Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról)

1. Tanulási stílus fogalma Tanulási stílus elméletek Egy sajátos stílus-kategória-rendszer Stratégia és stílus kapcsolata Szokássá váló stílusok SQ4R stratégia Kérdések Kérdések a tanulási stratégiákról (stílusokról) • Stratégiáink (stílusaink) milyen mértékben öröklöttek (állandók), illetve tanultak (környezet által befolyásolhatók)? • Rendelhetők-e hozzájuk értékek? Vannak-e általában eredményesebb és eredménytelenebb stratégiák (stílusok)? • A stratégiák eredményességét milyen mértékben határozzák meg a tanulási stílusok? • Vannak-e csoportokra (nemi, etnikai, életkori, képességbeli különbségek stb.) jellemző preferenciák? Kérdések

2. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció

3. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció IEA International Association for the Evaluation of Educational Achievement Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága Az 1960-as évek elejétől végez méréseket (Mo 1970-től) Az IEA szövegértés-vizsgálata a PIRLS PIRLS Progress in International Reading Literacy Study Nemzetközi Szövegértési Vizsgálat 2001-től 5 évente (eddig 2001. 2006.) Összehason-lító tudás-vizsgálatok PISA Programme for International Student Assessment Nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) vizsgálata 2000-től 3 évente (eddig 2000. 2003. 2006.)

4. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PIRLS 2001-2006 - PISA 2000-2003-2006 A két vizsgálat összehasonlítása Összehason-lító tudás-vizsgálatok

5. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PIRLS 2001 Magyarország előtt Svédország, Hollandia, Anglia 4-11. helyen kis különbségek (köztük Mo. is) Mo-on az élményszerző olvasás teljesítménye magasabb, az információszerző olvasásé alacsonyabb. 2006 Magyarország előtt Oroszország, Hongkong, Szingapur, Luxemburg 11 országgal nagyjából azonos szinten vagyunk, és 31 ország nálunk lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújtott. Az összes résztvevő közül Mo-on a legnagyobb a különbség az élményszerző és az információszerző olvasás között. Élményszerző olvasásban jók az eredményeink, információszerzőben gyengébbek. Összehason-lító tudás-vizsgálatok

6. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PIRLS 2001 A nemzetközi összesített rangsor Összehason-lító tudás-vizsgálatok

7. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason-lító tudás-vizsgálatok A PIRLS 2006 A felméréssorozat célja a 9-10 éves tanulók olvasásképességének vizsgálata, az iskolai és otthoni tanítási-tanulási szokások feltérképezése.

8. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Oktatás célja: művelt ember írás-olvasás képessége társadalmi érvényesülés és az egyéni boldogulás feltétele Összehason-lító tudás-vizsgálatok matematikai és tudományos-tehnikai ismeretek Iskolai tudás mérése PISA: a kulturális eszköztudás mérése Tudásterületek: Olvasás-szövegértés Természettudományos matematikai Tudásdimenziók: Gondolkodási műveletek Tudáselemek Alkalmazási területek

9. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Összehason-lító tudás-vizsgálatok

10. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció Ország 400 450 500 550 600 Az olvasás-teljesítmé-nyek közötti különbség a szülők társadalmi státusza szerint PISA 2000 33 Összehason-lító tudás-vizsgálatok 53 52 64 66 68 68 68 70 71 97 97 98 103 113 115

11. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció PISA tapasztalatok A magyar diákok 30 OECD állam közül: természettudományi területen 13-17. szövegértésben 17-24. matematikából 18-23. (2006.) Összehason-lító tudás-vizsgálatok 70%-ban magyarázza a teljesítményeket, hogy melyik iskolába jár(ez Mo-on a legmagasabb. A 2. Németo. 60%-kal) 46%-ban meghatározó a szociokultúrális háttér Az élen végzett országok között gyakoribb a 6 évfolyamos kezdő szakasz, mint a középmezőnyben illetve az utolsó harmadban

12. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció a tanulói tudás problémái hazánk az élmezőnyből a középmezőnybe esett vissza a tantárgyak túl specializáltak lényeges és lé-nyegtelen elemek összemosódnak a feladatok egy szakterület problé-máira szűkülnek kevés összefüggés van a tantárgyak között A tudás és az oktatás hagyományai a lényegtelen infor-mációk sok időt vesznek el a tanulástól kevés összefüggés van az iskolában tanultak és a hét-köznapi tapaszta-latok között nem fejlődnek az általános képességek tudományosan megalapozott, de elszigetelt tudás

13. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció kontinentális hagyományok a tudományok eredményeinek közvetítése nagy eszközigény és módszertani apparátus A tudás és az oktatás hagyományai a tantárgyak diszcip-lináris tartalmainak erősödése az iskola a tanulás „végtermékére”, a tudásra koncentrál

14. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció angolszász hagyományok későn kialakuló egységes iskolarendszer mindenki azt tanít, amit akar nincs egységesen mérhető tudás A tudás és az oktatás hagyományai megnő a képességfejlesztő feladatok szerepe az oktatás képességfejlesztés-orientálttá alakul az iskola a tanulás folyamatára koncentrál

15. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció A pedagógiai folyamat két modellje A tudás és az oktatás hagyományai kontinentális hagyományokra épülő angolszász hagyományokra épülő az iskola a tanulás eredményére, a tudásra koncentrál az iskola a tanulás folyamatára koncentrál

16. Összehason-lító tudás-vizsgálatok A tudás és az oktatás hagyományai Metakogníció feladat reális kompetencia metakognició (jellemző egyéni vonásokról való tudás) a feladatmegoldás nehézségi fokának szubjektív felbecsülése Metakogníció érzelmek, kogniciók érzelmek, kogniciók TANULÁSI FOLYAMAT

17. Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések

18. Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések Célkitűzés tudatosítás bevonás aktivizálás pl. életkortól függően motiválás oktatástechnikai eszközök használata problémahelyzet ………….

19. B A teljesítményszint i d ő

20. Maximális begyakorlottság szintjei magas alacsony életkor, eltelt idő, megelőző tudás szintje, szocializációs helyzet, attitűd, beállítódás, iskolához való viszony, az iskola viszonya hozzá … stb

21. Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések rendszerezés tények elemzés általánosítás Indukció rögzítés műveletei: általánosítás elvonatkoztatás műveletei: analízis szintézis összehasonlítás fajtái: elsődleges rögzítés ismétlés ellenőrzés, értékelés fogalom fogalomrendszer alkalmazás/elemzés tevékenység

22. Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések Induktív folyamat rendszerezés tények elemzés általánosítás rögzítés műveletei: általánosítás elvonatkoztatás műveletei: analízis szintézis összehasonlítás Dedukció fajtái: elsődleges rögzítés ismétlés ellenőrzés, értékelés fogalom fogalomrendszer Dedukció alkalmazás/elemzés tevékenység

23. Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések a megvizsgálandó fogalom, jelenség elemzése a kiinduló fogalmak elemzése Dedukció a két elemzés összevetése ellenőrzés, értékelés újabb fogalom, fogalomrendszer alkalmazás

24. Célkitűzés Indukció Dedukció Következ-tetések Johann Friedrich Herbart célkitűzés merev, sematikus folyamat elmélyedés rendszere-zés, rögzítés Következ-tetések eszmélkedés ellenőrzés, értékelés

25. Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer

26. Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer Szabályozási típusok bemenet kimenet tanterv centrális vizsgarendszer decentrális vizsgarendszer tanterv kétpólusú

27. Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer Szabályozás szerinti típusok centrális tanterv kerettanterv helyi tanterv Tantervi műfajok sillabusz előíró tanterv curriculum alaptanterv Tanterv-típusok Tantervek csoporto-sítása

28. Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer bemenet kimenet Kerettanterv NAT 1995 Helyi tantervek vizsga-rendszer Két szintű szabályozás Hazai tantervi szabályozás kettős legitimáció Kompetenciák NAT 2003/2007 Keret-tantervek Helyi tantervek vizsga-rendszer Három szintű szabályozás

29. Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer platós lineáris spirális fordított piramis Tananyag-elrendezés lineáris koncentrikus

30. Szabályozási típusok Tantervek csoporto-sítása Hazai tantervi szabályozás Tananyag-elrendezés Vizsga-rendszer • alapműveltségi vizsga (elvi lehetőség korlátozott ideig) • két szintű érettségi vizsga • középszintű érettségi vizsga (belső vizsga) • emelt szintű érettségi vizsga (külső vizsga, magasabb követelmények: szűrő funkció) Vizsga-rendszer

