Parlagfű 2012 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról Dr. Oláh Lajos

1. Parlagfű 2012 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról Dr. Oláh Lajos 2012. június 14.

2. „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (A Magyarország Alaptörvénye)

3. „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és a jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.” (az ENSZ 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferenciáján elfogadott 1. sz. alapelv)

4. Bevezetés – parlagfű helyzet Itthon • 1908. megjelenés a Kárpát-medencében • 1920-as évek:szántóföldi gyom (Somogy-megye) • Kb. 60 éves adatsor: terjedés (1990 kárpótlás, kapu) • 2009-ben egy megyényi területen uralkodó • Védekezés évi több százmillió Ft – eredmény kevésbé érzékelhető • Büntetés nem visszatartó erejű: a többség nem jogkövető Európában • Magyarország Európa parlagfű-epicentruma • Parlagfű terjed: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, stb. • Már az EU is kezd foglalkozni a témával…

5. A növényről • A ország területének jelentős részén előfordul, elsősorban külterületen és mezőgazdasági területeken • A parlagfű pollenje a legerősebb pollenallergén, amely a többi allergén hatását is fokozza • A légszennyezettség növekedése miatt a növényre tapadó légszennyező részecskék fokozzák annak allergén hatását

6. Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 1. • Mintegy másfél millió embert érint az ügy, akiknek nagy része tünetekkel is rendelkezik • Csaknem minden 5. magyar ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben • A légúti allergiás tünetek mintegy 60 %-a a parlagfűhöz köthető • Ezek az adatok a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás • Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek száma • Magyarországon sajnos további növekedés várható • Népbetegségről van szó – „parlagfű-vészhelyzet” • Elképesztő, de ma Magyarországon nincsenek pontos adatok az allergiás – parlagfű-allergiás betegek számát illetően!

7. Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 2. • Szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek • Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli • Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell, melyek közül kiemelkedően veszélyes a parlagfű-pollen • Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel

8. Helyzetértékelés gazdasági szempontból • Adott év időjárásának függvényében körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető a gazdasági veszteség • Ez kizárólag a „parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből (az agráriumban jelentkező veszteségből), a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését

9. Agrároldal • A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Azonban az elmúlt években a pollenhelyzet nem javult. • Elképesztő, hogy uniós támogatást fizetünk parlagfűvel fertőzött területek után is! Ez ellentétes az EU elveivel és a józan ésszel.

10. A parlagfűvel leginkább fertőzött területek • a) Gabona- és repcetarlók • b) Kukorica • c) Napraforgó • Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – nehezen megoldható kérdésről. • Kiemelten kell kezelni a mezőgazdasági területek parlagfű-mentesítését, mivel a parlagfű-pollen 90 százaléka ezen területekről származik!

11. A parlagfű elleni küzdelmet komolyan kell venni!!! • Azelmúlt években egyre inkább nőtt azon szezonnapok száma, amikor levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkeznek • Ha e terhelés alsó határát, azaz a 30 db parlagfű pollen/m3/nap-ot fogadjuk el irányadó célértékként, akkor is kimondhatjuk, hogy az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhető körülbelüli 800 db/m3 értékek ennek kb. 27-szeresét jelentik, miközben az 1000 db/m3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő • Továbbá az is elmondható, hogy évről-évre arányaiban egyre több érintett ember egyre több olyan napot él meg, amelyen extrém magas pollenkoncentráció mérhető, miközben a szezonhossz is növekedik

12. Kinek van feladata a probléma kezelése és megoldása kapcsán? • Az államnak • Az önkormányzatoknak • Kutatóknak, szakembereknek • A lakosságnak • A médiának • A civileknek • TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS

13. Az állam 1. • Ha az állam jogkövető magatartást vár el, akkor minimum elvárás a példamutatás az állami területeken • Magyar Közút Nonprofit Kft. - 2011-ben a részükre biztosított keretösszeg nem biztosítja az előírt szolgáltatási szinteket, sőt még az előírás finanszírozása sem biztosítaná mindenütt a kellő beavatkozási mennyiséget; a parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület 917 332 000 m2 lenne, amihez több mint 8 milliárd forintra lenne szükség (5,8 milliárd hiány) • Állami Autópálya Kezelő Zrt. - 2011-ben 8769,13 ha területen, összesen 1 120 191 000 Ft összegben végeznek kaszálást és gyomirtást, melyből a folyamatos forráselvonás miatt sajnos nem tudják az évente kétszeri, koronaélen kívüli kaszálást elvégezni, illetve elvégeztetni • Jogi háttér megteremtése • Forrás biztosítása

14. Az állam 2. • A probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás! • Az államnak meg kell védenie polgárait a parlagfű környezetegészségügyi kockázatával szemben. Ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges az állami vállalatoknál, a MÁV-nál, az útkezelőknél stb.

15. Az önkormányzatok • Problémák az önkormányzatok szemszögéből • Forráshiány • Belterületek problematikája - jogszabályváltozás • Osztatlan közös tulajdonú területek problémája • Külföldi tulajdonú ingatlanok • Nem kötelező feladat!!!

16. Az önkormányzatok • Javaslatok az önkormányzatok számára 1. • Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van, még akkor is, ha a fertőzött területek jelentős része külterületen található, de az agráriummal foglalkozók részben rajtuk keresztül érhetőek el!!! • A probléma megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatok aktív szerepvállalása!!!

17. Az önkormányzatok • Javaslatok az önkormányzatok számára 2. • Települési akcióterv a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó elképzelésekről • Szoros együttműködés a szakszolgálatokkal, a közterület-felügyelettel stb. • Lakosság, környező agrárvállalkozók hathatós bevonása • Lakossági bejelentések bátorítása, helyi zöld szám üzemeltetése • Együttműködés az oktatási intézményekkel • Helyi, önkormányzati média bevonása • Helyi „Allergia-parlagfű kerekasztal” megalapítása • Példamutatás az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő területeken

18. Kutatók, szakemberek • Agrárium vonatkozásában - egyre jobb, költséghatékonyabb technológia kidolgozása - tudástranszfer a gazdálkodók irányába • Egészségügy vonatkozásában - környezeti ártalom – allergia – parlagfű-allergia felmérés, kutatás - az öngyógyító betegek beterelése az ellátórendszerbe, azaz az öngyógyítás helyett az orvosi kezelések előtérbe helyezése

19. Civil szervezetek, egyesületek • A probléma megoldásában elengedhetetlen a civilekkel való együttműködés megerősítése! • Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület • Tevékenysége: • - a parlagfű-probléma állandó nyilvánosság előtt tartása: kampányok, helyszíni bejárások, sajtóközlemények, lakossági felhívások, rendezvények szervezése • - a szezonban alkalmankénti terepi parlagfű-felmérés • - a lakosság naprakész tájékoztatása a www.pme.hu honlapon keresztül, ingyenes parlagfű-vonal üzemeltetése a 0036/80-204355 telefonszámon, továbbá bejelentési lehetőség a parlagfu@chello.hu e-mail címen vagy az on-line bejelentő lap segítségével • - együttműködés országgyűlési képviselőkkel, a kormányzat parlagfű-problémákkal foglalkozó hivatalainak munkatársaival, önkormányzatokkal, civil zöld szervezetekkel • - részvétel az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában

20. Civil szervezetek, egyesületek • Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület plakátja

21. Civil kezdeményezések • „Szenvedek a parlagfűtől” - http://www.facebook.com/parlagfu

22. Civil kezdeményezések • Idén második alkalommal kerül meghirdetésre a „Gyökeres megoldást! Parlagfű-őrség az egészségért!” című pályázati kiírás – www.zoldholnap.hu

23. Ami eddig történt 1. • Megalakult a Fenntartható fejlődés bizottságának Allergia-parlagfű kerekasztala • Megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja parlagfű témájában • Több alkalommal ülésezett az Ffb kizárólag ebben a témában • 2 workshop került megrendezésre önkormányzatiság és média témájában • Számtalan tanulmány készült, melyek nem kerültek hasznosításra!

24. Ami eddig történt 2. • Elfogadásra került a VM stratégiája, de kormányzati stratégia még mindig nincs! • Folyamatban van Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről és a Parlagfű Operatív Bizottság létrehozásáról szóló előterjesztések társadalmi párbeszéde, ami már az elfogadás előtt megbukott (2012. május 30-ai határidővel kellett volna megoldani a belterületek problematikáját)! • Közmunkaprogram (2011-ben) – 2250 fő alkalmazása (410 millió) – előzetes felmérés nélkül! • „Parlagfűmentes település” pályázat (2011-ben) – lezárult (50 millió) • Mi történt és mi fog történni a 2012-es évben a pollenszám drasztikus csökkentése érdekében?

25. A 2011. évi hatósági munka (nem végleges) eredményei • Külterületeken a földhivatalok 3972 esetben, 7190 hektárt találtak parlagfűvel fertőzöttnek • A jegyzőkönyvek alapján 6490 db helyrajzi számmal kapcsolatban indítottak eljárást a Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai • A Megyei NTI-k 3444 esetben, 6076,3 hektár vonatkozásában összesen 167 886 518 forint bírságot szabtak ki • Közérdekű védekezést 3900 esetben, 4070,3 hektár területen rendeltek el • A Megyei NTI által kijelölt vállalkozók 929 esetben, 760,6 hektáron végeztek el közérdekű védekezést • Az ügyfelek 2971 esetben, összesen 3309,7 hektáron végeztek el önként gyommentesítést a kijelölt vállalkozó megérkezése előtt (erősödött a jogkövető magatartás, mert a földhasználók már akkor intézkedtek a gyommentesítés elvégzéséről, amikor tudomást szereztek a bemérésről!)

26. A 2011. évi helikopteres felderítés (nem végleges) eredményei • 2011. évi előirányzat a légi felderítésre 100 millió forintot biztosított, ezzel szemben 28,2 millió forint költség merült fel (késői - 2011. szeptemberi – kezdés) • 12 megyében a tervezett 1782 ezer ha-ból összesen 1580 ezer ha felderítésére került sor (a különbség oka a belterületek és, hogy a mintatér egy része tiltott légteret érintett) • A felderítések során 197 esetben találtak olyan parlagfűvel fertőzött területet, ahol a parlagfű legalább virágbimbós fenológiai állapotban volt (közel 200 folt 387 hrsz-ot érintett) • Az ügyek összevonásának következtében 139 növényvédelmi bírságot megállapító határozat kiszabására került sor, melyek eredményeképpen a kiszabott növényvédelmi bírság mértéke 13 millió forintot tett ki • Ennek kapcsán 72 db közérdekű védekezést elrendelő határozat született • Az ügyek 90 százalékában a földhasználók maguk végezték el a parlagfű elleni védekezést

27. Konklúzió A 2011 évi hatósági munka és helikopteres felderítés eredményeiből úgy tűnik, mintha nem is lenne számottevő parlagfű-probléma Magyarországon!!!

