940 likes | 1.72k Views
JOGI ALAPISMERETEK. A JOGSZABÁLY FOGALMA. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS. Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk. NORMARENSZEREK. Szokásjogi normák Erkölcsi normák Vallási normák Politikai normák Technikai normák
E N D
JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA
TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS • Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, • Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk
NORMARENSZEREK • Szokásjogi normák • Erkölcsi normák • Vallási normák • Politikai normák • Technikai normák • Egyes foglalkozások szakmai szabályai
A normarendszerek egymásra hatása • A normarendszerek , illetőleg a különböző normák egymás hatását erősíthetik - a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja)
A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZŐI • Általánosan követendők (mindenkire nézve) • Feltételezi az adott magatartás ismételtségét • Általánosít • Megsértésük szankcióval jár
A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint • Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,-működési szabályzat stb.) • Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségtől független)
A JOG FOGALMA • Magatartásszabály • A jogszabályban testet öltő magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak • Betartásuk általánosan kötelező • A szabályok érvényesülését az állam végső soron kényszerrel biztosítja
A JOG • A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre • A társadalom irányításának legfontosabb eszköze • Az állam hatalmi privillégiuma • Átfogja a társadalom működésének alapvető és lényeges oldalait
AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE • Országgyűlés • Köztársasági elnök • Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek) • Alkotmánybíróság • Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet) • Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet) • Állami számvevőszék • Országgyűlési Biztos • Helyi önkormányzatok
ORSZÁGGYŰLÉS • legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa • kizárólagos törvényhozó hatalom • az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a szavazati joggal rendelkező állampolgárok négyéves időtartamra választanak meg) • működésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók)
Az Országgyűlés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellenőrzése
Az Országgyűlés hatásköre • Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerződések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés) • Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.
Helyi államhatalom irányába A képviselő testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes működés, - a Kormány javaslata, - az Ab. Előzetes véleménye
DÖNTÉSI HATÁSKÖRE • Megyék területe, neve, székhelye • Megyejogú várossá nyilvánítás • Fővárosi kerületek kialakítása • Közkegyelem
Köztársasági elnök • Államfő • A nemzet egységének kifejezője • Az államszervezet működésének őre • A fegyveres erők főparancsnoka • Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át.
A köztársasági elnök hatalmának korlátai • Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik • Intézkedései jelentős részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás időpontjának kitűzése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése
A köztársasági elnök felelőssége és védelme • Személye sérthetetlen, • Politikai felelőssége nincs • Jogi felelőssége csak szándékos törvénysértés esetén van • Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való megfosztás után vonható
KORMÁNY JOGÁLLÁSA • A közigazgatás csúcsszerve • Végrehajtó-rendelkező hatalom • Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felelősséggel és tevékenységéről az ogy.-nak köteles beszámolni • Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de döntést nem hozhat helyette
A KORMÁNY MŰKÖDÉSE • A miniszterelnök felelősségén nyugszik • A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja.
A KORMÁNY HATÁSKÖRE • Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek irányítása, működtetése • Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása • Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme • Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések kidolgozása és megvalósítása • Törvények végrehajtása – jogalkotás
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG • FELADATA • Az alkotmány egyedi értelmezése • Előzetes és utólagos normakontroll • Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata • Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése
Alkotmánybíróság határozata • Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani • A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni
Bírói szervezet • Legfelsőbb bíróság • Táblabíróságok • Fővárosi, Megyei bíróságok • Helyi bíróságok
ÜGYÉSZI SZERVEZET • Centrális • Hierarchikus
Ügyészi hatáskör • Törvényességi felügyelet • Nyomozás felügyelete • Nyomozás • Vádemelés és a vád képviselete
TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK • Állami számvevőszék • Országgyűlési Biztosok • Helyi önkormányzatok
A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME • Tételes jog = jogszabály • Érvényesülő jog = jogszabály+joggyakorlat • Alanyi jog = valakinek a joga valamihez
A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI • Hatalmi jelleg • Akikhez szól, azoknak általánosan követendő • Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata • Általánosítás (elvonatkoztatás) • A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik
A JOGSZABÁLY ELEMEI • Tényállás: jogilag jelentős elemek öszessége • Rendelkezés: jogalkotói akarat • Jogkövetkezmény: előny vagy hátrány
Jogszabályok megoszlása jellege szerint • Előíró • Tiltó • Engedő
Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint • Kógens • Diszpozitív
Jogszabály elemei • Tényállás - történeti (objektív valóság) - jogi (törvényi) • Rendelkezés • Jogkövetkezmény
A jogszabály érvényessége • Jogalkotói jog • Hierarchia • Hivatalos kihiretés
JOGALKOTÁS • Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból
Jogalkotói jog • Alkotmányban és • A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint
Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak
Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban • Országgyűlés • Kormány • Miniszterek • Önkormányzatok
A jogszabály hatálya • Tárgyi • Területi • Személyi • Időbeni
A jogrendszer és tagozódása • Jogrendszer: a tételes jog összessége • Jogág: • azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége • Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok csoportja • Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog stb.
JOGALKALMAZÁS • A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: • önkéntes jogkövetés • állami kényszer
A jogalkalmazás formái • Laikus = önkéntes jogkövetés • Hivatalos állami szervek döntése: • Igazságszolgáltatási (bírói) • Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erők, rendvédelmi szervek hatásköre)
A jogalkalmazás elemei • Tényállás megállapítás • A jogszabály értelmezése • A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése • A tényállás minősítése • A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása
A jogszabály értelmezése • Logikai • Nyelvtani • Rendszertani • Történeti
A jogszabályok hierarchiája • Alkotmánytörvény (Ogy.) • Törvény (Ogy.) • /Törvényerejű rendelet/ (ET.) • Kormányrendelet (Korm.) /Minisztertanácsi rendelet/ (MT.) • Miniszteri rendelet (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár) • Önkormányzati rendelet (önkormányzat)
Jogszabályok jelölése • Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés • / Tövényerejű rendelet / kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés • Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj.
AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI • Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát
A közösségi jog joganyagai • Elsődlege jos • Másodlagos jog • Esetjog
Elsődleges jog • Alapító szerződés • Alapító szerződést módosító szerződések • Csatlakozási egyezmények • Egyesülési szerződés • Költségvetési szerződés
Másodlagos jog • Rendelet • Irányelv • Határozat
Rendelet • A közösségi jog legerősebb jogforrása • Kötelező erővel bír • A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed