Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kiskunok Vidékéért Egyesület

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kiskunok Vidékéért Egyesület Kiskunok Vidéke, a tanyás térség jövője. Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Kiskunok Vidékéért Egyesület – Összefoglaló a térségről A(z) Kiskunok Vidékéért Egyesület területe 24 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 61,184 fő, a városokban élő lakosok száma 24,589 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 30%-a, 7 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 9 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Kiskunok Vidékéért Egyesület – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 61,184 Kiskunmajsa 11,974 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 24 Tiszaalpár 5,199 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 4 Tompa 4,769 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 13 Kiskunfélegyháza 4,408 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 2 7 Fő fejlesztési prioritások száma 15 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 1 9 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 6 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Kiskunok Vidékéért Egyesület – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,551,373 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 1,227,970 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 1,181,927 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 1,551,373 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 1,058,569 • Leader közösségi fejlesztés • 5 • 675,448 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 132,754 • Leader képzés • Leader rendezvény • 3 • 280,500 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 119,600 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Kiskunok Vidékéért Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség jelenlegi foglalkoztatottsági szintje, a munkavállaló korú lakosság kedvezőtlen korstruktúrája, a helyben termelődő jövedelmek alacsony szintje a lakosság életminőségének tartós romlását okozza. A térség infrastrukturális ellátottsága hiányos (földutak, külterületi elektromos hálózat, közüzemi vízhálózat és zárt közcsatorna hálózat, hulladék elhelyezés), meglévő elemei elöregedettek, rossz műszaki állapotúak. A közösségi szolgáltató helyek állapota leromlott, a közterületek elhanyagoltak, a falvak intézményrendszereinek épületállománya elavult, rendeltetésszerű használatra csak korlátozottan alkalmas. • A térség gazdag megújuló természeti erőforrásai (napfény, termőföld, gyógy- és termálvíz kincs), a kiváló természeti adottságai (tájkép, erdők, vizes élőhelyek) jelentős turisztikai vonzerővel bírnak, a speciális, sajátos tanyás térszerkezet, valamint a hagyományos kiskun vitalitás, szívósság, kitartás biztosítéka a kiskunok vidékének fejlődésére. A fenntartható gazdaság és szolgáltatásfejlesztés területén képződő többletjövedelmek módot- és lehetőséget biztosítanak a térségi együttműködések erősítésére, az életminőség javítására, a falvak és tanyás térségek megújítására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Kiskunok Vidékéért Egyesület – A stratégia alapvető célja A helyi vidékfejlesztési stratégia alapvető célja a Kiskunok Vidékének fenntartható fejlesztése, a belső feltételek megteremtésével és a külső feltételek hasznosításával. A gazdasági, környezetei fejlesztésekből, valamint a helyi turizmus ágazat fejlesztéséből képződő többletjövedelmek módot és lehetőséget adnak a helyi életminőség fejlesztésére, a társadalmi tőke erősítésére, a falumegújításra és fejlesztésre, valamint a helyi örökségek megőrzésére-, a tanyás térségek fejlesztésére egy fenntartható, jobb minőségű életteret biztosítva a közösség számára. A térség foglalkoztatási szintjének javítását a gazdasági környezet és a tanyás térségek, kiemelten a helyi turizmus ágazat fejlesztésében látjuk. A térségben tapasztalt hiányos infrastrukturális ellátottság a falumegújítás és fejlesztés valamint a tanyás térségek fejlesztése prioritások intézkedéseinek megvalósításával javítható. Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, és a társadalmi tőke erősítése komplementerei a terv többi prioritásának. A szférák közötti együttműködésen alapuló közösségi fejlesztések intézkedéseink integrált megvalósítása szolgálja, biztosítva ezzel a fejlettségi szintben tapasztalható egyenlőtlenségek kezelését és az esélyegyenlőség megteremtését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Kiskunok Vidékéért Akciócsoport Helyi Közösség a kiskunfélegyházi-, a kiskunhalasi-, valamint a kiskunmajsai statisztikai kistérségek 24 települési önkormányzatának közigazgatási területének összességét fedik le. A térség állandó népessége 61.184 fő, mely Bács-Kiskun megye állandó népességének 11 %-a. A helyi közösség által lefedett terület 2.029 km2, (a megye közigazgatási területének 24 %-a). A megye települési önkormányzatainak 1/5-e tartozik a helyi közösségünkhöz. A települések közül 4 városi- (Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Tompa), 2 nagyközségi- (Bugac, Tiszaalpár), 18 községi rangú. Lakónépességéből 22.060 fő külterületi lakos, az össznépesség 36 %-a él a térség tanyás területein. Három településen a lakosság többsége külterületen él, (Fülöpjakab, Petőfiszállás, Móricgát). Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok kizárólag külterületükkel tartoznak az akciócsoporthoz, a 24 település közül 4. és 5. legnépesebb települések. A térség 12 községének állandó lakónépesség száma 2.000 fő alatti, ebből 5 település lakosságszáma 1.000 fő alatti. Az akciócsoport legnépesebb települése Kiskunmajsa 11.974 fővel, melyet Tiszaalpár (5.199 fő) és Tompa (4.769 fő) követ. Az átlagos népsűrűséges 30 fő/km2, a legritkábban lakott települések 10 fő/km2 alatti mutatóval Bugacpusztaháza, Zsana, a legsűrűbben lakott települések 50 fő/km2 feletti népsűrűséggel Kiskunmajsa, Kunszállás, Tiszaalpár, Tompa. Az akcióterület a Duna-Tisza közén, a Homokhátság területén helyezkedik el. A területre nagyobbrészt jellemző lösz és homokhátság átlag 100-120 m tengerszint feletti magasságú. A jellemző homoktalajok termőképességének korlátossága, a térség vízgazdálkodási problémái, a klimatikus és időjárási viszonyok okozta nehézségek. Az itt élők több évszázados küzdelme, vitalitása, szívóssága és kitartása a kiskunsági hagyományok öröksége, mely fundamentuma lehet térségünk jövőbeni fejlődésének. A helyi közösség választott szimbóluma a pusztai árvalányhaj (Stipa borysthenica), mely a homoki területek (tanyás térség) őshonos védett növénye. Az árvalányhaj szívósága és kitartása az itt élő emberek sajátja. Az akcióterület népességének közel 40%-a külterületen, tanyás térségben él, a települések fele 2000 fő alatti falu. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A területet gyenge termőtalaj, évszázadok alatt kialakult nagykiterjedésű tanyás térszerkezet jellemzi, melyből adódik a tanyás térség kiemelt fejlesztése (utak, tanyavillamosítás, tanyavédelem). Az itt élő jellemzően a mezőgazdaságban és az ágazathoz kapcsolódó feldolgozóiparban, kereskedelemben dolgoznak, mely további fejlesztéseket igényelnek. A térség valamennyi településén jelen vannak a hagyományőrző fesztiválok, rendezvények, melyek a térség fontos turisztikai vonzerejét jelentik, ennek fokozása érdekében azonban jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a helyi turizmus ágazat területén (falusi turizmus, bor-és gasztronómia, rekreáció és szabadidős szolgáltatások). Nélkülözhetetlen a vonzó falukép kialakítása, a zöldfelületek, kulturális-és szabadidős szolgáltatások és az alapszolgáltatások fejlesztése. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Az akciócsoport működési területéből 346 km2 a természetvédelmi terület, mely a Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A térség természetvédelmi területei közül a Bugac-Bócsa buckavidéke, Szikra és Alpári-rét, Péteri-tó, Marisi-tó, Fejeték-mocsár, Pirtói homokbuckák, Kiskunhalasi-mocsárciprusok, a Kiskunmajsa és Harkakötöny települések környékén található tartós szegfű és a Kunfehértói holdrutás erdő a jelentősebbek. A települések többsége NATURA 2000 területekkel rendelkezik, 5 településen különleges madárvédelmi területek-, 3 településen különleges természet-megőrzési területek-, 11 településen kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek találhatóak. Az akcióterület védett állat- és növényfajokban gazdag, a védett erdő, gyep és vizes élőhelyek többsége rehabilitációra és kiemelt védelemre szorulnak. A helyi közösség jelképének választott pusztai árvalányhaj e védett flóra meghatározó növénye. A térség magas biodiverzitása jelentős turisztikai vonzerővel bír. Az akcióterület Magyarország egyik legnapfényesebb területe, az évi napsütéses órák száma rendszerint meghaladja a 2100 órát. Ásványi nyersanyag nincs, a mélyszerkezeti viszonyok és a kőzettani adottságok viszont jelentős termálvíztárolók kialakulását tették lehetővé, az 1000-1500 m mélységben lévő termálvíz 35-65 C–os turisztikai- és gyógyászati célok mellett megújuló energiaként is hasznosítható. A természeti és termőhelyi adottságok (5-25 AK) következtében a hagyományos szántóföldi hasznosítás mellett jelentős az erdő (Balotaszállás, Bugac, Kiskunhalas, Kunfehértó) és gyepterületek (Zsana) aránya, e földhasználati módok határozzák meg a térség jellemző tájképét. Az akcióterület egyedi táji elemeit jelentik a Kiskunsági borvidékhez tartozó szőlőültetvények, valamint az utóbbi két évtizedben telepített csonthéjas gyümölcsösök. A térségre a löszös homoktalajok dominanciája jellemző. A talajokra káros hatást gyakorol a szél okozta defláció, valamint a jó vízbefogadó és felvevő képessége ellenére a gyenge vízmegtartó és raktározó tulajdonság. Ezen természeti adottságok, valamint a folyamatos aszály következtében az akcióterület felszíni tavainak vízfelülete folyamatosan csökken. Az akcióterület teljes egészét érinti a vízhiány, a több évtizede zajló talajvízszint csökkenés, az élővilág dinamikus elemeinek elvándorlása, élőhely-horizontok eltolódása, a térség agráriumát sújtó folyamatos aszálykár. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A térség településein a szilárd kommunális hulladék szervezett gyűjtése megoldott, de szervezett szelektív hulladékgyűjtés nem folyik. A folyékony szennyvíz tisztítása jelenleg 4 településen megoldott. A térség gazdag természeti értékekkel rendelkezik, melyek környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltás szükségességét vetítik elő. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a természeti örökség megőrzésére (tájvédelem), a környezettudatosság erősítésére (megújuló energiaforrások felhasználása), a térség adottságaira épülő (bor, lovas, horgász, gasztronómia, fürdő, falusi turizmus) turisztikai fejlesztésekre. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A helyi közösség 24 települése közül, több mint fele a 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet szerint társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település (Balotaszállás, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Gátér, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kömpöc, Móricgát, Pálmonostora, Petőfiszállás, Zsana). A kiskunfélegyházi- kiskunhalasi kistérségekből 5-5, a kiskunmajsai kistérségből 3 település hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetű települések lakónépessége csökken. A helyi közösség lakónépességének 33%-át a hátrányos települések adják, Bugacpusztaháza, Móricgát, Harkakötöny, Zsana, Kömpöc 1000 fő alatti lélekszámú, a térség valamennyi kistelepülése hátrányos helyzetű. Itt a legnagyobb az elvándorlás (2002-2006. közötti időszakban 3,4-7,5 %). A hátrányos helyzetű településeken élő lakosság 35%-a él külterületen. A lakosság több mint fele él tanyán Móricgáton, Zsanán, Petőfiszálláson, Pálmonostorán. A hátrányos helyzetű települések lakónépessége elöregedő, a 3-14 éves lakosság aránya az összlakossághoz képest mindössze 14,8%. A 13 település munkanélküliségi rátájának átlaga 6,13%, ezen értéket meghaladó a munkanélküliség Csólyospáloson, Kisszálláson, Móricgáton, Harkakötönyben, Gátéron és Pálmonostorán. A mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót (2537 fő), mellyel e szektor 36,2%-os legnagyobb részesedésű foglalkoztatottság szerint a szektorok között. A települések összesen 1394 munkavállalója dolgozik a bányászat, feldolgozóipar területén (szektor részesedése: 19,9%). A két legtöbb munkaerő foglalkoztató szektor a helyi közösség nem hátrányos településein fordított arányt mutat, a mezőgazdaság 17,1%-, a bányászat és feldolgozóipar 30,6% részesedésű. A hátrányos helyzetű településeken arányaiban kevesebb a foglalkoztatottság, a kereskedelem, javítás (9%), szálláshely szolgáltatás és vendéglátás (2,3%) szektorokban, mint a térség többi településein. A 13 településen 600 egyéni vállalkozó és gazdasági társaság működik a helyi közösség gazdasági szférájának 22%-át reprezentálva. A vállalkozások száma Móricgáton (20), Gátéron (26) és Zsanán (33). A 13 hátrányos helyzetű település közül 7 településen rendelkezik székhellyel- vagy telephellyel 50-nél több egyéni vállalkozó, valamint gazdasági társaság. A tervezést megalapozó felmérések alapján a legtöbb települési önkormányzat a hátrányos helyzet okaként a település kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét (kevés működő vállalkozás) és az elmaradott gazdasági infrastruktúráját jelölte meg. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Összességében elmondható, hogy magas az elvándorlás, a lakosság elöregedő, a népesség csökkenő. A lakosság meghatározó része külterületen, tanyás térségben él, döntően a mezőgazdaságban dolgoznak. Magas a tartós munkanélküliség, a vállalkozások diverzifikációja és versenyképessége gyenge. A települések jövőbeni fejlesztési lehetőségeit a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzésében, diverzifikációjában és a helyi infrastruktúra kiépítésében, a térség turisztikai vérkeringésébe történő bekapcsolásában látjuk. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 11% Építőipar 28% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 23% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 5% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.3%, ami 0.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.3% • Változás 2003-hoz képest 0.8 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térségi foglalkoztatottak száma 21.280 fő, ami a teljes lakónépesség 35%-a. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6,29%, mely mutató 1%-kal magasabb a 2003. évhez képest. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 12 településen magasabb a térségi átlagnál, 7%-ot meghaladja Kiskunhalas, Gátér, Jászszentlászló, 8%-ot meghaladja Szank és Pálmonostora. A mutató Kiskunmajsán a legmagasabb (9,23%). Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül a legkisebb Kunszálláson (3,4%), 4 és 5% közötti Kiskunfélegyházán, Zsanán és Bugacon. A térségben 6,29% a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez képest, mely mutató megközelíti az országos 6,7%-os értéket, de 1,4%-kal alacsonyabb a Dél-alföldi régió és 1,2%-kal alacsonyabb Bács-Kiskun megye mutatójához. A több mint 21.000 foglalkoztatott 27%-a a feldolgozóiparban dolgozik. A térség munkavállalóinak 23,4%-a a mezőgazdaságban helyezkedett el. A közigazgatási szektor létszáma 3.848 fő (18%), a kereskedelemben 2.328 munkavállaló dolgozik (10,9%). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorában foglalkoztatott 582 munkavállaló (2,7%) elmarad a megye és az ország 3% feletti átlagától. A legkevesebb térségi foglalkoztatott állandó lakhelye az akciócsoport kistelepülésein van, Bugacpusztaháza (122 fő), Móricgát (229 fő), Kömpöc (284 fő), Harkakötöny (313 fő), Zsana (315 fő), Fülöpjakab (333 fő), Gátér (340 fő), Pirtó (411 fő). A térség 10 településén élő foglalkoztatottak száma 500 és 1.000 fő közötti, az akciócsoport működési területének 6 településén él több mint 1.000 foglalkoztatott. Kiskunmajsán állandó lakóhellyel rendelkező 4.227 fő foglalkoztatott, a térség összes foglalkoztatottságának 20%-át teszi ki. Az átlagos településenkénti foglalkoztatottsági mutató 886 fő. A térség személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 állandó lakosra vonatkozó átlagos mutatója 400.000 Ft (Kiskunhalas: 576.983 Ft-tal, Kiskunfélegyháza és Kunszállás 566.408 Ft). A legalacsonyabb jövedelemi mutató Kömpöc lakosaira számított 242.541 Ft-tal, melyet Móricgát követ 320.695 Ft-tal. Iskolai végzettség szerint a népesség 35%-a valamely középiskolát, 34%-a 8. általánost végzett. A középiskolások tekintetében 7%-kal elmarad az országos értéktől, szemben a 8. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 általános iskolát végzettek mutatójával, mely 8%-kal magasabb az országosnál. Az egyetemet vagy főiskolát végzett lakosok aránya mindössze 5%, mely érték az országos 12%-os mutatónál jelentősen kedvezőtlenebb. A térségben kimutathatóan nőtt az álláskeresők száma (Kiskunmajsa 9,23%). A munkavállalók 61,3%-a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és kereskedelemben dolgozik. Kiemelt prioritásunk a gazdasági, környezeti fejlesztésen belül az új és meglévő mikrovállalkozások ösztönzése (mezőgazdaság, feldolgozóipar, kereskedelem) és a mezőgazdasági vállalkozások diverzifikációja. Az intézkedések végrehajtásával a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás bővítését, a vállalkozások innovációjának, versenyképességének növekedését kívánjuk elérni. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Kiskunmajsa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,856 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • AGRIKON KAM KFT. • Kiskunmajsa • 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása • 661 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • KEFAG • Kelebia • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 300 3 • TESCO-GLOBAL ÁRUHÁZ RT. • Kiskunhalas • 5138 Egyéb élelmiszer-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 200 4 • MATIC KFT. • Tiszaalpár • 2924 Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 141 5 • KEFAG ZRT. • Bugac • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 113 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • MAJSAI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET • Kiskunmajsa • 1930 Lábbeligyártás • 93 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • KUNSÁG- FENSTER • Jászszentlászló • 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 90 8 • PETROSZOLG KFT. • Szank • 2924 Máshova nem sorolt egyéb általános gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 90 9 • PETŐFI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET • Petőfiszállás • 2420 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 87 10 • D-PAPRIKA KFT. • Csólyospálos • 1587 Fűszer, ételízesítő gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 81 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a kecskeméti székhelyű, kiskunmajsai telephelyén 661 főt foglalkoztató Agrikon KAM Kft áll az 1. helyen. A gazdasági társaság 9,6 Md Ft-os 2006. évi nettó árbevételével a Dél-alföldi régió 37. legtöbb árbevételt