28. Rendelkezésre álló „források” • A 2011-es költségvetésben a Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 1,0839 milliárd lett előirányozva – az erre vonatkozó intézkedési terv teljes terjedelmében nem ismert (az adófizetők 1 %-os felajánlása) • - korrekt elszámolás nem történt meg a mai napig sem! • - nem a pollenszám drasztikus csökkentését szolgálta, azonban tanulmányi versenyre volt a rendelkezésre álló forrásból! • A 2012-es költségvetésben minden idők legkevesebb forrása áll rendelkezésre, 79 millió forint

29. A hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelemhez elengedhetetlen a kudarcok feltárása • Stratégia hiánya, felelősök, források megjelölése nélkül • Komplex módon való kezelés hiánya (egészségügyi, agrár stb.) • Összefogás hiánya (állam, önkormányzatok, szakemberek, civilek stb.) • Közös akarat hiánya – nincs komplex gondolkodás a különböző érdekű csoportok között • A gazdálkodókkal történő szoros együttműködés helyett, a visszatartó erejű bírságolási rendszer helyett, különböző elfogadhatatlan érvek alapján tabunak számítanak az agráriumból élők • Az állami szervek széttagoltsága, összehangolatlansága (falugazdászok, földhivatal, növényvédelmi felügyelőség stb.)

30. Problémák 1. • „Egyszerű” eljárásrend • Kapacitáshiány • Modern technológiák elterjedésének hiánya • Gazdák szaktudásának – akaratának? hiánya • Visszatartó erejű bírságolási/rövid távú ösztönző rendszer hiánya Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???

31. Problémák 2. – Bejelentések • 1. lépés: A bejelentő a körzeti földhivatalhoz fordul (szerencsés esetben). Amennyiben egyéb a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez fordul, továbbküldik bejelentését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. • 2. lépés: A körzeti földhivatal munkatársa felkeresi az ingatlant. Ha bizonyítást nyer, hogy a területen legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfű található, a munkatárs jegyzőkönyvet készít, fényképfelvétellel. • 3. lépés: A jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül megküldésre kerül az első fokon eljáró, területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának. • 4. lépés: A Megyei Kh NTI eljárást indít, parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt. • 5-6-7-8. lépés: Közben a jegyzőkönyv kézhezvételét követően három napon belül sor kerül a közérdekű védekezés elrendelésére. Közben az elrendelő határozat a területileg illetékes polgármesteri hivatal számára is megküldésre kerül. Közben az ügyfél a „Bizonyítékok ismertetése“ tárgyú iratban értesül az eljárás megindításáról, az irat betekintési jogáról és arról, hogy az ügyben észrevételt tehet. Közben zajlik a növényvédelmi bírság kiszámítása.

32. Problémák 3. – Bejelentések • 9. lépés: Amennyiben az ügyfél nem teszi meg a szükséges lépéseket vagy arról nem tájékoztatja a Megyei Kh NTI-át, a megbízott vállalkozó a területre megy és elvégzi a mentesítést. • 10. lépés: A megbízott vállalkozót a Megyei Kh NTI növényvédelmi felügyelője minden esetben visszaellenőrzi. • 11. lépés: A növényvédelmi bírság Bírság határozat formájában kiküldésre kerül. Majd végzésben megállapításra kerül az eljárási költség. • 12. lépés: Amennyiben az ügyfél nem ért egyet, kifogással él, fellebbezésre jogosult a Megyei Kh NTI-ánál, melyet a másodfokú hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága bírál el. • 13. lépés: Ha az ügyfél ezzel sem ért egyet, a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élhet. • Nem lehet ma látni, hogy milyen bejelentések történtek, azok tárgyára vonatkozóan és utóéletük is átláthatatlan, habár közérdekű adatról van szó!

33. Problémák 4. – Kapacitáshiány? • A 2005-től életbe lépő eljárásrend néhány következtetése: • A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %-át érintik (10-15 ezer ha) • A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 % • Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelték a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!!! • (Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. További folyamatos létszámcsökkentés! Ekkora kapacitással nem lehet reális elvárás aparlagfű-mentesítés hatékony végzése.)

