1 / 45

Anali zátorok

http://www.biologyonline.info/. Anali zátorok. Periferikus szakasz -receptorok Közvet í tő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület. Hallás analizátora. Szerepe: Akusztikai ingerek felfogása Tájékozodás Részei : Periferikus szakasz: hallóreceptorok – belső fülben

kedma
Download Presentation

Anali zátorok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. http://www.biologyonline.info/ Analizátorok Periferikus szakasz -receptorok Közvetítő szakasz -pályák Központi szakasz- kérgi vetület

  2. Hallás analizátora • Szerepe: • Akusztikai ingerek felfogása • Tájékozodás • Részei : • Periferikus szakasz: hallóreceptorok – belső fülben • Közvetítő szakasz: hallópálya • Központi szakasz: hallókéreg

  3. A fül alkotóelemei • Külső fül – levegőrezgések felfogása, középfül felé való vezetése • Középfül – továbbítás a belső fül felé • Belső fül – hallóreceptorok ingerlése, ingerület továbbítása – periferikus szakasz

  4. Külső hallójárat Fülkagyló Rezonátor, enyhén erősíti hangokat • 25 mm hosszú • Bőr béleli, melyben számos faggyúmirigy található • Dobhártya zárja le • 9 mm átmérőjű, ovális gyengén rugalmas • Csontos gyűrűbe ékelődik • Külső részét bőr fedi • Belül nyálkahártya fedi • A két hámréteg között kollagénrostos váz található • Ferde állású, kúp alakú • Belső részéhez a kalapács nyele rögzül • Rezgése a csontocskákra továbbítódik

  5. Középfül • A dobüregben foglal helyet • Nyálkahártya béleli • Kapcsolatban áll az orrgarattal a fülkürt révén • Csontocskák láncolata • Kalapács – dobhártyára támaszkodik • Üllő • Kengyel – az ovális ablakra támaszkodik

  6. Belső fül • Sziklacsontban foglal helyet • Csontos labirintus – belsejét perilimfa tölti ki • Tornác • Csontos ívjáratok • Csiga • Hártyás labirintus – belsejét endolimfa tölti ki • Tömlöcské és zsákocska • Hártyás ívjáratok • Vesztibuláris járat, hártyás csiga és a dobüregi járat

  7. Csontos csiga • Csúcsi részén helikotréma • Spirális lemez (egész a csúcsig), folytatásában az alaphártya • Vesztibuláris járat – Reissner hártya • Csigajárat – háromszög alakú • Dobüregi járat

  8. Csigajárat Határai: • Reissner hártya • Oldalt csiga csontos fala, sajátos hám béleli, hajszálereket tartalmaz • Alul a spirális lemez és az alaphártya • Belsejében a Corti-féle hallószerv • Endolimfa H –helikotréma Rm- Reissner –féle hártya SV- vesztibuláris járat SM-csigajárat ST- dobüregi járat SG- spirális dúc, Corti-féle dúc M-modiolus (kúp alakú, a csontos csiga tengelye)

  9. Corti-féle szerv • Spirális lemez • Belső spirális barázda • Belső támasztósejtek, belső érzősejtek • Külső támasztósejtek • Fedőlemez • Retikuláris hártya • Külső érzősejtek • Pillérsejtek (belső, külső) • Hámsejtek- stra vascularis • Külső spirális barázda • Kötőszövet • Alaphártya hámborítása • Corti-féle alagút • Corti-féle dúcsejtek • Csontszövet

  10. Halláselmélet Békésy A kengyel rezgése rezgésbe hozza a vesztibuláris és dobüregi járatban levő folyadékoszlopot • a rezgések a kerekablakban elveszlődnek • A dobüregi járat perilimfarezgései megemelik az alaphártyát • A külső érzősejtek csillói a fedőhártyába ütközve a sejthártya depolarizációját eredményezik • A spirális lemezen ülő érzősejtek ingere pedig a csigajárat endolimfájának a rezgése • Az idegingerület a hallórostokon a KI továbbítódik A hallás típusai • Légvezetéses – fül révén • Csontvezetéses – koponyacsontok rezgése

