110 likes | 203 Views
Hálózati ismeretek. TCP/IP protokollverem. Az Internet címzési rendszere. Az Interneten egyetlen, mindenki által ismert tulajdonság létezik: az Internet cím Ennek a szerkezete rangsorolt: első része egy hálózati azonosító a második pedig egy gazdagép- azonosító
E N D
Hálózati ismeretek TCP/IP protokollverem
Az Internet címzési rendszere • Az Interneten egyetlen, mindenki által ismert tulajdonság létezik: az Internet cím • Ennek a szerkezete rangsorolt: • első része egy hálózati azonosító • a második pedig egy gazdagép- azonosító • A hálózatok közötti kapcsolatot az útválasztók (routerek) biztosítják. • Az IP címzés az IP csomagok címzettjének és feladójának szerkezete.
Az Internet címek • Az IP cím hossza: 32 bit • Írásmódja sokféle lehet: • Az egyik leggyakoribb mód, amikor a 32 bitet 4 db 8 bites egységre bontjuk, és a nyolcbites egységeket decimális alakban leírva, pontokkal elválasztjuk. • Ebben az esetben az IP cím 4 részből áll, 4 db max. 255, min. 0 nagyságú szám pontokkal elválasztva.
Pl.: www.pte.hu 193.6.50.105 Hálózati azonosító Gép azonosítója • http://ipcim.com/hu/
IP címosztályok • Az 1970-es években fejlesztett Internet útvonalválasztó séma szerint három címosztályt különböztetnek meg: A, B, C. • Ezek méretében és számában volt eltérés. • A C osztályú címzéssel kis hálózatokat illettek. • D és E címosztályokat szintén definiáltak, de ezeket nem használják a mindennapos gyakorlatban, csak speciális megoldásoknál.
Az egyes címosztályok a rendelkezésre álló 32 biten belül másként definiálják a lokális és globális címjelölések arányát. • Osztály azonosító (cid – class identifier) • hálózat azonosító (netid – network identifier) • gazdagép azonosító (hostid – host identifier) követi egymást.
A osztályú cím • „A” hálózat • Első bit: 0, utána 7 bites hálózat azonosító van, majd 24 bites gazdagép azonosító. • Így az IP cím: • hálózati rész: 1- 126 • gazdagép rész: 0.0.1 – 255.255.254. • Ebben az esetben 126 hálózaton hálózatonként kb. 16 millió gazdagép lehet.
B osztályú cím • „B” hálózat • Első két bit:10, utána 14 bites hálózat azonosító van, majd 16 bites gazdagép azonosító. • Így az IP cím: • hálózati rész: 128.1 – 191.255 • gazdagép rész: 0.1 – 255.254 • Ebben az esetben 16 384 hálózaton hálózatonként 65 534 gazdagép lehet.
C osztályú cím • „C” hálózat • Első három bit: 110, utána 21 bites hálózat azonosító van, majd 8 bites gazdagép azonosító. • Így az IP cím: • hálózat rész: 192.0.1 – 223.255.254. • gazdagép rész: 1 – 254 • Ebben az esetben nagyjából 2 millió hálózaton hálózatonként 254 gazdagép lehet. Ezek általában helyi hálózatok (LAN-ok).
D osztályú cím • „D” hálózat • Első négy bit:1110, utána 28 bites többszörös cím van. • Így az IP cím: 244.0.0.1 – 239.255.255.254 • Ezt általában multimédia folyamszerverekhez való kapcsolódás esetén, célzott műsorszórásra szokták használni.
E osztályú cím • „E” hálózat • Első négy bit:1111, utána 28 bites fenntartott cím van. • Így az IP cím: 240.0.0.0 – 255.255.255.255 tartományban lehet. • Ez a címforma fenntartott (pl. hálózati tesztelésre).