34. Problémák 5. • Anomália - Hogyan lehetséges az, hogy az Európai Unió olyan területek után ad támogatásokat, amelyek miatt sérül az egészséges környezethez való alapvető állampolgári jog? • Parlagfű által szennyezett területek feltérképezésének módja (vita a helikopteres és a parcellaszintű beazonosítás között) • Parlagfű elleni védekezési módszerek népszerűsítése (oktatás, tájékoztatás) • Szankciók kérdésköre (büntetés és támogatás) • Állami területek fertőzöttsége • Szolgáltatott adatok (pollenjelentés) aktualizálása - Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály • Egységes (beteg)nyilvántartási rendszer kialakítása • Célzott kutatások hiánya • Kormányközi együttműködés hiánya • Bejelentések leegyszerűsítése, utókövetésének megoldása • Ellenőrzések kérdése (kapacitáshiány)

35. Javaslatok • Kormánybiztos kinevezése (civil tanácsadó testülettel) • Országos Parlagfű Tanács felállítása • A VM munkacsoportjának bővítése • Kormányzati stratégia mihamarabbi elfogadása, cselekvési terv nyilvánosságra hozása • Állandó nemzetközi munkacsoport létrehozása, a környező fertőzött országokkal összehangolt szabályozás és cselekvés létrehozása érdekében • Bejelentések leegyszerűsítése, népszerűsítése (zöld szám, honlap, e-mail, sms GPS koordinátákkal) • A parlagfűvel szennyezett területek parcellaszintű beazonosítása • Tudástár kialakítása, „best practice” összegyűjtése • NAT átgondolása • Egy átfogó és hatékony program az ország allergénmentesítésére, ami nem nélkülözheti a parlagfű terjedésének megelőzését, aminek legjobb módja az egészséges, természetes vagy természetközeli növénytakaró visszaállítása!

36. Javaslatok, felvetések egészségügyi szempontból • Betegközpontú szemlélet előtérbe helyezése az agrárlobbié helyett • Számolni kell a TB kiadásaival, gyógyszertámogatásokkal, táppénzes napokkal stb. • Sokan nem számolnak az alternatív gyógymódokkal, gyógynövényekkel, pedig óriási a háztartások ez irányú kiadása. • Nincs egységes (beteg)nyilvántartási rendszer, még az érintettek pontos számát sem tudjuk – korrekt felmérésre lenne szükség! • Alkalmas-e a hazai egészségügyi ellátórendszer, szakrendelés hálózat? • Bizonyos esetekben van véglegesnek tekinthető megoldás – allergénspecifikus immunterápia (nem támogatott) • Fontos lenne az öngyógyító betegek beterelése az ellátórendszerbe, a reklámok által keltett álomvilág helyett! • Ideális lenne az emberek életmódjának, étrendjének… komplex megváltoztatása, de ez túlmutat ezen a problémakörön!

37. Lehetőség a 2013-2020 közötti uniós költségvetési ciklus! • 2012 – az elvesztegetett lehetőségek éve • 2013-2020 közötti uniós költségvetési ciklus – a lehetőség évei, ha az uniós és hazai források megfelelőképpen kerülnek felhasználásra, így például: - parlagfű-mentesítés - megfelelő technológiák kidolgozása, véglegesítése - gazdák oktatása - szélesebb körű környezeti nevelés - 3 éves támogatási rendszer kidolgozása - környezeti ártalom – allergia – parlagfű-allergia felmérés, térkép készítése - allergiás betegségekkel kapcsolatos egészségügyi kutatások elindítása - allergiás betegek ellátásának fejlesztése - EU-s forrásokból elkülönített, nem leosztott, központi alap létrehozása, az érintett országokkal együttműködve

38. Ami még nem volt… • „Nemzeti – Nemzetközi Parlagfű Nap” • Ambrosia mobil- illetve webalkalmazás – BesTest Kft. és a GreenLat Nonprofit Kft. együttműködése nyomán • Társadalmi célú reklám-kampány – MTVA • Közvélemény-kutatás – Századvég Gazdaságkutató Zrt. • www.parlagfu.hu

39. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!