  11. Közvetítő és központi szakasz • I. neuron– Corti féle dúcban, periferikus nyúlványai az érzősejtek alapi részén végződnek, tengelynyúlványa a VIII. agyideg hallórostjait képezi • II. Neuron- a nyúltagyi felső és alsó hallómagban • III. Neuron a felső és alsó olajkákban • Az alsó magból induló rostok az azonos oldali olajkában szinaptizálnak, majd a trapéz testben kereszteződnek és mint oldalsó hurokpálya haladnak az alsó ikertestek felé • A felső magból induló rostok felületesen haladnak, majd a középvonalban a mélybe nyomulnak és az ellenoldali olajkában szinaptizálnak, az idegrostok csatlakoznak a hurokpályához • Tonotópiás tagozódás (hangmagasság szerinti reprezentáció), a mag dorso-mediális részébe a csiga bazális járatábol érkeznek rostok (mély hangok), a ventrolaterálsi részében a felső járatokból érkeznek rostok (magas hangok) • Több kapcsolóállomás következik: trapézmag, a hurokpálya magva, a járulékos olajka • Következő kapcsolóállomás az alsó ikertestekben, ez a hallással kapcsolatos reflexek központja (pl. Fejnek a hang irányába történő mozgatása) – tectospinális pálya a gerincvelői motoros magvakban végződik • Az utolsó kapcsolóállomás a mediális (belső ) térdelttestben van, innen a rostok a hallókisugárzás révén a kéregben végződnek • Elsődleges halló kérgimező B41, a 42 a hallással kapcsolatos emlékképek tárolásának központja, kapcsolatban áll az érző beszédközponttal

  12. Hallópálya

  13. Egyensúlyérzékelés analizátora • Szerepe: • Tájékozódás • Egyensúly fenntartása nyugalomban és helyváltoztatáskor • Az egynesúlyérző szerv a belső fülben található a tömlőcskében, zsákocskában és az ívjáratokban

  14. Periferikus szakasz Érzőfoltok (maculák) • Zsákocska és tömlőcske falában • Ingerük az egyenes vonalú gyorsulás • Alkotórésze: • Támasztósejtek • Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön idegrostvégződések • Stereocillium • Kinocillium • Kocsonyás párta • Mészkristályok (otolitok) • A mészkristályok nyomására a stereocilliumok a kinocillium felé mozdulnak el, a sejt ingerlődik • Ellentétes irányba való elmozdulásuk gátló hatású Érzőtarajok (crista ampularis) • Felkörös ívjáratok tágulataiban helyezkednek el • Félkörös ívjáratok a tér három irányába helyezkednek el • Endolimfaáramlást eredményező szöggyorsulásra érzékenyek • Alkotórésze: • Támasztósejtek • Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön idegrostvégződések • Kocsonyás fedő -cupula

  15. Vesztibuláris pályák • I neuron – Scarpa dúcban • II neuron- a nyúltagyi vesztibuláris magvakban (felső, alsó, belső, külső) • Az ellenoldali magvak ersztéki rostokon keresztül kapcsolatban állnak egymással • a vesztibuláris magvakban végződnek a kisagyból, gerincvelőből érkező rostok, melyek az ízületi receptorok impulzusait közvetítik • A magvak efferens rostok révén ellenőrzik az érzékhám működését • A nyúltagyi vesztibuláris magvakból kiinduló rostok egy része: • Mint tractus vestibulo-spinalis halad a gerincvelőbe, ahol a feszítőizmok α és γ mozgatóneuronjait aktíválja • Tractus vestibulo-retikularis – retikuláris állományba • Vestibulocerebbelaris –kisagy archicerebellumába • Vestibulo-nuclearis , a szemmozgató agyidegek magvaihoz (III, IV, VI) – a fej mozgása ellenére és lehetővé teszi egy tárgy fixálását • Kis részük átkapcsol a talamuszba ( a nucleus ventralisban) és a kéregbe vetülnek a testérzőmező arctájék közeli részébe

  16. A látás analizátora • Szerep: • A környezetből az információk 90%-a a látószerven keresztül érkezik • Lehetővé teszi a térbeli tájékozodást, a környezethez való alkalmazkodást • Egyensúly fenntartása • Figyelem felkeltése • Ingere : a látható sugarak 400-700 nm • Részei: • Receptor szakasz – retina • Közvetítő szakasz-látópálya • Központ - látókéreg

  17. A szem • A látás szerve • Alkotórészei: • Szemgolyó • Járulékos védőszervek • Szempilla • Szemöldök • Szemhéjak • Könnykészülék • Kötőhártya • Járulékos mozgatószervek

  18. Járulékos mozgató-szervek • A szemgolyót mozgató izmok • Felső, alsó, belső, külső egyenes • Felső és alsó ferde • Beidegzés: II, IV, VI

  19. A szemgolyó • A szemüreg (orbita) elülső részében foglal helyet • Zsírszövetbe van beágyazvó • Kissé lapított, gömbölyded szerv • A szemüreg hátulsó részén a látóideg lép ki saját csatornáján

  20. A szemgolyón két tengely húzható: • Anatómiai – a szemgolyó elülső és hátulsó pólusán áthaladó tengely • Optikai – a pupilla középpontját és az éleslátás pontját összekapcsoló tengely • Optikai készülék részei: • Szaruhártya • Csarnokvíz • Szemlencse • Üvegtest • Falát három burok alkotja: külső, középső és belső

  21. Külső burok • Ínhártya (sclera) – szemfehérje • fehér színű • tömöttrostos kötőszövet • védő szerepe van • a szemgolyó hátulsó pólusán a látóideg és a szemgolyóba belépő vérerek furják át • Szaruhártya - cornea • A szemgolyó elülső részén • Átlátszó • Óraüvegszerűen illeszkedik az ínhátyához • A csarnokvíz táplálja • Középső burok • Érhártya • A szemgolyó hátulsó részét burkolja • Táplálja a szemgolyót • Feketekamra szerepét tölti be • Sugártest • érhártya elülső részének megvastagodása • Sugárizmok és sugárnyúlványok alkotják • Szivárványhártya • Sugártest elött helyezkedik el

  22. Sugártest • Rajta rögzül a lencse a lencsfüggesztő rostok révén • Izomzata a lencse görbületét szabályozza, szerepe van a közel és tóvollátásban • Külső részét sugár irányú redők borítják (orbiculáris ciliaris) • Belölük indulnak a sugárnyúlványok (80) –csarnokvíz termelésében vesznek részt • A sugárredők elülső részén a sugárizmok foglalnak helyet • Sugár irányú rostok • Körkörös rostok • Hátulsó részét a retina vak része határolja Szivárványhártya • Lencse előtt a fényrekeszt, blendét képezi • A sugártestről ered • Elülső részét kötőszövet alkotja, melyben pigmentek találhatók • Alatta az izomréteg helyezkedik el • Sugár irányú rostok • Körkörös simaizomrostok • Hátulsó részét a retina vak része határolja

  23. Belső burok – ideghártya-retina • Látó retina – a szemgolyó 2/3 borítja, fényérzékeny receptorokat tartalmaz • Vak retina – a szemgolyó elülső 1/3 alkotja • Ora serrata – fogazott vonal, a két retina közti határt képezi • A szemgolyó hátulsó részén található: • Vakfolt – látóideg kilépési helye • Sárga folt – éles látás központjával

