A GERINCVELŐ (MEDULLA SPINALIS) ANATÓMIÁJA

1. A GERINCVELŐ (MEDULLA SPINALIS) ANATÓMIÁJA Heinzlmann Andrea Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet I. éves magyar gyógyszerész hallgatók részére 2008. április. 24.

2. Emberben a gerincvelő (medulla spinalis) kb. ujjnyi vastag, 45 cm hossszú kötélszerű test. ELHELYEZKEDÉSE a gerinccsatornában (canalis intervertebralis) egészen az I-II. ágyéki csigolyák magasságáig terjed

3. SZAKASZAI • 1. nyaki rész (pars cervicalis) • 2. mellkasi rész (pars thoracica) • 3. ágyéki rész (pars lumbalis) • 4. conus medullaris • 5. filum terminale • 6. cauda equina • nyaki "duzzanat" (intumescentia cervicalis) • b. háti "duzzanat" (intumescentia lumbalis)

4. INTUMESCENTIAK, CAUDA EQUINA

5. A GEINCVELŐ ÁLLOMÁNYA 1. szürke állomány (substantia grisea) 2. fehér állomány (substantia alba) (a gerincvelő két felét a comissura alba köti össze) 2 1

6. SZÜRKE ÁLLOMÁNY (SUBSTANTIA GRISEA) • -középen helyezkedik el • fehérállomány veszi körül • keresztmetszeten pillangószárny forma • radicularis, funicularis és internuncialis neuronok perykarionjait, és interneuronokat tartalmaz • Makroszkópos részei: • a. elülső szarv (cornu anterius) • b. hátsó szarv (cornu posterius) • c. oldalsó szarv (cornu laterale) • amely csak a gerincvelő háti szakaszán figyelhető meg • d. központi csatorna (canalis centralis)

7. MIKROSZKÓPOS FELÉPITÉS Cornu anterius: somatomotoros neuronok perykarionja Cornu posterius és cornu laterale: viscerosensoros és somatosensoros neuronok perykarionja canalis centralis cornu posterius cornu anterius substantia alba somatomotoros neuron perykarionja

8. REXED-FÉLE RENDSZER

9. Rexed - féle rendszer (lamina I-X.): • A szürke állomány beosztására szolgáló rendszer, amely • laminákra osztja azt • Hátsó szarv: • 1. I. lamina: • - marginális sejtek • itt végződnek a fájdalom- és hőérző, valamint a zsigerekből jövő • felszálló rostok és az agytörzsből leszálló monoaminerg rostok • 2. II. lamina (substantia gelatinosa Rolandi) • - kis neuronok • velőtlen és vékony velőshüvelyű rostok végződnek itt, amelyek a bőrből • származnak, valamint az agytörzsből leszálló monoaminerg rostok • 3. III-IV lamina • - funicularis neuronok • neuronok rostjai a tractus spinothalamicus rostjait képezik, ezen pálya • fájdalmat továbbít a felső központba

10. Oldalsó szarv: • 4. VII. et X. lamina: • Clarke-Stilling-féle mag: • nagy neuronok csoportja, alsó testfél izomzatából-szalagjaiból, ízületeiből- • csonthártyából mélyérzés (proprioceptivitás), a bőr mechanoreceptoraiból • tapintás-nyomás vibrációérzérzés (epikritikus sensibilitás) érkezik • - efferensei képezik a tractus spinocerebellaris dorsalist • b. nucleus intermediolateralis - preganglionaris, sympatikus neuronok cornu laterale

11. Elülső szarv: • 5. VII., VIII., IX. lamina: • - nagy motoneuronok (α-neuron) • - kis neuronok (γ-neuron) • somatotopias lokalizáció: • a. mediális sejtcsoportok a tarkó-hát-borda és hasizmokat látják el, • b. ventrolaterális idegsejtcsoportok a vállöv-felkar izmait, • c. dorsolaterális sejtcsoportok az alkar-kéz izmait idegzik be

12. FEHÉR ÁLLOMÁNY (SUBSTANTIA ALBA) - felszálló - leszálló - interszegmentális rostokat tartalmaz A gerincvelő barázdái a gerincvelő állományát jobb és bal felől három hosszanti kötegre – funiculus- osztják fel: a. elülső köteg (funiculus anterior) b. oldalsó köteg (funiculus lateralis) c. hátsó köteg (funiculus posterior) funiculus posterior funiculus lateralis funiculus anterior