realizáló vállalkozása. Az akciócsoport területén, Kelebián és Bugacon telephellyel rendelkező kecskeméti székhelyű KEFAG Zrt. 300 ill. 113 fős telephelyenkénti foglalkoztatotti állománnyal működik. Ezzel a második legtöbb munkavállalót alkalmazó vállalkozás a térségben. A zártkörű részvénytársaság 4,9 Md Ft 2006-os évi nettó árbevételével a Dél-alföldi régió 82. legtöbb árbevételt termelő gazdasági társasága. A térség 3. legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozása a budapesti székhelyű TESCO Zrt. kiskunhalasi telephelyével, ahol 200 fő dolgozik. A tiszaalpári székhelyű MATIC Kft. 141 fő foglalkoztatottal műszergyártással és lemezmegmunkálással foglalkozik. A nagyközségben térségi szinten is jelentős további feldolgozóipar található (fafeldolgozás, famegmunkálás, gumialkatrész gyártás, kosárfonás). A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül 4-4 gazdasági társaság fő tevékenysége mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás és bányászat, feldolgozóipar. A térség egyéni és társas vállalkozásainak száma 2.653. A vállalkozások közül két legjelentősebb szektort a kereskedelem (27,7 %) és gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek (16,3 %) tesz ki. E fő tevékenységi körű vállalkozás minden településen működik a térségben. 11,1 %-os részesedésű az építőipar a térségi vállalkozások szektor szerinti megoszlásában, melyet 10,7 %-kal a bányászat és feldolgozóipar követ. Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás fő tevékenységi körű vállalkozások száma 264 az akciócsoport működési területén, az ágazat súlya a szektorok szerinti megoszlásban 9,7 %-os. 172 egyéni és társas vállalkozás fő tevékenysége szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (6,5 %), és 170 cég működik szállítás és raktározási (6,2 %) területen. A vállalkozások szektor szerinti megoszlásában a pénzügyi szolgáltatásúak szerepe a legkisebb, részesedésük 3,1 %. Mezőgazdasági fő tevékenységű vállalkozás nem végez tevékenységet Gátéron, bányászat és feldolgozóipar nincs Bugacpusztaházán, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátási tevékenység nem folyik Kömpöcön és Bugacpusztaházán, szállítás és raktározási, valamint posta és távközlési működési körű vállalkozás nincs Pálmonostorán, Csólyospáloson és Móricgáton. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cég Móricgáton, Kömpöcön és Bugacpusztaházán nem tevékenykedik. A legtöbb vállalkozás székhelye Kiskunmajsán (723), Kiskunfélegyházán (262), Kiskunhalason (239) és Tiszaalpáron (196) van. Az akciócsoport települései közül 9 községben kevesebb, mint 50 vállalkozás működik. A térség vállalkozásainak szektor szerinti belső megoszlása mezőgazdaság tekintetében tér el legnagyobb mértékben az országos átlagtól, az ágazat térségi, közel 10 %-os részesedése több mint duplája az országos 3,4 %-os mutatónak és 3 %-kal magasabb a megyei 7 %-os átlaghoz képest. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 23 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Vallással kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Sporttal kapcsolatos tevékenység 31 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 53 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 32 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 21 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 21 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 15 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térség civil szervezeteinek száma 240, melyből a szabadidővel kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek aránya a legmagasabb (22 %). A non-profit szervezetek tevékenységi körét vizsgálva számottevő a térség kultúrájával (23 db), sportjával (31 db), oktatásával (32 db), szociális ellátásával (21 db), településfejlesztéssel (18 db), közbiztonságával (21 db), valamint szakmai gazdasági érdekképviselettel (15 db) foglalkozók száma. Kevesebb, mint 5 civil szervezet tevékenykedik egészségügyi, jogvédelmi, nemzetközi kapcsolatok és politikai területen. A térségben nem foglalkozik non-profit szervezet kutatási-, tudományos-, környezetvédelmi valamint többcélú adományosztási feladatokkal. Jellemző a népesség idősebb korosztályát képviselő nyugdíjasklubok, egyesületek aktivitása és szervezettsége. A településeken szinte mindenütt jelen vannak a szabadidővel kapcsolatos tevékenységeket végző és sportolást támogató non-profit szervezetek. A térségben hangsúlyos a helyi oktatás és kultúra fejlesztésének igénye, ezért e tevékenységi köröket több mint 50 non-profit szervezet vállalta fel. Az akciócsoport 1 településén, Bugacpusztaházán nincs működő civil szervezet. A legtöbb non-profit szervezet (54 db) Kiskunmajsán található, 10 vagy annál több civil szervezet 9 településen működik. Térségi átlagban 10 szervezet működik 1 településen, a