A természetes nyelvű tartalmi feltárás

1. A természetes nyelvű tartalmi feltárás

2. ismétlés 1.: információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv • természetes nyelven alapulók • szabályozott nyelvű: tárgyszavas, deszkriptoros rendszerek • mesterséges nyelvű: ETO

3. ismétlés 2.: osztályozáselméleti iskolák tudományfelosztáson alapuló osztályozások korlátaik: • szigorú logikai elvek határozzák meg • nem lehet átfedés: !! egy tudományág : egy hely  egy könyv : egy hely !! • nehézkessé válhatnak /nehezen fejleszthetőek

4. ismétlés 3.:osztályozáselméleti iskolák 2. nyelvészeti irányzat • információkeresõ nyelvek: 20. század elejétõl • szavaik: • szövegből vett szavak • címszó • kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi feltárásra alkalmas • tárgyszó: a tartalmat röviden, egyértelmûen kifejezõ, természetes nyelvű szó • deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ nyelvi kifejezés • nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem használható kifejezés • osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz: az információkeresõ nyelvek szavai rendszerezett jegyzéke, vagy listája („szótár”)

5. kötetlen rendszerek • keresőszavak a szöveg elemeiből tetszőlegesen (szövegszavak, kulcsszavak, címszavak) • nincs szabályozott szótár, szójegyzék

6. kötöttszavas rendszerek • a keresőszavak: szabványos, ellenőrzött, kötött szókészletből • keresőnyelvi szótárak alapján pl. tárgyszójegyzék, a tezaurusz, osztályozási táblázat mutatói

7. átmeneti / vegyes rendszerek pl. betűrendbe sorolt tárgyszóláncok előnyök: • egyszerű • rugalmas hátrányok: • az egyes tárgykörök fogalmai szétszóródnak az abc-rendben • szemantikai problémák jelennek meg • a fogalmi struktúra gyenge

8. természetes nyelvű információkeresõ nyelvek szabályozása • szóalakok összevonása • homonímák megkülönböztetése • szinonímák elemzése tárgyszavak kialakítása

9. tárgyszó • nyelvtanilag szabványosított formájú • természetes nyelven alapuló annál egyszerűbb kifejezés • a dokumentum, információ lényegének, leírására alkalmas • rövid, tömör, egyértelmű • tárgyszójegyzék, tárgyszórendszer alkotóegysége lehet

10. szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer szabad tárgyszó: • bármely szó • bármely alakban • bármely új szó • nincs lista

11. szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer Civil organizations and regional identity in the south Hungarian great plain / István Murányi et al. 1. Civil szervezetek 2. Regionális Identitás 3. Dél-Alföld 4. időföldrajz

12. szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer Magyarország litosztratigráfiai alapegységei : Táblázatok és rövid leírások = Basic Litostragigraphic units of Hungary : Charts and short descriptions / Magyar Állami Földtani Intézet 1. Magyarország 2. Litosztratigráfiai alapegységek 3.Litosztratigráfia 4. általános földtan

13. szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer tárgyszólista: • tárgyszavak, sorrendben • alakjuk nem szabályozott • utalások a szinonimákról tárgyszavakra http://www.npsoft.hu/demos/lelo2001/subject_index.html AGY - AIDS - AKUPUNKTÚRA - ALAPELLÁTÁS - ALKOHOLIZMUS - ÁLLATORVOSTAN - ÁLLATORVOSTUDOMÁNY – ÁLLATTAN - ALLERGIOLÓGIA ÉS IMMUNOLÓGIA - ANALITIKAI KÉMIA - ANATÓMIA - ANDROLÓGIA - ANESZTEZIOLÓGIA - ANTIBIOTIKUMOK - ANTROPOLÓGIA - ANYAGCSERE

14. szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer tárgyszórendszer tárgyszavak magyarázatok kapcsolatok

15. a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak kategóriái • téma: tudományszakok, tudományos elméletek, tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések (történettudomány, mérés, belgyógyászat stb.) • objektumok, élőlények, dolgok nevei (Parlament, híd, cserje, kézirat) • nevek: személy/testület /intézmény (Bach-család, Szegedi Tudományegyetem, Alkotmánybíróság) • földrajzi hely (Békés megye, Alföld, Kárpátok) • idő: korszak / időpont /időtartam (Középkor, 1997, i..e. 2. évezred) • tartalmi és formai tulajdonságok (antológia, törvény, bibliográfia) • események nevei (Mohácsi csata) • közismert rövidítések (MTA, NATO)

16. a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavakszófaja lehetőleg főnév pl. „oktat, oktatni, oktató Oktatás • egyes szám - többes szám: • többes számú alak gyűjtőfogalom Növények, Kutyák ….(magyar fajták) De: Kutya, stb. (pl. tacskó, tenyésztés)