13. A GERINCVELŐ PÁLYÁI: • a fehér állományban felszálló (érző) és leszálló (motoros) • pályákat különíthetünk el • a felszálló pályák a kisagyban és a thalamusban végződnek, • illetve a thalamusban átkapcsolódva elérik a nagyagykérget is • leszálló pályák a nagyagykéregből és az agytörzsből származnak, • amelyek befolyásolják a gerincvelői α-, és γ- motoneuronok működését rostos astrocyta axon gerincvelő fehér állománya leszálló pályák felszálló pályák

14. I. Felszálló, érző pályák: • 1. Hátsó kötegi rendszer (tractus spinobulbares, Goll-Burdach pálya) • végtagokból és a bőr mechanoreceptoraiból tapintás-nyomás- • vibrációérzést (epikritikus sensibilitas) • izomzatból-izületből-szalagokból-csonthártyából • szállítanak mélyérzést (proprioceptivitás) • a rostok a gerincvelő hátsó kötegébe lépnek, • ahol keresztezés és átkapcsolódás nélkül • haladnak a nyúltvelőbe, az ott lévő magban • átkapcsolódnak, kereszteződnek és a • thalamusban, majd a thalamusból a gyrus • postcentralisba végződnek

15. 2. Anterolaterális rendszer (tractus spinothalamicus) • fájdalom- és hőérzékelésre, durva nyomás- és tapintásérzékelésre • szolgál • alsó és felső testfélből származnak a rostok • afferens rostok hátsó szarvba futnak, funiculáris neuronokon • átkapcsolódnak • rostok a comissura albaban kerszteződnek • ellenoldali elülső és oldalsó kötegben szállnak fel • thalamushoz, majd átkapcsolódás után a • gyrus postrcentrálisban végződnek (antero-lateralis rendszer)

16. 3. Kisagyba felszálló pályák (tractus spinocerebellaris) • mélyérzést szállítanak az izmokból, ínakból, • ízületekből, • - epikritikus sensibilitást a bőrből • gerincvelőben átkapcsolódva kisagyban • végződnek

17. II. Leszálló, motoros pályák: • 1. Pyramis pálya (tractus corticospinalis) • - motoros kéreg nagy pyramis-sejtjeinek neuritjei képezik • - a rostok végighaladnak a capsula internán, középagyon, hídon, • a nyúltvelő caudális végében • a rostok 70-90%-ban kereszteződnek (decussatio • pyramidorum) és mint tractus corticospinalis lateralis • (crutiatus) a gerincvelő oldalsó kötegében haladnak. • a keresztezetlen rostok a gerincvelő elülső kötegében • haladnak,ezen rostok elérik rendeltetési helyüket, • a comissura albaban kereszteződnek • - a rostok α-motoneuron működésére hatnak • - akaratlagos mozgások kivitelezésében játszik szerepet pyramis sejtek gerincvelő

18. 2. Extrapyramidalis pályák: • agytörzsi magokból erednek nucleus ruber, nucleus vestibulares, • formatio reticulares • - elülső szarv motoneuronjainak működését befolyásolja • - végtag-törzs-fejmozgás, koordinálja a szem-fejmozgást

19. GERINCVELŐI IDEGEK (NERVI SPINALIS) 31 pár gerincvelői ideg elhelyezkedése szerint: - 8 nyaki (nervi cervicales) - 12 háti (nervi thoracici) - 5 ágyéki (nervi lumbales) - 5 keresztcsonti (nervi sacrales) - 1 farokcsonti (nervi coccygeus) idegre osztható

20. A GERINCVELŐI IDEGEK EREDÉSE A gerincvelői idegek a központi idegrendszer gerincvelői részéből erednek, vagy abban végződnek. Mindegyik ideg egy elülső (radix ventralis) és egy hátulsó (radix dorsalis) gyökérrel ered. radix dorsalis cornu anterius cornu posterius radix ventralis

21. 1. ELÜLSŐ GYÖKÉR (RADIX VENTRALIS): • - gerincvelő szürke állomány elülső szarvával áll kapcsolatban • - kizárólag leszálló (efferens) rostokat tartalmaz • a rostok egy része mozgató (motoros), és akaratlagos izmok • beidegzésére szolgál, amelyek megszakítás nélkül futnak az • izmokhoz • a rostok másik része az oldalsó szarvból ered, amelyek vegetatív, sympatikus rostok, és az autonom rendszer sejtjeihez mennek, mint preganglionáris rostok, ezek is leszálló rostok, akaratunktól független • szervek, simaizmok, mirigyek- beidegzését végzik cornu laterale cornu anterius radix ventralis

