1 / 13

A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai

A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai. Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november. Bevezetés. Ausztria, Szlovákia, Magyarország által közösen létrehozott projekt

kaili
Download Presentation

A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A DANREG projekt geotermikus potenciál térképének magyarországi vonatkozásai Miehle Dániel III. éves geográfus 2006. november

  2. Bevezetés • Ausztria, Szlovákia, Magyarország által közösen létrehozott projekt • 1992 és 1998 között végzett állapotértékelés földtani, környezetföldtani és vízföldtani szempontból • Magyarországi mérések a Kisalföld É-i, a Dunántúli-khg ÉK-i és a Duna balpartja menti É-Mo-i területek NY-i szélén • Cél: a térség geotermikus viszonyainak újraértékelése és az országhatárokon túlnyúló hévízrendszerek egységes módszerrel történő vizsgálata

  3. Történeti áttekintés • A Dunántúli-khg, ill. a khg-i mezozoos összlet mélybe süllyedt rögeinek langyos- és hévizeit már évszázadok óta ismerik és hasznosítják • Európai viszonylatban is elsők közé tartozott a margitszigeti (1867) és városligeti fúrás (1867-1878), melyeket számos további feltárás követett • Győrben az első hévízkút-forrás 1962-ben kezdődött meg, ezt követően a kutak száma megsokszorozódott

  4. Földtani felépítés • Különböző földtani szerkezet, de két, egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer • Kisalföldi-medence porózus üledékeiből álló hévíztároló rendszer, ill. a Dunántúli-khg karsztos képződményeiből és a nagy vastagságú laza üledékkel kitöltött medence alatti, lezökkent karbonátos alaphegységi képződményekből álló hévíztároló rendszer

  5. Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik • Vizsgált terület két külön, de egymással közvetlen kapcsolatban álló hévíztároló rendszer • Kisalföld: felső-pannóniai törmelékes képződmények, a peremen idősebb miocén összlet. A rezervoár (hévíztároló) minden irányból jól lehatárolható, felső határát 35-40 oC-os hőmérséklet izoterma felület alkotja, mely 700-900 m-es mélységben húzódik. A hévíztároló szint 800-2500 m mélységben helyezkedik el (homok, homokkő és az ezeket elválasztó aleurit, agyag és márga váltakozása építi fel)

  6. Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 2. • Kisalföld (folyt.): a medence belseje felé a hévíztároló homokkő rétegek száma nő, de az egyes rétegek vastagsága, hézagtérfogata és permeabilitása csökken; ez szoros kapcsolatban van a rétegtömörödéssel (kompakcióval). A pannóniai sorozat alatt a kompakció miatt már a miocén képződmények már nem tartalmaznak termálvizet (csak a medence peremén a kompakció csökkenése miatt; pl. Hegykő, Bábolna)

  7. A porózus hévíztárolót megcsapoló hévízkutak legfontosabb adatai 1. táblázat

  8. Országos fúrásnyilvántartási adatbázis

  9. Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 3. • Dunántúli-khg: fő hévízadó képződmények közép-felső-triász mészkövek, dolomitok, melynek vastagsága helyenként a 3000 m-t is meghaladja. A triász hévíztároló összlet a karbonátos képződményeken keresztül beszivárgó vízből kapja utánpótlását, mely egyre jobban felmelegszik. A főkarsztvíztárolót a peremeken felső-kréta és paleogén képződmények fedik, így a beszivárgott csapadékvíz túlnyomó része csak a medencealjzatban áramolva juthat el a megcsapolásokhoz

  10. Termálvíz tároló összletek és jellemvonásaik 4. • Dunántúli-khg (folyt.): a vízmozgás olyan kényszerpályák mentén történik, melyet a karsztosodott alaphegység felszíne, ill. a karbonátos összlet felett települő vízzáró medencefelületek feküfelszíne határoz meg. A jó vízvezető zónák főleg ÉNY-DK irányú haránttörések, ÉK-DNY irányú törések többsége vízrekesztő jellegű. A Duna menti szerkezeti zóna lehetőséget biztosít a hévíz felszínre jutására, melynek helyébe hideg víz áramlik (körforgás), e keveredés miatt különböző hőmérsékletű források jelennek meg, gyakran csoportosan • Az É-Mo-i paleogén medencét kitöltő paleogén és neogén üledékekben nem alakult ki említésre méltó hévíztároló rendszer

  11. Geotermikus potenciál térkép • Együttműködés eredménye: 1:200 000 térkép, mely a termálvíz elérhető legmagasabb értékét határozza meg (hévízkutakban mért- vagy réteghőmérséklet) • Skála: <20 oC, 20-50 oC, 50-100 oC, >100 oC • Eredmény: Kisalföldi-medence 1000 m mélyen 50-60 oC, 1500 m 65-80 oC, míg 2000 m mélyen a 90 oC-ot is meghaladhatja • Az áramlási pályákat természetesen a törések, a tektonikai vonalak is befolyásolják, ill. a Duna mentén a keveredések • Geotermikus gradiens is tág határok között mozog: Kisalföld 3247 oC/km, míg a Dunántúli-khg területére a geotermikus gradiens értéke nem határozható meg • A térkép nem veszi figyelembe, sem a termálvíz készletet sem a kitermelhető termálvíz mennyiségét

  12. A DANREG-térkép

  13. Forrás • Földtani közlemények: 128. vol 2-3. szám /1998: Rotárné Szalkai Ágnes: A Danreg-projekt 487-497. o. • Táblázat: 491. o. • Országos fúrásadatnyilvántartási térkép: www.mgsz.hu • Danreg-térkép:193.225.4.5/danreg/

More Related