1 / 56

JOGI ALAPISMERETEK

JOGI ALAPISMERETEK. A JOGSZABÁLY FOGALMA. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS. Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk. NORMARENSZEREK. Szokásjogi normák Erkölcsi normák Vallási normák Politikai normák Technikai normák

Download Presentation

JOGI ALAPISMERETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA

  2. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS • Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, • Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk

  3. NORMARENSZEREK • Szokásjogi normák • Erkölcsi normák • Vallási normák • Politikai normák • Technikai normák • Egyes foglalkozások szakmai szabályai

  4. A normarendszerek egymásra hatása • A normarendszerek , illetőleg a különböző normák egymás hatását erősíthetik - a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja)

  5. A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZŐI • Általánosan követendők (mindenkire nézve) • Feltételezi az adott magatartás ismételtségét • Általánosít • Megsértésük szankcióval jár

  6. A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint • Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,-működési szabályzat stb.) • Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségtől független)

  7. A JOG FOGALMA • Magatartásszabály • A jogszabályban testet öltő magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak • Betartásuk általánosan kötelező • A szabályok érvényesülését az állam végső soron kényszerrel biztosítja

  8. A JOG • A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre • A társadalom irányításának legfontosabb eszköze • Az állam hatalmi privillégiuma • Átfogja a társadalom működésének alapvető és lényeges oldalait

  9. AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE • Országgyűlés • Köztársasági elnök • Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek) • Alkotmánybíróság • Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet) • Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet) • Állami számvevőszék • Országgyűlési Biztos • Helyi önkormányzatok

  10. ORSZÁGGYŰLÉS • legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa • kizárólagos törvényhozó hatalom • az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a szavazati joggal rendelkező állampolgárok négyéves időtartamra választanak meg) • működésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók)

  11. Az Országgyűlés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellenőrzése

  12. Az Országgyűlés hatásköre • Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerződések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés) • Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.

  13. Helyi államhatalom irányába A képviselő testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes működés, - a Kormány javaslata, - az Ab. Előzetes véleménye

  14. DÖNTÉSI HATÁSKÖRE • Megyék területe, neve, székhelye • Megyejogú várossá nyilvánítás • Fővárosi kerületek kialakítása • Közkegyelem

  15. Köztársasági elnök • Államfő • A nemzet egységének kifejezője • Az államszervezet működésének őre • A fegyveres erők főparancsnoka • Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át.

  16. A köztársasági elnök hatalmának korlátai • Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik • Intézkedései jelentős részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás időpontjának kitűzése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése

  17. A köztársasági elnök felelőssége és védelme • Személye sérthetetlen, • Politikai felelőssége nincs • Jogi felelőssége csak szándékos törvénysértés esetén van • Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való megfosztás után vonható

  18. KORMÁNY JOGÁLLÁSA • A közigazgatás csúcsszerve • Végrehajtó-rendelkező hatalom • Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felelősséggel és tevékenységéről az ogy.-nak köteles beszámolni • Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de döntést nem hozhat helyette

  19. A KORMÁNY MŰKÖDÉSE • A miniszterelnök felelősségén nyugszik • A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja.

  20. A KORMÁNY HATÁSKÖRE • Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek irányítása, működtetése • Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása • Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme • Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések kidolgozása és megvalósítása • Törvények végrehajtása – jogalkotás

  21. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG • FELADATA • Az alkotmány egyedi értelmezése • Előzetes és utólagos normakontroll • Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata • Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése

  22. Alkotmánybíróság határozata • Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani • A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni

  23. Bírói szervezet • Legfelsőbb bíróság • Táblabíróságok • Fővárosi, Megyei bíróságok • Helyi bíróságok

  24. ÜGYÉSZI SZERVEZET • Centrális • Hierarchikus

  25. Ügyészi hatáskör • Törvényességi felügyelet • Nyomozás felügyelete • Nyomozás • Vádemelés és a vád képviselete

  26. TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK • Állami számvevőszék • Országgyűlési Biztosok • Helyi önkormányzatok

  27. A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME • Tételes jog = jogszabály • Érvényesülő jog = jogszabály+joggyakorlat • Alanyi jog = valakinek a joga valamihez

  28. A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI • Hatalmi jelleg • Akikhez szól, azoknak általánosan követendő • Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata • Általánosítás (elvonatkoztatás) • A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik

  29. A JOGSZABÁLY ELEMEI • Tényállás: jogilag jelentős elemek öszessége • Rendelkezés: jogalkotói akarat • Jogkövetkezmény: előny vagy hátrány

  30. Jogszabályok megoszlása jellege szerint • Előíró • Tiltó • Engedő

  31. Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint • Kógens • Diszpozitív

  32. Jogszabály elemei • Tényállás - történeti (objektív valóság) - jogi (törvényi) • Rendelkezés • Jogkövetkezmény

  33. A jogszabály érvényessége • Jogalkotói jog • Hierarchia • Hivatalos kihiretés

  34. JOGALKOTÁS • Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból

  35. Jogalkotói jog • Alkotmányban és • A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint

  36. Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak

  37. Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban • Országgyűlés • Kormány • Miniszterek • Önkormányzatok

  38. A jogszabály hatálya • Tárgyi • Területi • Személyi • Időbeni

  39. A jogrendszer és tagozódása • Jogrendszer: a tételes jog összessége • Jogág: • azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége • Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok csoportja • Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog stb.

  40. JOGALKALMAZÁS • A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: • önkéntes jogkövetés • állami kényszer

  41. A jogalkalmazás formái • Laikus = önkéntes jogkövetés • Hivatalos állami szervek döntése: • Igazságszolgáltatási (bírói) • Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erők, rendvédelmi szervek hatásköre)

  42. A jogalkalmazás elemei • Tényállás megállapítás • A jogszabály értelmezése • A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése • A tényállás minősítése • A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása

  43. A jogszabály értelmezése • Logikai • Nyelvtani • Rendszertani • Történeti

  44. A jogszabályok hierarchiája • Alkotmánytörvény (Ogy.) • Törvény (Ogy.) • /Törvényerejű rendelet/ (ET.) • Kormányrendelet (Korm.) /Minisztertanácsi rendelet/ (MT.) • Miniszteri rendelet (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár) • Önkormányzati rendelet (önkormányzat)

  45. Jogszabályok jelölése • Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés • / Tövényerejű rendelet / kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés • Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj.

  46. AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI • Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát

  47. A közösségi jog joganyagai • Elsődlege jos • Másodlagos jog • Esetjog

  48. Elsődleges jog • Alapító szerződés • Alapító szerződést módosító szerződések • Csatlakozási egyezmények • Egyesülési szerződés • Költségvetési szerződés

  49. Másodlagos jog • Rendelet • Irányelv • Határozat

  50. Rendelet • A közösségi jog legerősebb jogforrása • Kötelező erővel bír • A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed

More Related