területi eloszlást vizsgálva azonban megállapítható, hogy a 3000 fő állandó lakosságszám feletti településeken tevékenykedik a kistérségi átlagnak megfelelő számú, vagy azt meghaladó non-profit szervezet. Az akciócsoport 72 alapító tagja közül 24 helyi civil szervezet reprezentálja a térség non-profit szektorát, tevékenységi körüket tekintve 6 tagnak falufejlesztés, a helyi hagyományok megőrzése, ápolása, 5 tagnak a szociális ellátás, 3-3 tagnak a polgárvédelem és tanyavédelem, helyi gazdálkodók érdekképviselete, sportolás, és 2-2 tagnak a hagyományőrzés és a helyi ifjúság összefogása a fő tevékenysége. A térség civil szférája aktívan részt vett a HVS kidolgozásában, ötleteikkel, javaslataikkal nagymértékben elősegítették a prioritások és intézkedések elkészítését. Javaslataik alapján került tervezésre a szakmai és civil szervezetek együttműködésén alapuló tanácsadó szolgáltatások, a helyi életminőséget fejlesztő alapszolgáltatások, valamint jelentős mértékben segítették a rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turisztikai fejlesztéseket szolgáló ötletek kidolgozását (lovas, horgász, vadász). 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Célkitűzéseikből és feladataikból adódóan aktív részesei kívánnak lenni az olyan fenntartható fejlesztéseknek, mint az egyházi emlékek felújítása, a táj-és környezetvédelem, a kulturális értékek megőrzése. A társadalmi tőkét erősítő prioritások tekintetében a fenntartható együttműködési formák (hagyományőrző rendezvények-, civil szerezetek fejlesztése), a társadalmi felelősség (állatmenhelyek létrehozása, civil honlapok készítése) és a tanyás térség két kiemelt intézkedésében (polgárőrségek fejlesztése, tanyavédelem) természetes szövetségesünk a térség civil szférája. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,478 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 62,663 62,253 61,928 61,694 61,184 Éves változás -234 -510 -409 -325 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,478 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 7% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térség állandó népessége 61.184 fő, az akciócsoport legnépesebb települése Kiskunmajsa (11.974 fő), a legkisebb állandó lakosságszámú település Bugacpusztaháza (309 fő). Az akciócsoport működési területének állandó lakónépességéből 22.060 fő külterületi lakos, az össznépesség 36 %-a él a térség tanyás területein. (Bács-kiskun megye lakosságának 12,5 %, a Dél-alföldi régiónak 9,2 %-a, az ország lakónépességének pedig mindösszesen 2,9 %-a él külterületen). A 24 település közül Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városok kizárólag külterületükkel vesznek részt a programban. A térség lakossága 2002. és 2006. között 1.478 fővel csökkent, ami 2,36 %-os változást jelent. A települések közül Jászszentlászló (1,7 %) és Pirtó (1,2 %) községekben a népességszám növekedett az elmúlt 4 évben. Az akciócsoport átlagán felül csökkent a lakosságszám 13 településen, 5 % feletti lakosságszám csökkenés 4 év alatt Bugacpusztaházán (7,5 %), Móricgáton (7,2 %), Harkakötönyben (6,5 %), Kisszálláson (6,1 %), Zsanán (6 %), Csólyospáloson (5,2 %), és Balotaszálláson (5,1 %). A lakosság kor szerinti összetételében 0-5 éves korosztály aránya az összlakossághoz képest 6 %, ami megegyezik az országos átlaggal. A térség 6-14 korú lakosainak száma 5.986 fő (10 %), 3 %-kal elmarad az országos átlagtól. A 15-59 éves aktív korú lakosság aránya a térség összlakosságának 63 %-a, mely 3 %-kal magasabb az országos átlagnál. Az 59 év feletti lakosok száma 13.420 fő a térségben, ami 22 %-a az össznépességnek. A térség öregedési indexe 143, 34 (59 év felettiek a 0-14 évesek %-ában), a lakónépességben nagyarányú az időskorúak száma. Állandósult természetes fogyás tapasztalható, mely kedvezőtlen demográfiai folyamat a térség népességmegtartó erejét csökkenti. Az 59 év felettiek magas aránya speciális vidéki szolgáltatásfejlesztési feladatokat támaszt a térségben. A legritkábban lakott települések 10 fő/km2 alatti, a legsűrűbben lakott települések 50 fő/km2 feletti népsűrűséget mutatnak. A térség átlagos népsűrűsége 30 fő/km2. A külterületi lakosok számát és arányát vizsgálva az összlakossághoz képest a Móricgát (67 %), Fülöpjakab (65 %), Petőfiszállás (54 %) településeken több lakos él külterületen, mint a község belterületén. Az össznépesség 36%-a külterületen, tanyás térségben él (22. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 060 fő), a lakosság száma csökkenő, elöregedő tendenciát mutat. Reális veszélynek mutatkozik a tanyás térség elnéptelenedése és az azzal járó káros hatások elmélyülése. Több, a kistelepülések – és különösen a tanyás térség – népességét érintő prioritást és intézkedést fogalmaztunk meg. Kiemelt prioritással bír a hozzá kapcsolódó intézkedésekkel a tanyás térség fejlesztése (földutak, tanyavillamosítás, tanyavédelem, fiatal gazdálkodók és a tanyai gazdaságok fejlesztése). A falumegújítás és fejlesztés (közterületek, épületek felújítása) a helyi életminőség javítását célzó fejlesztések (piacok, létesítmények, intézmények felújítása) a vidéki életmód javítását, megtartó- és vonzerejének erősödését eredményezik. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 2 8% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 4% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 1 4% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 17 71% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség közösségi közlekedés tekintetében jól ellátott. Az akciócsoport területét több ezer km-nyi közút hálózza be, melyből több mint 90 % az önkormányzati tulajdonú és fenntartású földutak aránya. 5 település (Fülöpjakab, Pálmonostora, Csólyospálos, Kömpöc, Zsana) nem rendelkezik vasútállomással, a MÁV nyomvonalai ezen településeket elkerülik. Személyforgalmat bonyolító reptér nem található a térségben. A térség 19 településén nincs kiépített kerékpárút, Bugacpusztaháza-Bugac és Móricgát- Jászszentlászló- Kiskunmajsa települések jelenleg készítenek elő kerékpárút építési beruházást DAOP forrásból. Az EUROVELO hálózatnak nem része a térség. Postahivatal Bugacpusztaházán nem működik, irodai szolgáltatásokat a lakosok 3 településen nem tudnak igénybe venni szolgáltató hiányában, 8 településen pedig nincs rendszeresen megjelenő helyi újság. 10 településen nem rendeznek vásárokat és nem üzemeltetnek helyi piacot. Kábeltévé szolgáltatás a települések 1/3-án kiépítetlen. Könyvári szolgáltatás az akciócsoport teljes működési területén igénybe vehető. Filmszínház Kiskunmajsán és Pirtón, múzeum 4 településen üzemel. Legalább helyi védettség alatt lévő épület, ill. településszerkezeti egység a települések felénél nem regisztrált. Általános Művelődési Központ 5 településen üzemel. Közösségi célú tevékenységekhez, kiállításokhoz, rendezvényekhez valamennyi településen biztosított helyszín, melyek többsége felújításra-, átalakításra szorul. Szélessávú internet Bugacpusztaházán és Csólyospáloson nem elérhető, 8 községben működik teleház és 16 községben E-Magyarország pont. A vezetékes- és mobiltelefon hálózat ellátottsága megfelelő. Ipari park jogcímmel 7 települési önkormányzat rendelkezik, de infrastruktúra hiányában kevés számú betelepült vállalkozást szolgálnak ki. 14 településen nem üzemel bankfiók és 15 településen ATM sem működik. A térség közmű ellátottságában a legnagyobb problémát a külterületi tanyás térségek elektromos energiával való ellátottságának biztosítása jelenti. Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza városok külterületén a közüzemi vízhálózat, valamint a zárt közcsatorna hálózat a térség településeinek 80 %-án kiépítetlen. 9 település nem rendelkezik engedélyezett hulladéklerakóval, az állati hulladék elhelyezése 18 településen megoldatlan. Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason térségi kórház működik, melyek közül a kiskunhalasi súlyponti. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Térségi szintű mentőállomás és központi háziorvosi ügyelet kiskunfélegyházi-, kiskunmajsai- és kiskunhalasi központtal működik. Az akcióterület infrastrukturális ellátottságának és a gazdasági környezet fejlesztése érdekében mezőgazdasági utak építését, a falumegújítás keretében közösségi terek, faluközpontok felújítását, falumúzeumok létrehozását tervezzük. A helyi életminőség javítását célozzák a helyi piacok fejlesztése, az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, a szabadidős-és sport intézmények felújítása. A tanyás térségek fejlesztése komplexen segítik elő a külterület infrastrukturális fejlesztését (tanyavillamosítás, földutak útnemesítése). 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.06 0.08 1.43 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 11% 155% 5% 210% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balotaszállás • Község • 1,621 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.12% • 401,511 • 0.271 • 0.025 Bugac • Nagyközség • 2,925 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 4.92% • 366,812 • 0.550 • 0.051 Bugacpusztaháza • Község • 309 • 5.35% • 325,682 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Csólyospálos • Község • 1,698 • 6.35% • 336,583 • 0.000 • 0.148 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fülöpjakab • Község • 1,139 • 5.32% • 407,735 • 0.000 • 0.218 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gátér • Község • 1,062 • 7.67% • 444,446 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Harkakötöny • Község • 906 • 6.79% • 425,443 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Jászszentlászló • Község • 2,628 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.89% • 