250 likes | 375 Views
Az egyházi könyvtárak és a nyilvánosság Ásványi Ilona Főapátsági Könyvtár Pannonhalma __________________________________ Egyházi könyvtárak a 21. század elején OSZK – 2014. március 25. . az egyházi könyvtárak a legrégebbi könyvtártípus csoportja nem homogén
E N D
Az egyházi könyvtárak és a nyilvánosság Ásványi Ilona Főapátsági Könyvtár Pannonhalma __________________________________ Egyházi könyvtárak a 21. század elején OSZK – 2014. március 25.
az egyházi könyvtárak • a legrégebbi könyvtártípus • csoportja nem homogén • sajátos gyűjtemény (muzeális és modern) kettős feladat • sorsuk a 20. század második felében
az egyházi könyvtár a legrégebbi könyvtártípus • magánkönyvtárból – közkönyvtár • Szombathely • Szily János püspök könyvtára - 1791-től • Szeged • Somogyi Könyvtár – Somogyi Károly • esztergomi kanonok - 1880 • Miskolc • Miskolci Evangélikus Egyházközség könyvtára • (ma Árvay Teöreök Sándor Könyvtár) 1878-tól – • a 20. század elején a II. világháborúig egyetlen • közkönyvtára a városnak
az egyházi könyvtárak sorsa a 20. század második felében teljesen megsemmisült megcsonkították könyvraktárrá vált alvó könyvtárak bezárta kapuit a nagyközönség előtt könyvtárra emlékeztető módon (Esztergom, Kalocsa, Eger, Pannonhalma, Pápa, Debrecen, Rabbiképző Könyvtára…) korlátozottan nyilvános tudományos könyvtár
„a” könyvtár legfontosabb ismérve: • információ-szolgáltatás • nyitott– nyilvános • nyilvánosságmértéke különböző könyvtártípusoknál • (könyvtárhasználati szabályok = jog és kötelesség!!) • az információ – hatalom • (hatalomvágy, hatalomféltés – könyvégetések, államosítások) • nyilvánosság - információhoz való hozzáférés szabályozása ( társadalmi-politikai szempontból)
1945 után négy nagyobb jogszabály (törvény) született, mely a könyvtári területet átfogóan szabályozta, • 1952-ben, 1956-ban, 1976-ban és 1997-ben • Ezek az egyházi-felekezeti könyvtárak csoportjával általában és konkrétankevéssé foglalkoztak. • 1976-os törvényerejű rendelet • (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. számú törvényerejű rendelete a könyvtárakról és • A Minisztertanács 17/1976. (VI.7.) számú rendelete a könyvtárakról szóló 1976.évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról) • 1997-es törvény • (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről)
1976-os rendelet: • nyilvános könyvtár - korlátozottan nyilvános könyvtár • nyilvános könyvtár: csak közkönyvtár • a jelentős (tudományos – muzeális) egyházi könyvtárak tudományos könyvtárrá minősíthetők • minősítés: kulturális miniszter és az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) engedélyével • a rendelet hatálya a közkönyvtárakra terjed ki • más könyvtárakra csak annyiban, amennyiben erről a rendelet kifejezetten rendelkezik.
1976-os rendelet: • a muzeális értékű könyvtári anyagokról az OSZK-nak bejelentési kötelezettség • védett anyag: OSZKközponti nyilvántartás • az OSZK a muzeális anyagok védelméhez és kezeléséhez szakmai segítséget nyújt, és • egyházi könyvtárak, megállapodhatnak a könyvtári hálózatokkal, együttműködési körökkel könyvtári állományuk rendszerezésében és feltárásában való együttműködésre • a megállapodáshoz a fenntartó jóváhagyása szükséges.
Az 1976-os törvény megengedő? bátorító? attitűdjének köszönhetően egyes egyházi-felekezeti könyvtárak • korlátozottan nyilvános tudományos könyvtárnak nevezik meg magukat • ezzel bizonyosönállóságotbiztosítottak maguknak • de – mindenki hasznára - részt vettekbizonyos országos programokban(központi nyilvántartás, védetté nyilvánítás, CIH, RMNY).
1997-es törvény • (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről) • más szemlélet • minden magyarországi könyvtárra kiterjedt • kifejezetten az egyházi könyvtárakról rendelkező részek: 54.§ (4), 92.§ (7) • több bekezdésre érvényes: figyelembe kell venni az egyházi könyvtárakat is az értelmezésüknél és érvényesítésükkor
1976 • csak a közkönyvtárakra • könyvtárak tipizálása – tevékenységük alapján (köz, szak, felsőoktatási könyvtár…) • nyilvános csak közkönyvtár lehet • másik kategória: korlátozottan nyilvános • nyilvánosság és korlátozottan nyilvános státusz követelményeit nem fogalmazza meg szabatosan 1997 • minden magyarországi könyvtárra kiterjed • új tipizálás: nyilvános és nem nyilvános • közkönyvtárak: automatikusan – más könyvtár: kérvényeznie lehet/kell • nyilvánosság követelményeit általábanmegfogalmazza • és rendelkezik a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről – követelmények konkrétan
64/1999. (IV. 28.) Korm. rendelet • a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről • nyilvános státusz • mellett: • az egyházi könyvtárak újra a könyvtári rendszerben • az alapellátáson túl egyéb lehetőségek (pl. pályázatok) • ellen: • alapító okirat • kérvényezés • félelem • le/elmaradottság
Hány egyházi-felekezeti könyvtár van Magyarországon? • becsült adatok • forrás: • 2001-2002 Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek – Bp.: NKÖM Egyházi Kapcsolatok Titkársága, 2002 • 2007 Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek - Bp.: OKM, 2007. • kb. 8-10 egyházi-felekezeti könyvtár NEM tagja az 1994-ben létrejött EKÉ-nek
Tájékozódás: • az egyesület névtára: • 1996, • 1999 és 2005 között minden évben • 2007-ben • 2010-ben • A névtár általában az éves közgyűlésére (a tárgyév június) jelent meg • A legfrissebb névtár – címtár az egyesület honlapján • (www.eke.hu) • Adatok: kutathatóság
- EKE tagok: 56 egyházi-felekezeti könyvtár A kutathatósággal kapcsolatban: 22 könyvtár: nyilvános 4 nyilvános lesz 9nyilvános,előzetes bejelentés alapján fogadja a kutatókat 2korlátozottan nyilvános 1 korlátozottan nyilvános; az egyetem professzorainak, hallgatóinak nyitott 1nem nyilvános 1 nem nyilvános, de külső kutatók számára korlátozottan kutatható 1csak tudományos kutatók számára kutatható 5 csak az iskola tanárai-diákjai számára nyitott 8előzetes bejelentés alapján 1 csak nyitva tartási időt jelölt meg 1helyben használat nincs korlátozva- kölcsönzés a hittudományi főiskola tanárai, hallgatói, és más hittanár szakos hallgatói számára lehetséges
2001 – EKE tagok: 59 egyházi-felekezeti könyvtár A kutathatósággal kapcsolatban könyvtár: szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén 2nyilvános lesz 11 fogadja a kutatókat, érdeklődőket 2előzetes bejelentés alapján 1korlátozottan nyilvános, előzetes bejelentés alapján kutatható 2 korlátozottan nyilvános, az egyetem professzorai, hallgatói használhatják 3nem nyilvános 1nem nyilvános, a főiskola dolgozói, hallgatói használhatják, valamint pedagógusok a könyvtár vonzáskörében 1csak tudományos kutatók számára kutatható 5 csak az iskola tanárai-diákjai számára nyitott 12 előzetes bejelentés alapján kutatható 1 előzetes bejelentés alapján a főiskola tanárainak, hallgatóinak kutatható 1 csak nyitva tartási időt jelölt a kérdésre 1 egyelőre nem kutatható- az 1952-ben szétdúlt kvt. helyreállítása nemrég kezdődött meg 1 helyben használat nincs korlátozva - kölcsönzés a hittudományi főiskola tanárainak, hallgatóinak, és más hittanár szakos hallgatóknak lehetséges