  24. Szemfenék – szemtükörrel vizsgálható • Vöröses színű • Az orr felüli részében a vakfolt figyelhető meg, fehéres színű korong, melynek közepén bemélyedés található • Itt ágazik el a retina osztóere (világos, vékony) és egyesülnek a gyűjtőerek (sötétebbek, vastagabbak) • A sárga folt ovális mező, sárgás és közepén gödör található

  25. A látóretina szövettani szerkezete • Pigmenthám • Pigment tartalmú hasáb alakú hámsejtek, nyúlványaik a fotoreceptorok nyúlványai köző hatol • Csapok és pálcikák • A fotoreceptorok nyúlványai • Fényérzékeny anyagot tartalmazn • Külső határhártya • A fotoreceptorok periferikus és központi része között húzódik, Müllersejtek külső nyálványai közti kapcsolat • Külső szemcsés réteg • Csapok és pálcikák perikarionja • Külső szinaptikus réteg • Fotoreceptorok és a bipoláris neuronok szinaptikus kapcsolatának helye, itt vizszintes neuronok is találhatók • Belső szemcsés réteg • Bipoláris neuronok perikarionja • Belső szinaptikus réteg • Bipoláris és multipoláris neuronok szinaptikus kapcsolatának helye • Multipoláris idegsejtek • A multipoláris idegsejtek perikarionját tartalmazza • Látóidegrostok • Multipoláris idegsejtek nyúlványai • Belső határhártya • Müllersejtek belső nyálványainak kapcsolata

  26. Fotoreceptorok szerkezete és szerepe • Csapsejtek – nappali látás, színes látás receptorai • Pálcikasejtek- szürkületi látás receptorai • Fotoreceptorok részei: • Kültag, pálcika és korong alakú • Fényérzékeny korongokat tartalmaz, membrán betüremkedések, látópigmentet tartalmaznak (pálcikák rodopszint) • Csilló • Összekötő tag • Beltag • Perikarion • Axon

  27. A szemgolyó optikai készüléke • Szaruhártya • Átlátszó hártya • Csarnokvíz • Sugárnyúlványok termelik, az agy –gerincvelői folyadék összetételéhez hasonló • Tápláló szerpe van • Elülső szemcsarnok • Hátulsó szemcsarnok • Csarnokvíz elvezetése, carnokzúg révén történik (glaukoma) • Szemlencse • Kétszeresen domború lencse • Lencsetok veszi körül mely a sugártesthez rögzíti a lencsefüggesztő rostok révén • Átlátszó, megnyúlt hámsejtek alkotják (zöldhályog) • Részei : • Kocsonyás külső kéregállomány – rugalmas, korral csökken- lapos és merev lencse • Tömör belső mag • Üvegtest • Kocsonyás anyag, a retinát rögzíti

  28. Látópálya • a látóideg a saját csatornáján a koponyüregbe lép, ahol az orr felőli rostok kereszteződnek • Ezt követően a látóhuzalban haladnak az azonos oldali halántéki rostok és az ellenoldali orrfelőli rostok • Átkapcsolnak az oldalsó térdelt-testben • Látókisugárzás rostjai a látókéregben végződnek • Elsődleges látómező a B17 mező, sarkantyú hasadék felett és alatt • Másodlagos látómező a B18, 19

  29. A kereszteződés után a rostok egy része az oldalsó térdelt testben végződik, másik részük pedig a felső ikertestekben • Itt található a pupilla fényreflex-központja • Akkomodáció - pupillaszűkítő reflex

  30. Ízlelés analizátora • Szerep: • Táplálék felvétel • Emésztőnedvek termelése • Receptorok: • ízlelőbimbókban • Ízlelés pályája • VII, IX, V agyidegek • Nucleus solitariusban a második neuron • Talamusz • Kérgi vetület - I. testérző mező

  31. A szaglás analizátora • Szerep: • Védekezés • Emésztőnedvek termelése • Szaglóreceptorok- szaglóhámban – módosult idegsejtek • Szaglóidegsejtek axonjai- szaglóideg • Szaglóidegrostok a szitalemezen a szaglógumóba lépnek • Szaglógumó kapcsolóállomás, azonos és ellenoldali szaglómezőbe • Szaglómező- agyvelő alapi részén a lyukacsos terület kérgi részében • A szaglómezőből infomáció halad a limbikus rendszerhez

  32. A bőr • A testfelszín 15-20 %-át alkotja. • A testnyílások felé nyálkahártyában folytatódik. • Rétegei: felhám (epider-mis), irha (dermis), bőralja (hipodermis) • Függelékei: szőrtüszők és szőrök, körmök, mirigyek.

  33. Funkciói: érzékelés, védés, hőszabályozás, tejelválasztás, kiválasztás, tápanyagok raktá-rozása • Vastagsága változó: vékony a szemhéjakon, a legvastagabb a hát felső részén. A mechanikai hatásoknak kitett bőrterületeken hiányzik a szőrzet és a bőr nagyon vastag. A vékonyabb bőrfelület szőrrel rendelkezik, néhany kivétellel. • A vastag bőr felületén redők és barázdák találhatók (ujjbegyeken a bőrlécek ujjlenyomatot képeznek. • A vérellátás a bőralja és az irha között haladó érfonatok révén történik • A hajszálereknek fontos szerepük van a hőszabályozásban

  34. A felhám • Rétegei: • Csíraréteg • Tüskés sejtek rétege • Szemcsés sejtek rétege • Fenylő réteg (tenyér, talp bőrére jellemző) • Szaruréteg A felhám sejtjei: • Keratinocita – lásd szövet-tan • Melanocita – pigmentet termel, a melanoszómák a szömszédos keratinocitákba kerülnek ésa sejtmag fölött telepednek le. - a bőr színe a pigmentek mennyiségétől és eloszlásától függ (négerekben a teljes felhám vastagságában, fehérekben csak a csíra és a tüskés rétegben) • Langerhans sejtek - antigén prezentáló sejtek, citotoxikus T sejteket aktiválnak • Merkel-sejtek –tapintásban vesznek részt

  35. Irha • 1-2 mm vastag réteg • Felső részében irhaszemölcsök találhatók – felhám táplálását biztosítják • Tömöttrostos kötőszövet alkotja Bőralja -lazarostos kötőszövet alkotja, melyben a bőrterület függvényében különböző vastag-ságú szírréteg található -hőszigetelésben van fontos szerpe

  36. A bőr mint érzékszerv • Receptorok – szabad idegvégződések, érzőtestecskék • Pályák (három neuronosak): • Spinothalamikus laterális (fájdalom és hőérzőkelés), ventrális (durva tapintás) • Spinobulbaris és a folytatásában a hátsókötegi pálya (lemniscus medialis) • Fejből a lemniscus trigeminális • Kérgi központ: postcentrális mező (I. Testérző mező)

  37. Exteroceptorok

  38. Finom tapintás és a tudatos proprioceptiv érzékelés pályája – lemniscus medialis (belső hurokpálya) • Feji bement – V. Agyideg révén • Lemniscus trigeminalis – V. Agyideg hurokpályája • Kérgi mező: I. Testérző mező

  39. Durva tapintás, hő és fájdalomérzékelés pályája - spinothalamicus • Feji bemenet

  40. Mozgásérzékelés analizátora • Szerep: • Izmok működési állapota • Ízületekben végbemenő mozgások • A test és részei helyzetének meghatározása • Receptorok : Izomorsó, ínorsó, Vater-Pacini testecske • Pályák: • Spinocerebelláris • Spinobulbaris- folytatása a lemniscus mediális • Végződés - A spinocerebelláris a kisagyban a paleocerebellumba - A spinobulbaris a postcentrális mezőben

  41. Nem tudatos proprioceptiv pálya –spinocerebellaris (gerincvelő-kisagyi pálya) • Egyenes (3) • Keresztezett (4)

More Related