JOGI ALAPTAN

1. JOGI ALAPTAN ESA 2009. november 7.

2. Jogértelmezés. Joghézag. • A jog „élete” • A jog érvényesülése. • A jogszerű magatartás. • A jogkövetés. • A jogalkalmazás fogalma, szakaszai. • A jog hatékonysága.

3. JOGÉRTELMEZÉS, JOGHÉZAG

4. A JOGÉRTELMEZÉS FOGALMA A jogértelmezés a jogi norma tartalmának feltárására irányuló tudatos tevékenység, amely nélkülözhetetlen eleme a jogkövetésnek és méginkább a jogalkalmazásnak.

5. A jogértelmezés fajtáinak csoportosítása: • aszerint, hogy ki értelmezi • milyen módszerrel • milyen terjedelemben

6. A jogalkalmazói értelmezés (autentikus értelmezés): a jogalkotó határozza meg a jogszabály tartalmát. Lényegében egy jogszabályról egy másik jogszabály ad magyarázatot. A jogalkotói akarat hiteles és kötelező. A jogszabály tartalmát a bíróság vagy más jogalkalmazói szerv határozza meg egy adott eset kapcsán. Ez az értelmezés csak egy bizonyos esetre vonatkozóan világít rá a jogszabály tartalmára. A konkrét esetre vonatkozó értelmezés, kötelező. Jogtudományi, jogirodalmi értelmezés: a jogszabályok értelmezésén, gyakorlati érvényesülésük kutatásán, tudományos vizsgálatán alapszik. Tudományos magyarázat fogalmazódik meg. Kötelező ereje nincs, a jogtudós vagy a gyakorlati szakember tekintélyén alapszik.

7. A jogszabály értelmezési módszerei a., nyelvtani, grammatikai értelmezés: a jogalkalmazó  a jogszabály nyelvtani szerkezetéből, a szavak értelmezéséből állapítja meg a jogszabály mondanivalóját. b., logikai értelmezés: a jogszabály előírását a formális  logikai törvényeinek figyelembevételével, a szöveg logikai összefüggésének vizsgálatával tárja fel: - ellenkezőből következetés → contrairo - többről a kevesebbre való következtetés → a mairi ad mius - jogszabállyal ellentétes tételek képtelensége → seductio absurdum - kevesebbről a többre való törekvés → a minori ad maius

8. c., rendszertani értelmezés: a jogszabály tartalmát úgy deríti fel, hogy a vizsgált jogszabályt egybeveti más jogszabályokkal, a jogszabályok egész rendszerével. d., történeti értelmezés: úgy állapítja meg a jogszabály értelmét, hogy tanulmányozza a jogszabály keletkezésének körülményeit, de figyelembe veszi a megváltozott körülményeket is.

9. A jogszabály értelmezés terjedelme Megszorító: a jogszabály tartalma szűkebb, mint ahogy a jogszabály szószerinti értelméből következne. Kiterjesztő: a jogszabály értelme tágabb lesz, mint ahogy a jogszabály szövegéből kifejezésre jut.

10. JOGHÉZAG Előfordul, hogy nincs az adott egyedi esetre megfelelő jogszabály - joghézag - kitöltése: • törvényanalógia • új jogszabály alkotása

11. A jog érvényesülése

12. A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 1. jogszerű magatartás 2. jogkövetés 3. jogalkalmazás

13. JOGSZERŰ MAGATARTÁS jogszerű magatartás – nem is tudunk róla

14. JOGKÖVETÉS Valamely meghatározott jogi norma utólagos, akaratlagos követése Az önkéntes jogkövetés típusai: a.) szankciótól való félelem b.) racionális megfontolás c.) jogszabály autoritása (a magatartás belső értékeit veszi figyelembe a jog iránti tisztelet) Tradíciók szerepe - vendetta (vérbosszú) - nálunk nincs meg ez a szokás, nem is konfrontálódik. Fontos elemei: • jogtudat (a jogi jelenségekkel szembeni tudati viszony) ennek központi eleme a jogismeret , amely a jogkövetés alapvető feltétele • értékelő elemek Önbíráskodás még ma is.

15. JOGALKALMAZÁS Ha nincs önkéntes jogkövetés … A jogalkalmazás - állami, ill. az állam által erre feljogosított társadalmi szervek - jogi szabályok érvényesítésére irányuló tudatos tevékenysége, - mely során jogilag szabályozott eljárás keretében - a természetes és jogi személyek között - egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak vagy megszüntetnek, és - e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nem-teljesítése állami kényszerintézkedést von maga után.

16. A JOGALKALMAZÁS FUNKCIÓI 1. Általános feladat - az általánosan kötelező jogszabályok minden esetben való érvényesítésének biztosítása 2. Közvetlen feladat: egyedi, konkrét ügy rendezése pl. becsületsértés elbírálása

17. A JOGALKALMAZÁS SZAKASZAI 1. Tényállás megállapítása - a jogilag releváns tények feltárása 2. Értelmezés a.) jogszabályi értelmezés - másik jogszabály állapítja meg értelmét b.) jogalkalmazói értelmezés - pl. Legfelsőbb Bíróság irányelvei, elvi döntései (próbaidő) - csak adott esetre kötelező erejű c.) jogirodalmi vagy tudományos értelmezés – nincs kötelező jogi ereje, kivéve Svájc 3. Határozathozatal a.) a tényállás jogi minősítése b.) a jogkövetkezmények megállapítása

18. A JOG HATÉKONYSÁGA Érvényesség – érvényesülés - hatékonyság Jogérvényesülés: amit követnek az állampolgárok, alkalmaznak a bírói és közigazgatási szervek Hatékonyság: a jogszabályok érvényesülésének tényleges eredménye és azon társadalmi célok közti viszony, amelyek elérésére megalkották őket. Hatékonyság fajai: - jogi - társadalmi

19. A JOG HATÉKONYSÁGA Meghatározói: - gazdasági feltételek - kulturális sajátosságok - erkölcsi normák és szokások - politikai kultúra - jogi feltételek - jogalkotás optimális volta - jogalkalmazói tevékenység hatékonysága - jogtudat színvonala

20. GYAKORLAT - JOGALKALMAZÁS

21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Találkozunk a szünet után! 