22. 2. HÁTSÓ GYÖKÉR (RADIX DORSALIS): • ganglion spinale - hátsó gyökereken lévő ovális, búzaszemnyi test, • bipoláris, érző idegsejtet tartalmaz, amelynek két nyúlványa van • a. az egyik eléri az érző végkészüléket (receptor) • b. a másik, a centrális nyúlvány, amely belép a gerincvelő hátsó kötegeibe, • amelyekben felszáll e kötegek nyúltvelői magváig, innen átkapcsolódva húzódik a thalamushoz, majd az agykéreg érző központjához. ganglion spinale centrális szár radix dorsalis cornu posterius ganglion spinale afferens szár receptor

23. 3. GERINCVELŐI IDEG (NERVUS SPINALIS) • elülső - és hátsó gyökér rostjai a ganglion spinalistól lateral felé összekeverednek és közösen hozzák létre az ideget • az ideg kialakulása után egy elülső (ramus anterior) és egy hátsó (ramus posterior) ágra oszlik • a hátsó ágak a gerinc két oldalán oszlanak el a hát és a tarkó bőrében, és ezen területek izmaiban • az elülső ágak a mellkasi szakaszon önállóan futnak ki a bordaközökbe, ezért ezeket bordaközi idegeknek nevezzük • a többi ideg elülső (anterior) ága fonatot -plexus- alkot : nyaki-kar-ágyéki • keresztcsonti fonat

24. PLEXUSOK plexus cervicalis plexus brachialis plexus sacralis plexus lumbalis

25. A GERINCVELŐI SZELVÉNYEK A korai embrióban az egész test harántul szelvényezett. E szelvényezettség kifejezői a csigolyák, a bordák és a gerincvelői idegek. Az egy-egy gerincvelői ideg párhoz tartozó gerincvelői részletet szelvénynek, azaz segmentumnak nevezzük. Valamennyi gerincvelői segmentumból kiinduló ideg két szomszédos csigolya között lép elő A gerincvelői idegek egy-egy testszelvényt idegeznek be. Egy-egy szelvénynek ill. gerincvelői idegnek megfelelő beidegzési bőrterületet dermatomának hívjuk. Ebből következően a megfelelő bőrterület mentén tapasztalt fájdalom vagy érzéskiesés az adott gerincvelői gyökér érintettségére utal. GERINCVELŐI SZELVÉNYEK, DERMATOMÁK

26. REFLEX-ÍVEK • Részei: • érző végkészülék (receptor), • 2. érzőideg (afferens szár) • 3. spinalis ganglion • 4. motoros neuron • efferens ideg (motoros) • = effector effector

27. Térd-reflex (saját reflex vagy monosynaptikus, nyújtási reflex) 1. m. guadriceps femoris 2. izomorsó 3. térdhajlitók 4. motoros véglemez 5. spinalis dúc 6. α-motoneuron 7. gátló neuron 8. ligamentum patellae

28. GERINCVELŐ BURKAI • Dura mater spinalis • (agyvelő kemény burkának folytatása) • 2. Arachnoidea • 3. Pia mater (érhordó hártya)

29. TÉRSÉGEK • 1. Cavum epidurale: • - dura mater és csonthártya között • - vénák (plexus venosus vertebrales interni) • biztosítja a durazsák elmozdulását, amely • követi a gerincoszlop és a fej mozgásait • 2. Cavum subdurale: • - virtuális rés a dura mater spinalis és arachnoidea között • - kóros folyamatok (vérzés) során tágul ki • 3. Cavum subarachnoidale: • arachnoidea és a pia mater • között • - liqor cerebrospinalis tölti ki • - lumbal punctio gyakori helye • - vérzés

30. GERINCVELŐ BURKAI, TÉRSÉGEK

31. LUMBALPUNCTIO - lumbal 4-5-ös csigolya magasságában - subarachnoidealis térből liquor nyerés - idegrendszeri betegségek diagnosztikája

32. DURALIS ÉRZÉSTELENÍTÉS • A gerincvelői idegek kilépésük után a subarachnoidealis térbe jutnak, • átlépnek a dura mater spinalison az epiduralis térben, a duraszövet hüvelyszerűen követi azokat, egészen a foramen intervertebrale felé • Vezetéses érzéstelenítés formái: • a.Epiduralis érzéstelenítés: • - az érzéstelenítő szer az idegeket az epidurális térben éri el • negatív nyomás miatt a befecskendezett folyadék a nehézségi erő • viszonyait követi, lesüllyed • b. Spinalis érzéstelenítés: • - cavum subarachnoidealéba jut az érzéstelenítő • - a befecskendezett folyadék fajsúlyától függetlenül mozog, • - a beteg testhelyzetének beállításával és az érzéstelenítö megválasztásával • szabályozható az érzéstelenítés helye

33. EGY KIS KLINIKUM Porckorongsérv (Discus hernia) • A csigolyák között porckorong (discus intervertebralis) található. Amelyek rugalmasságuknál fogva felveszik a rezgő és ütésszerű terheléseket és egyenletesen osztják szét ezt a csigolya felszínén. • Két részből áll: • külső, erősebb kötőszövetes gyűrű (anulus fibrosus), amely helyén tartja a nucleus pulposust. • belső, zselés szerű anyag (nucleus pulposus), • amely elosztja a terhelést normál körülmények között. • Discus hernia oka: • Elméletileg a gerinc bármely szakaszán kialakulhat, mégis leggyakrabban a nyaki és ágyéki szakaszokon fordul elő. • A külső anulus fibrosus szövete meggyengül, így nem képes a nucleus pulposust a helyén tartani, ami a zárt helyéről a gyengülés irányába kitüremkedik. A kitüremkedés nyomja a kilépő gerincvelői idegeket, amely fájdalmat, súlyos esetben bénulást okozhat.

34. GERINCTÖRÉSEK • Amikor a csontokra ún. túl nagy nyomás nehezedik a csontok eltörhetnek. • Leggyakoribb törési típusok a gerincoszlopban: • kompressziós törés: két vagy több csont összenyomódik. • Álló vagy ülő helyzetbe történő esés, vagy előrehaladott • csontritkulás idézheti elő. • beékelődött törés: a csont két végére egymással szemben ható erő nehezedik. A csont így szilánkosan két darabra törik, majd a két darab végei egymásba csúsznak, autóbalesetekben gyakori. kompressziós törés éktörés

35. FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK Spina bifida vagy Rachischisis: A velőcső-záródási rendellenességek összefoglaló neve, amely során a velőcső záródása elmarad vagy nem fejeződik be. Ilyenkor a gerincvelő feletti szövetek (gerincvelő burkai, izmok, bőr) fejlődése is zavart szenved. A jelentéktelen elváltozástól az életképtelenséget okozó deformitások jöhetnek létre. Spina bifida occulta: a csigolyaívek tökéletlen összeforrása a lumbális-sacrális szakaszon. Az érintett bőrterületen mindössze egy enyhe behúzódás látható. Meningocele: a cystában meningx és liquor cerebrospinalis van. Myelomeningocele: a cystában gerincvelő vagy gerincvelői idegek is vannak. A cystában az érintett szakaszon a gerincvelő és az idegek nem fejlődnek normálisan, így az érintett az szakasztól caudalisan neurológiai tünetek alakulnak ki.

36. GERINCVELŐ DAGANATA A gerincvelőben vagy annak környezetében jó-vagy rossz indulatú szövetburjánzás (daganat, tumor) alakulhatnak ki. A gerincvelő sejtjeiből vagy a környékbeli sejtekből fejlődhet ki tumor. A daganat kialakulhat a gerincvelői idegek gerincvelőből kilépő szakaszán. Számos szervben (pl. tüdő, vese, emlő, prostata, pajzsmirigy) kialakult daganat ad áttétet (metastasis) a gerincvelőbe. A daganatok nyomják a gerincvelőt, amely következtében a betegek hátfájásról, érzészavarról, érzéskiesésről, vizelet-székletürítési zavarokról, izomgyengeségről panaszkodhatnak.

37. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

38. BIBLIOGRAPHIA Gray’s Anatomy Book Hajdu Ferenc: Vezérfonal a Neuroanatómiához Kiss Ferenc: Rendszeres Bonctan Röhlich Pál: Szövettan II. kötet Sobotta, Atlas of Human Anatomy, Volume 2 Szél Ágoston: Klinikai Anatómia W.Kahle, H. Leonshard, W. Platzer: Bewegungsapparat Band I http://drinfo.eum.hu http://www.medicalhistology.us/wiki/pub/Main/Chapt http://svmh.com/spine/images/flexion.jpg http://wikipedia.com