Tisztességes munka (ILO) - az európai szociális párbeszéd (EU) rendszere

1. Tisztességes munka (ILO) - az európai szociális párbeszéd (EU) rendszere dr. Ladó Mária SZEF DECENT elnevezésű projektje keretében megrendezett képzéssorozat 2013. április-június

2. Tisztességes munka - az ILO Tisztességes munka Menetrendje és az európai válasz

3. Tisztességes munka értelmezése „A világ munkavállalóinak fele napi két dollárnál kevesebbet keres, és ugyanilyen arányt képviselnek azok, akikre nem terjednek ki az alapvető társadalombiztosítási szolgáltatások. A tisztességes munka koncepciójával ezeket az egyenlőtlenségeket próbáljuk meg kezelni” (Vladimír Spidla, korábbi szociális és foglalkoztatásügyi biztos)

4. Tisztességes munka értelmezése • Embereknek a munkával kapcsolatos elvárásait foglalja össze • Konkrétabban: • lehetőség produktív (értelmes) és tisztességes jövedelmet biztosító munkára • biztonság a munkahelyen és szociális védelem a munkavállaló és családja részére • esély a személyes fejlődésre és a társadalmi integrálódásra • lehetőség arra, hogy az emberek részt vehessenek a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában, hogy kifejezhessék véleményüket, és szabadon szerveződhessenek

5. Tisztességes munka Menetrendje • Iránymutatások összessége, annak érdekében, hogy minden nő és férfi számára biztosított legyen a munkalehetőség, mégpedig • a szabadság, • az igazságosság, • a biztonság és • a méltóság feltételei között

6. Tisztességes munka Menetrendje • Négy pillérre épül (ILO stratégiai céljai): • munkahelyteremtés • munkával összefüggő jogok garantálása minden munkavállalónak • szociális védelem kiszélesítése • szociális párbeszéd előmozdítása valamint a nemek közötti egyenlőség biztosítása mind a négy pillér esetében • Nem csupán minimális alapjogok

7. Tisztességes munka Menetrendje • Tisztességes munka országprogramok: • ILO szakmai/pénzügyi és politikai segítséget nyújt a legkomolyabb hiátusok felszámolása, csökkentése érdekében • integrált megközelítés • Vita: monitorozás: lehet, kell-e mérni az előrehaladást?

8. EU álláspontja • Támogató • öszhangban van saját értékeivel és elveivel • fókuszban a fejlődő és feltörekvő országok • Érdekeltség kettős: • biztosítani lehet a verseny tisztességes voltát • hozzájárul a feltörekvő országok felzárkózásához • Kereskedelempolitika része • harmadik országokkal kötendő kereskedelmi egyezmények része

9. Európai szociális párbeszéd - különös tekintettel a közszférára

10. Gyökerek: Európai Gazdasági Közösség • Benelux államok, Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország • gazdaság és társadalom megszervezésének módja, tradíciói • szociális partnerek tagállami (meghatározó, nélkülözhetetlen) szerepe  • munkaügyi kapcsolatok (alapvetően bipartit) tagállami rendszere

11. Párhuzamos folyamatok: mélyítés és szélesítés • Mélyítés: szorosabb kapcsolat a tagállamok között; egyre több hatáskör nemzetek fölötti szintre kerül • „hozott” értékek beépítése, érvényesítése közösségi szinten • európai szociális párbeszéd

12. Párhuzamos folyamatok: mélyítés és szélesítés • Szélesítés: 6 tagállam – 27 tagállam • igen jelentős differenciálódás • közös értékek egyre részletesebb rögzítése az egymást követő Szerződésekben

13. EUSz – demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések 11. cikk: (1) Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. (2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. ...

14. EUMSz – szociális partnerek és szerepük elismerése 152 cikk: Az Unió- az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével - elismeri éstámogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását. Az Unió- önállóságuk tiszteletben tartásamellett - elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet.

15. Európai szociális párbeszéd – fogalom értelmezése • ESZP azokat az intézményi formációkat és eljárásokat foglalja magába, amelyek keretében az európai szintű szociális partnerek • megbeszéléseket folytatnak, vitáznak, illetve tárgyalásokat folytatnak, • együtt dolgoznak valamely konkrét feladat elvégzése érdekében, • részt vesznek az EU döntéshozatalában és politika formálásában

16. ESZP színtjei, résztvevők köre és formái • Színtek: • közösségi színt/ágazatközi • ágazati • Résztvevők köre: • bipartit • tripartit • Formák: • konzultáció • concertation • tárgyalás (szociális párbeszéd)

17. I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás: konzultáció + a szociális partnerek tárgyalása, „kvázi” jogalkotóvá válása II. Szociális Párbeszéd Bizottságok – közösségi szinten, ágazati szinten

18. I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) • Európai Bizottság köteles (két szakaszban) konzultálni a szociális partnerekkel • közösségi szinten/ágazati szinten • Amennyiben a szociális partnerek vállalják, a tárgyalást maguk folytathatják le • Közösségi normaalkotás kétféle egyenrangú módja: • Az EiB a szabályozó, konzultálva a szociális partnerekkel • A szociális partnerek átveszik a szabályozást, tárgyalnak és megállapodnak – megállapodásuk teremti meg a szabályozást

19. I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) Irányelvek (példák): • A Tanács 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról • A Tanács 2010/18/EU irányelve a BusinessEurope, az UEAPME, a CEEP és az ETUC által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodásról végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről • A Tanács 2010/32/EU irányelve a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keret megállapodás végrehajtásáról

20. I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) Autonóm megállapodások (példák): • Az UNICE, CEEP és az ETUC megállapodása a távmunkáról (2002) • Az UNICE/UEAPME, CEEP és az ETUC megállapodása a munkahelyi stresszről (2004) • Az UNICE, CEEP és az ETUC megállapodása a munkahelyi zaklatásról és erőszakról (2007)

21. I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) • Magyar érdekek képviselete: • legerőteljesebb, ha a tárgyaló delegáció tagja a magyar szociális partner szervezet • tagszervezeteknek jóvá kell hagyniuk a megállapodást • Végrehajtás, érvényesítés • irányelv esetében a kormányok felelőssége • megállapodások esetében elsősorban az aláíró szociális partnerek és tagszervezeteik kötelessége

22. II. Szociális Párbeszéd Bizottságok – közösségi szinten, ágazati szinten • Közösségi szinten: • Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) • Ágazati szinten: • ágazatonként Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól)

23. Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) • Bipartit struktúra (32 fős delegációk) • Magyar szakszervezeti részvétel: • személyesen: ETUC döntése, kíválasztása alapján • ETUC/Eurocadres/CEC tagszervezeteként – képviseleti demokrácia szabályai szerint ETUC A delegáció tagjaként vesz részt a Eurocadres és a CEC BusinessEurope CEEP UEAPME

24. Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) • Alapvetően bipartit együttműködés • saját kezdeményezésük alapján bármely olyan témát megvitathatnak, amely a közös hatáskörükbe, kompetenciájukba tartozik (közös állásfoglalás, közös vélemény) • ezekben a témákban, saját kezdeményezésük alapján tárgyal(hat)nak és megállapodhatnak, • nyomonkövetik a megállapodásaik tagállami érvényesülését • közösen végez(het)nek el feladatokat (pl. projektek kezdeményezése és végrehajtása)

25. Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) • Tripartit konzultáció – másodlagos funkció • Évente 3-4 ülés, munkacsoportok • Legutolsó tárgyalás: fiatalok foglalkoztatásáról szóló ún. cselekvési-keret

26. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) • Érintett szociális partnerek kezdeményezésére jönnek létre – ahol egyaránt kompetensek, szerveződési területük közös („ágazat”) • Jelenleg 41 ÁPB

27. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól)

28. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) • Bipartit struktúra (32 fős delegációk) • Közszféra ÁPB-k esetében Adott ágazat európai ágazati szakszervezeti szövetsége Adott ágazat európai ágazati munkáltatói szövetsége(i)

29. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) • Magyar szakszervezeti részvétel: • személyesen: európai ágazati szakszervezeti szövetség döntése, kíválasztása alapján • európai ágazati szakszervezeti szövetség tagszervezeteként – képviseleti demokrácia szabályai szerint • Magyar érdekek képviselete: • legerőteljesebb, ha a tárgyaló delegáció tagja a magyar szociális partner szervezet • tagszervezeteknek jóvá kell hagyniuk a megállapodást, közös állásfoglalásokat

30. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) • Közszféra ÁPB-k legfontosabb témaköre: megszorítások és struktúrális átalakítások a válság következtében • Helyi és regionális kormányzatok ÁPB: • A gazdasági válság hatása – közös értékelés és állásfoglalások az Európai Tanács számára (2010 dec., 2011 okt.) • Közös válasz vélemény az EiB Zöld Könyvéről: Sturktúrális átalakítások és a változások előrejelzése (2012 márc.) • Cselekvési keret a struktúrális átalakításokhoz (2012 dec.)

31. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) • Központi kormányzati adminisztrációk ÁPB: • Közös állásfoglalás a válság hatásairól (2011 dec.) • Közös válasz vélemény az EiB Zöld Könyvéről: Sturktúrális átalakítások és a változások előrejelzése (2012 márc.) • Közös projekt a központi kormányzati adminisztrációk imázsának javítása érdekében (2012) • Keret megállapodás a minőségi szolgáltatás érdekében (2012 dec.)

32. Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) • Kórházak és egészségügyi ellátás ÁPB: • Cselekvési keret a munkaerőutánpótlásról és a munkaerő megtartásáról (2010 dec.) • Közös vélemény az EU egészségügyi munkavállalókról szóló akció tervéről (2012 szept.) • Oktatás ÁPB: • Közös vélemény az oktatástól, képzésről és kutatásról: Beruházás a jövőbe (2011 jan.) • Közös projekt a tanárok utánpótlása és megtartása érdekében (2011), ajánlások (2012 nov.) • Több ÁPB közösen: • Ajánlások a harmadik fél általi munkahelyi erőszak és zaklatás témában (2010 szept.)

33. Közösségi szintű és ágazatiSzociális Párbeszéd Bizottságok • Dilemmák: • megállapodások végrehajtása, érvényesítése az aláíró szociális partnerek és tagszervezeteik kötelessége • erőteljesebb (konzultatív) hatás európai szinten, mint a tagállamokban • jelentős különbségek tagállamok között • kapcsolódás az európai szociális partnerekhez • felkészültség és kapacitás • válság kedvezőtlen hatása a tagállami munkaügyi kapcsolatokra

34. „Azok az országok, ahol erős a munkaügyi kapcsolatok rendszere, általában jobb a gazdasági és szociális helyzet, és jobban ellenállnak a megrázkódtatásoknak, és ezek a leginkább versenyképesek. ... A válságból több – és nem kevesebb – szociális párbeszéddel kell kilábalnunk” Andor László, biztos