2002 óta csak azok vallották magukat nyilvánosnak, akik szerepeltek a nyilvános könyvtárak jegyzékén 2002-ben az 60 hazai EKE tag könyvtár közül 15 2003-ban a 66 hazai egyházi könyvtár közül 23 2005-ben 68 könyvtár közül 28 2010-ben a 67 hazai könyvtár közül 30 volt nyilvános 2014-ben 62 hazai könyvtár tagja az EKE-nek. 2014. januárban 32 könyvtár szerepelt a KI honlapján elérhető nyilvános könyvtárak jegyzékén, kettő nem tagja az EKÉ-nek
A 32 egyházi-felekezeti könyvtár a következő alaptevékenységekkel szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékén: • egyházi könyvtári feladatok nyilvános könyvtári ellátása • 16könyvtár • egyetemi könyvtári feladatok ellátása • 9könyvtár • főiskolai könyvtári feladatok ellátása • 6könyvtár • egyházi és iskolai könyvtári feladatok nyilvános könyvtári ellátása • 1könyvtár
Az egyházi könyvtárak csoportja • nem homogén • 2014-ben az EKÉ-nek62 hazai tagkönyvtára van. • 41 katolikus(11 egyházmegyei, 16 szerzetesi, 12 egyetemi, főiskolai, 2 egyéb) • 12 református (4 egyházkerületi, 2 gyülekezeti, 2 felsőoktatási, 4 középiskolai) • 6 evangélikus(1 országos hatókörű gyűjteményi, 1 felsőoktatási, 3 gyülekezeti, 1 iskolai) • 1 unitárius, • 1 szerb ortodox • 1 izraelita
Kérdőív • 62 könyvtárból 27 küldte vissza a kérdőívet • a 41 katolikusból 17(11 egyházmegyeiből 6, • 16 szerzetesiből 3, 12 felsőoktatásiból 7, 2 egyébből 1) • a 12reformátusból 5 (4 egyházkerületiből 3, • 2 gyülekezetiből 1, 2 felsőoktatásiból 0, • 4 középiskolaiból 1) • a 6 evangélikusból 5 (1 országos hatókörűből 1, • 1 felsőoktatásiból 1, 3 gyülekezetiből 2, 1 iskolaiból 1).
a kérdőív kérdései 1. A könyvtár neve 2. Szerepel-e a nyilvános könyvtárak jegyzékén? (Ha nem, miért nem?) 3. Készít-e beszámolót a könyvtár az éves működéséről? (Ha igen, hova?) 4. A könyvtár nyitva tartása 4.1. A könyvtár, mint információszolgáltató intézménynyitva tartása 4.2 A könyvtár, mint muzeális intézmény nyitva tartása 5. A könyvtárhasználók 5.1 „klasszikus” könyvtárhasználók 5.2. könyvtárlátogatók
6. számadatok: 6.1 látogatók száma számszerű vagy becsült adatok2000-ben, 2005-ben, 2010- ben, 2011-ben és 2012-ben, ha a könyvtár gondozza őket 6.2 könyvtárhasználók száma számszerű vagy becsült adatok 2000-ban, 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben 7. rendezvények (kiállítás, konferencia, koncert) a könyvtárban 2000-ben, 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben
a27 könyvtárból, amely visszaküldte a kérdőívet 18 nyilvános az egyházi könyvtárak többségének feladata kettős: a muzeális gyűjteményrész (több helyen műemlék teremkönyvtárban elhelyezve) megőrzése, gondozása, feltárása, szolgáltatása, bemutatása a modern gyűjtemény ( teológiai szakkönyvtár) alakítása, retrospektív feltárása, szolgáltatása a legmodernebb eszközökkel, korszerű stílusban: a mai felhasználói igényeknek megfelelően
a több mint 60 magyarországi egyházi-felekezeti könyvtár közül napjainkra 32 vállalta a nyilvános státusz elnyerésével járó „megmérettetést” • a bezárkózott évtizedek után különböző mértékben, de mindegyik egyházi könyvtár nyitott a könyvtárhasználók felé • anyilvános státusz vállalásaazt jelentette az egyházi könyvtárak számára, hogy visszakerülhettek „a könyvtár-szakmai köztudatba,” az élő könyvtári rendszerbe • a nyilvános státusszal járó alapkövetelmények és alapfeladatok meghatározása további kötelezettségek teljesítését kívánta meg, de ezek segítették is az egyházi könyvtárak fejlődését és fejlesztését
Köszönöm a figyelmüket! Ásványi Ilona Főapátsági Könyvtár Pannonhalma Az egyházi könyvtárak és a nyilvánosság __________________________________ Egyházi könyvtárak a 21. század elején OSZK – 2014. március 25.