A nyugati kultúra kialakulása

1. A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? folytatás

2. A baktériumok Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?

3. A mikrobákról általában • „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés • passzív stratégiák • elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) • rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) • szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS) • aktív stratégiák • cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) • hasmenés (kolera) • harapás (veszettség) • nyílt sebek (himlő, lepra)

4. Védekezésünk • a betegségek tünetei • néha az aktív stratégiák következménye • néha az ellenreakcióé (pl. láz) • immunválasz – antigén-változtatás • evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

5. Villámháború... • Járványok • gyorsan terjed • akut lefolyás: halál vagy felépülés • a túlélők védettek • kizárólag embert támadnak • Felbukkanás hullámokban • kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul • kis populációkból teljesen eltűnik • Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

6. ...vagy gerillaharc? • Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek • az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem • rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) • csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban • sárgaláz – afrikai vadmajmok • vagy a nagyon lassú lefolyásúak • pl. lepra • bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

7. A tömegbetegség • a tömegbetegség „modern” jelenség • himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959 • a mezőgazdasággal együtt kezdődött • letelepedés (halottak, ürülék, szenny) • földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) • állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

8. Végzetes ajándékok

9. A helyzet fokozódik • A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj • A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt • Róma és a himlő i.sz. 180 körül • Bizánc és a pestis 543 körül • Európa és a bubópestis 1346 körül • A város: aranybánya • csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá... • A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak • tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

10. Az ember „szövetségesei” más emberek ellen? • 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba • nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... • száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma • 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított • a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett... • Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak • A kórokozók az európai seregek előtt jártak • az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

11. A viszontválasz elmaradt • Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett • Okai: • nem volt elég sűrűn lakott • a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak • csak öt háziasított állat! • Ennek okait pedig • a földrajzi sajátságokban • és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk! • A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza

12. Az írás kialakulása

13. Írásfajták • Lehetséges megközelítések • logogramok (szójelek) • kínai, japán kandzsi, egyiptomi, maja, sumér ékírás • szótagábécék • lineáris B (Mükéné), cherokee • betűírás • A valódi nyelvekben sok a keveredés

14. Kialakulás és terjedés • Összehasonlíthatatlanul nehezebb kitalálni, mint átvenni • „gondolatátvétel” • a koreai han-gul ábécé • Sequioia 1820, kifejleszti a cherokee írást • „modellmásolás” • gót – Wulfia püspök, i.sz. 4. sz. • ciril – Szent Cirill, i.sz. 9. sz. • a görög lineáris B a krétai lineáris A átvétele • a római is Közel-Keletről kölcsönzött

15. Első megjelenések • Sumer (i.e. 3000 előtt) • Mezoamerika (i.e. 600-ra) • Kevésbé bizonyos: • Kína (i.e. 1300-ra) • Egyiptom (i.e. 3000) • Első átvevők • India, Etiópia, Amerika további civilizációi

16. Elsőként • szójelek, ékírásjegyek: hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek • üzleti nyilvántartás (Uruk városa) • kétdimenziós számolási rendszer (agyagedény) • számolási egységek (10,60,100) • rébuszrendszer • először a sumeroknál • vizuális képmást használ hangok kiváltására • 1000 év után szótagírás (Ur városa) • később szavak beszélt sorrendjét utánozták • mintha a ‚belief’ = ‚bee’ + ‚leaf’ lenne • kínai ideogrammák (1 jel = 1 fogalom v. szó)

17. A betűírás kialakulása • A mássalhangzók megjelenése • egyiptomi hieroglifák (bármilyen nyelvi üzenetet hordozhatott) • itt először: 24 jel csak mássalhangzókra • Alfabetikus elv  ’kísérletezés’ eredménye () • betűk elnevezése korábbi rendszerek alapján • a görög betűnevek sémi szavakból • alef: ökör, beth: ház, gimel: teve, daleth: ajtó • könnyebb megjegyezhetőség • évezredek óta változatlan sorrend (kis módosulásokkal) • A magánhangzók megjelenítése • először a görög betűírásban az i.e. 8. sz. körül • a föníciai ábécé 5 mássalhangzóját emelték át erre • további átvevők: arámi, perzsa, arab, indiai, délkelet-ázsiai írások

18. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/2/2d/WritingSystemsoftheWorld2.pnghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/2/2d/WritingSystemsoftheWorld2.png

19. Az eltérő fejlődés • A különböző alapadottságok hatnak a későbbi fejlődésre • Ha megvannak a feltételek, komplex társadalmak alakulnak ki • idegenek közti konfliktus • közösségi döntéshozatal • javak áramlásának biztosítása • ideológiai vagy vallási önigazolás • Ezekben az innováció felgyorsul(hat)

20. elavult technológia igény a társadalomban feltaláló felismeri, megpróbálja kielégíteni új, jobb találmány társadalom felméri, befogadja A találmány elfogadhatóságának feltételei: meglévő technikához viszonyított gazdasági előny társadalmi presztízs a megszerzett érdekeltségekből fakadó tehetetlenség a hasznosság nyilvánvalósága „A szükség a találékonyság szülőanyja”

21. A fogékonyság befolyásolói • várható élettartam megnövekedése • magas bérek és munkaerőhiány • a feltaláló jogait védő szabadalmi törvények • széleskörű szakképzés • kapitalizmus, individualizmus • kockázatvállaló magatartás • a tudományos szemlélet (mint európai sajátosság) • tolerancia, vallások összeférhetősége a tudománnyal • háborúk, központi kormányzat • éghajlat, rendelkezésre álló források

22. Ausztrália Társadalmi elszigeteltség Természeti akadályok Csekély számú népesség Polinézia Népek közti feszültségek Csekély nagyságú európai populáció Kína Egységesnek tűnik. Az egyik első nemesítő központ. Fejlett kultúra Rokonok: Thaiföldtől a Húsvét-szgk-ig Európa Kínához hasonló, de sok rivalizáló központ: gyorsított innováció Ennek hatására nagyon különböző fejlettségű kultúrák alakulnak ki

23. Válasz Yali kérdésére • „Egyes földrészek népeinek történelmében tapasztalható kiugró különbségek nem a népek veleszületett különbségeiben gyökereznek, hanem környezetük különbségeiben”

24. Max Weber Kulturális különbségek vallások miatt Reformáció elterjedése Protestáns aszkézis Modern kapitalizmus, nyugati kultúra Jared Diamond Társadalmi fejlettség – természeti adottságok Utolsó jégkorszak Eurázsia egyedi adottságai Nyugati (eurázsiai) társadalmak fölénye Vallás vagy természet?