Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón

1. Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlés „Az ipar szerepe a regionális fejlődésben” Miskolc, 2007. október 25-26. Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón Molnár Ernő egyetemi tanársegéd DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

2. Bevezetés 1. Témaválasztás indoklása • Miért a közép- és kisvárosok? • Miért a feldolgozóipar? A kis teljesítőképességű városok aránya a vidéki régiók városállományában (%); Forrás: Beluszky P. – Győri R. 2004, Nemes Nagy J. 2004, Rechnitzer J. – Csizmadia Z. – Grosz A. 2004 eredményei alapján saját összevetés

3. Bevezetés 2. A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe az Észak-Alföldön, a településméret függvényében; forrás: népszámlálási adatok (2001) alapján saját szerkesztés A feldolgozóipari cégek aránya a közép- és kisvárosok helyi székhelyű gazdaságában, foglalkoztatási és árbevételi kategóriánként (2006 - %); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját számítás

4. Bevezetés 3. Érintett szempontok • Szerkezeti sajátosságok • Területi jellemzők • Kapcsolatrendszerek • Feldolgozóipar és helyi gazdaság összefüggései Adatbázisok • KSH megyei statisztikai évkönyvek • KSH Cég-Kód-Tár • Saját kérdőíves felmérés • TEIR

5. Szerkezeti sajátosságok 1. 1516: Élelmiszeripar, ital- és dohánygyártás; 1719: Textil-, ruházati- és bőrtermékgyártás; 2022: Fa-, papír- és nyomdaipar, kiadói tevékenység; 2325: Vegyipar; 26: Építőanyag-ipar; 2728: Kohászat, fémfeldolgozás; 2935: Gépipar; 3637: Egyéb feldolgozóipar; • Az egyes feldolgozóipari ágazatok jelentősége lokációs hányadosuk nagysága alapján az Észak-alföldi régióban; • Forrás: KSH adatai alapján saját számítás

6. Szerkezeti sajátosságok 2. A feldolgozóipari vállalkozások iparágak szerinti megoszlása az Észak-alföldi régióban, illetve közép- és kisvárosaiban(2006 - %); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját számítás 1. Összes társas vállalkozás; 2. 50 főnél többet foglalkoztató társas vállalkozások; 3. 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételű társas vállalkozások; 1. 2. 3.

7. Területi jellemzők 1. A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak abszolút és 10.000 lakosra jutó becsült száma városonként (2006 - fő); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját szerkesztés

8. Területi jellemzők 2. A legnagyobb árbevételű helyi székhelyű feldolgozóipari vállalatok az Észak-alföldi régió közép- és kisvárosaiban (2005 – millió Ft); Forrás: megyei vállalati toplisták (2005)

9. Területi jellemzők 3. A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak 10.000 lakosra jutó száma (fő) a városok népességszámának függvényében (fő), iparáganként; Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár 2006/3 adatai alapján saját számítás A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak 10.000 lakosra jutó száma (fő) a települések várossá nyilvánítási időpontja függvényében (év); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár 2006/3 adatai alapján saját számítás

10. Területi jellemzők 4. • Van, a cég (vagy elődje) helyi iparvállalat vagy szövetkezet átalakulásával jött létre; • 2. Van, a cég (vagy elődje) helyi iparvállalat vagy szövetkezet bázisán (pl. infrastruktúrájának, munkaerejének, piaci kapcsolatainak, márkanevének felhasználásával) jött létre; • 3. Van, de a cégnek (vagy elődjének) nincs köze a település szocialista ipari örökségéhez; • 4. A cég tevékenységének nem voltak szocialista ipari előzményei a településen. Az észak-alföldi közép- és kisvárosokban működő feldolgozóipari vállalkozások és a rendszerváltás előtti feldolgozóipar kapcsolata a cégek alkalmazottjainak létszáma alapján; Forrás: saját felmérés

11. Kapcsolatrendszerek 1. A nyersanyag-beszerzések területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld; Az eszközbeszerzések területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld;

12. Kapcsolatrendszerek 2. A szolgáltatás-vásárlások területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. Valamely közeli kisváros, amely nem megyeszékhely; 3. Megyeszékhely; 4. Szomszédos megyeszékhely; 5. Budapest; 6.Egyéb; A munkaerő-ellátás területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek helyt adó település(ek); 2. 20 kilométernél nem messzebb fekvő települések; 3. 20 kilométernél messzebb fekvő települések;

13. Kapcsolatrendszerek 3. A feldolgozóipari vállalkozások értékesítésének területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld; A feldolgozóipari vállalkozások értékesítésének vásárlók szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. Közvetlenül lakossági vásárlók; 2. Közcélú szervezetek, közintézmények; 3. Nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások; 4. Más feldolgozóipari vállalkozások; 5. Egyéb

14. Kapcsolatrendszerek 4. Ki? kohászat, fémfeldolgozás; gépgyártás; vegyipar; nagy-, közép- és kisvállalatok; inkább külföldi tulajdonú cégek; Külföld Feldolgozóipari cégeknek történő értékesítés Hová? Dunántúl? gépgyártás; kohászat, fémfeldolgozás; vegyipar; inkább nagyvállalatok; inkább külföldi tulajdonú cégek; Kinek?

15. Feldolgozóipar és helyi gazdaság összefüggései Az észak-alföldi közép- és kisvárosok típusai a feldolgozóipari foglalkoztatás jelentősége és a gazdaság összteljesítménye alapján; Forrás: TEIR és KSH, Cég-Kód-Tár adatai alapján saját számítás és szerkesztés

16. Köszönöm a figyelmet!