31. Vizsgarendszer és továbbhaladás érettségi vizsga középiskolai tanulmányok felvételi vizsga felsőoktatási tanulmányok kapacitásnövekedés a felsőoktatásban középiskolai tanulmányok érettségi vizsga felsőoktatási tanulmányok követelmények

32. Vizsgafajták • rendes • javító (a vizsgázónak felróható okból …) • pótló (a vizsgázónak fel nem róható okból…) • előrehozott (tantárgyi köv. teljesítése után, de a tanulmányok befejezése előtt) • kiegészítő (érettségi vizsga után újabb tantárgyból) • szintemelő (sikeres középszintű után emelt szintű vizsga) • ismétlő (korábban sikeresen letett érettségi vizsga ismétlése) 100/1997. sz. Korm. rendelet

33. Vizsgaidőszakok május-június: valamennyi középiskolában mind a 7 vizsgafajta letehető. szeptember-október: kijelölt középiskolákban a rendes, az előrehozott, az ismétlő, a pótló és a javító vizsga letehető. február-március: vizsgaközpontokban tehető kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsga.

34. A felsőoktatásban résztvevők száma 2005-ben diplomázottak a korosztály százalékában 9 felsőfokú szakképzés 4 1990-91: 108 ezer fő (a korosztály kb. 10 %-a) 2001-02: 349 ezer fő (a korosztály kb. 35 %-a) 2006-07: 416 ezer fő (a korosztály kb. 40 %-a) 36 36 egyetem, főiskola OECD Magyarország 52,2 A felsőoktatás szerkezete 36,6 27,1 25,3 OECD Magyarország 12,6 12,7 7,9 7,4 5,4 6,6 4 2,2 Matematika, informatika Természettudomány, agrár Műszaki Egészségügy, szociális Művészet, oktatás Társadalomtudomány, jog, közgazdaság

35. 5 témazáró felelet témazáró dolgozat témazáró dolgozat 4 3 Félévi bizonyítvány: ??? 2 1 felelet felelet felelet felelet röpdolgozat röpdolgozat röpdolgozat

36. 5 felelet felelet felelet felelet röpdolgozat röpdolgozat röpdolgozat 4 3 2 1 témazáró dolgozat témazáró dolgozat témazáró felelet

37. Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei

38. Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei • Diagnosztikus: • helyzetfeltárás • információ-közlés • motiválás • … Értékelési típusok és funkciók • Formatív: • fejlesztés • információ-közlés • motiválás • … • Szummatív: • minősítés • fejlesztés • információ-közlés • motiválás • …

39. Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei • Kritérium-referenciájú (követelmények) • Norma-referenciájú (populációs átlag) Értékelési típusok és viszonyítások Objektív Szubjektív követelmények • önmagához mért fejlődés • többiekhez viszonyított szint

40. Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje 1989. általános iskola 8. évfolyam A pedagógiai értékelés szintjei Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., 1993. 121. p.

41. A mért eredmények és 8. félévi osztályzatok összevetése néhány tantárgyból Osztályzatok az iskolában Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., 1993. 124. p.

42. Értékelési típusok és funkciók Értékelési típusok és viszonyítások A pedagógiai értékelés szintjei • Következtetések: • az oktatásra • az iskolarendszerre • a társadalom szerkezetére A matematika „kétpúpú” eloszlásgörbéje 1989. általános iskola 8. évfolyam A pedagógiai értékelés szintjei Orosz Sándor: Pedagógiai mérések. Korona K., Bp., 1993. 121. p. Alsó populáció: a tanulók 35 %-a, átlagos teljesítmény 31 %pont Felső populáció: a tanulók 65 %-a, átlagos teljesítmény 76 %pont

43. A normális eloszlás görbéje Gauss-féle harang-görbe _ x -s +s

44. A felejtés néhány sajátossága Tanulás eredmény mérés

45. A megtartás (százalékban) 100 80 60 alvás 40 ébrenlét 20 1 2 3 4 5 6 A tanulás után eltelt órák

46. központ minden iskola 100% központ minden iskola 50% helyi/helyi központ egy/kevés iskola 100%

47. Kettős legitimáció Központi-társadalmi igényeknek való megfelelés NAT Kerettantervek Helyi-társadalmi igényeknek való megfelelés Kerettantervek Helyi tantervek

48. elvek, célrendszer, kompetenciák NAT 2003 kerettanterv kerettanterv kerettanterv ………………. h e l y i t a n t e r v e k