455,290 • 0.000 • 0.203 Kelebia • Község • 2,973 • Közszféra • 5.93% • 428,969 • 0.000 • 0.004 Kiskunfélegyháza • Város • 4,408 • 4.11% • 566,408 • 0.250 • 0.012 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kiskunhalas • Város • 3,439 • 7.42% • 576,983 • 0.340 • 0.281 • Közszféra Kiskunmajsa • Város • 11,974 • 9.23% • 454,480 • 0.043 • 6.276 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisszállás • Község • 2,715 • 6.57% • 387,760 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kömpöc • Község • 756 • 5.94% • 242,541 • 0.000 • 0.397 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kunfehértó • Község • 2,268 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.76% • 475,897 • 0.000 • 3.558 Kunszállás • Község • 1,719 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.40% • 566,408 • 0.000 • 0.106 Móricgát • Község • 540 • 6.78% • 320,695 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Pálmonostora • Község • 2,011 • 8.36% • 361,318 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Petőfiszállás • Község • 1,626 • 5.38% • 345,014 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Pirtó • Község • 1,017 • 6.30% • 450,981 • 0.000 • 0.387 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szank • Község • 2,621 • 8.30% • 464,137 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tiszaalpár • Nagyközség • 5,199 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.77% • 398,720 • 0.000 • 0.228 Tompa • Város • 4,769 • Közszféra • 6.80% • 411,576 • 0.065 • 0.030 Zsana • Község • 862 • 4.49% • 329,051 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A hiányos települési infrastruktúra megneheziti a gazdaság fejlődését.” • „A helyi vállalkozások nyitottak a diverzifikációra.” • Balotaszállás • „A hiányos gazdasági és települési infrastruktúra gátolja az új és meglévő vállalkozások fejlesztését.” • „A helyi természeti értékekre alapuló turisztikai fejlesztések.” • Bugac 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A hiányzó gazdasági és települési infrastuktura gátolja a helyi vállalkozások fejlődését, a foglalkoztatottság bővülését.” • „Kihasználatlan meglévő idegenforgalmi adottságokra épűlő integrált turisztikai fejlesztések.” • Bugacpusztaháza • „Környezetvédelmi infrastruktúra (szennyvíz és csapadékelvezető csatorna, szilárd hulladék hiánya) kiépítetlen, a lakosság részére nyújtandó alapszolgáltatások hiányosak.” • „A mezőgazdasági vállalkozások (tanyai gazdaságok) fejlesztése és diverzifikációja.” • Csólyospálos 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az előregedő népesség és a kevés fiatal munkavállaló miatt a foglalkoztatottság folyamatosan csökken.” • „Új helyi vállalkozások indításának ösztönzésével a fiatalok letelepedésének segítése, új kultúrális és szabadidős szolgálatatások megteremtésével, vonzó falusi lakókörnyezet kialakítása.” • Fülöpjakab • „Az alacsony számú gazdasági szereplő kevés helyi lakost foglalkoztat, mely a munkavállaló korú népesség növekvő ingázását eredményezi.” • „Falusi vendéglátás, helyi szolgáltatások fejlesztése.” • Gátér 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az átalakuló agrár szektor munkaerő felvevő képessége folyamatosan csökken.” • „A Harka tó mint természeti örökség köré szervezödő helyi turisztikai fejlesztések.” • Harkakötöny • „A nem egységes faluközpont gátolja a helyi szolgáltatások fejlesztésést a falusi turizmus ágazat fellendűlését.” • „A helyi civil szféra és vállalkozások együttműködése mintaértékű.” • Jászszentlászló 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A hiányos tanyás térségi infrastruktúra gátolja a helyi vállalkozók (östermelők) fejlődését.” • „A kiemelten értékes természeti adottságok (erdők, tavak) valamint a határmenti településekkel történő együttműködés közös gazdaságfejlesztést tesz lehetővé.” • Kelebia • „A tanyás térség alapvető infrastruktúrája (külterületi utak, ivóvíz, elektromos energia ellátás) hiányos, a külterületen élő lakosság szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférése korlátozott.” • „A meglévő hagyományőrző és kultúrális tevékenység, a társadalmi tőke erősítése.” • Kiskunfélegyháza 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A tanyás térség alapvető infrastruktúrája (külterületi utak, ivóvíz, elektromos energia ellátás) hiányos.” • „A népi iparművészetre (csipke)és a nemzetközi hírű lovashagyományokra épűlő turisztikai és kultúrális értékmegőrző fejlesztések.” • Kiskunhalas • „Tőkeszegény gazdasági szektor önállóan nem képes a foglalkoztatottság növelésére, új munkahelyek teremtésére.” • „Termélvízre alapozott integrált (bor- és gasztronómia turizmus, rekreációs, szabadidő turizmus, falusi turizmus -magánszálláshely fejlesztés) gazdaságfejlesztés.” • Kiskunmajsa 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis