatok és evidencia problémájáról folyó vita jelenlegi állásához. Magyar Nyelv.

17. Eddigi publikációk III. • Kertész A., Rákosi, Cs.: Adat, evidencia és plauzibilis érvelés a nyelvészetben. In: Csatár, P., Pethő, G. (szerk.): Szemantikai intuíciók mint nyelvészeti adatok. Debrecen: DE Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007. • Kertész A., Rákosi, Cs.: Adatok és körben forgó érvelés a kognitív metaforaelméletben. In: U.o.