17. a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavakszófaja jelző: csak szerkezetben • inverzió: jelző hátravetése Kutyanevek, magyar • a természetes nyelvi forma megtartása Magyar kutyanevek

18. a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavakalakja • többtagú kifejezések ? Kvantitatív analízis Kelta civilizáció

19. a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavakalakja rövidítések, mozaikszók? NATO, ENSZ, MÁV

20. a tárgyszórendszer elemei: magyarázatok • a homonimák szétválasztása, pl. - Komló (növény) - Komló (város) • a tárgyszó jelentésének pontosítása, egyértelművé tétele Gyermek (kamaszkorú)

21. a tárgyszórendszer elemei: kapcsolatok hivatkozások: • tárgyszavak és tárgyszavak közötti kapcsolatok „Lásd még” hivatkozás • logikai, hierarchikus katcsolatok: a tárgyszavak közötti egy adott kifejezés kapcsolata(i): • nem-faj • egész-rész • rokonsági kapcsolatok

22. a tárgyszórendszer elemei: kapcsolatok utalók: tárgyszóként nem használt kifejezések a szinonimák jelölésére: • az azonos jelentésű kifejezések egyike tárgyszó • a többi nem használható tárgyszóként 150 7 $aPedagógia 450 7 $aNeveléstudomány  lásd 550 7 $aNeveléselmélet  lásd még 550 7 $aNevelésfilozófia  lásd még

23. tárgyszórendszer szerkezete tiszta tárgyszórendszer: • rendező elv: betűrend • következetes szóalak-használat • tárgyszó: főnév/főnév elöl

24. tárgyszórendszer szerkezete rendszerező tárgyszavas rendszer: • átfogó fogalmak  altárgyszavak • az azonos témakörökkel foglalkozó információk egy helyen találhatók • rendszerező tárgyszókatalógusok: egy-egy csoporton belüli bontás • formai • földrajzi • időbeli • tárgyi szempontok alapján

25. tárgyszórendszer szerkezete rendszerezett: • alárendelő: rendezőelv: tartalmi jegy • bokrosító: klasszikus, bokrosítva a tartalmilag összetartozó kifejezések együtt vannak Kémia, szerves Kémia, szervetlen

26. tárgyszórendszer szerkezete vegyes szerkezet rendezőelv: betűrend+felbontás permutált: tárgyszókifejezések ciklikus forgatása

27. tárgyszórendszer szerkezete lánceljárás: tárgyszókifejezések tagjai a fogalmi szintek sorrendjében United States - Foreign relations - 1783-1865United States - Foreign relations - Juvenile literatureUnited States - Foreign relations - JapanUnited States - History - 1865

28. tárgyszórendszer szerkezete tárgyszóláncok = alosztályozás (idő, formai, tematikus, földrajzi) Kelta mondák, Wales és Írország Macedón irodalom, novella, antológia Magyarország története, 1700-1712, tanulmányok Neveléstörténet, cseh, 1612-1656, kiállítási katalógus Számítógéphálózat, World Wide Web, segédprogram

29. a tárgyszórendszer kialakításának szempontjai • a feldolgozandó állomány típusa / mérete • felhasználói igények, szóhasználat • tematikus kapcsolatok • lehetőség a folyamatos frissítésre • a fejlesztés lehetőségei

30. tezaurusz • egy-egy szakterület fogalmai • szótár formában • adott, természetes nyelvűszókészlet felhasználásával • alkotóelemei a deszkriptorok: • szabványos nyelvi formában megfogalmazott tárgyszavak • tágabb, szűkebb, valamint rokon fogalmaik vannak

31. tezaurusz tezaurusz részei • főrész • lexikai egységei a deszkriptorcikkek (tezauruszcikkek), nemdeszkriptorcikkek • vezérdeszkriptor: • meghatározza a deszkriptorcikk helyét • rá vonatkoznak a deszkriptorcikkben meghatározott relációk • szinonimák (H : helyette, helyettesít, helyette is) • szakcsoportos / szakrendi részek • lexikai egységek betűrendes mutatója

32. tezaurusz • a rendszerező tárgyszókatalógusok továbbfejlesztett formái • természetes nyelven kifejezett fogalmak szótára • tartalmilag szabályozott • szükség szerint változtatható • a legfontosabb fogalmi összefüggéseket is tartalmazza  hierarchikus • elsősorban a számítógépes információkeresésben és -feldolgozásban használatosak

33. tezaurusz-hivatkozások OSZK-tezaurusz: • F = Lásd még általánosabban • A = Lásd még specifikusabban • T = Lásd még átfogóbban • P = Lásd még részletesebben • R = Lásd még oksági összefüggésben • E = Lásd még okozati összefüggésben • X = Lásd még egyéb összefüggésben

34. index • általános értelemben: mutató • eredetileg név- és szómutató • tágabb értelemben a jellemzõk rendezett jegyzéke • különbözõ osztályozási mûveletek végtermékei • eszköze a tárgyszó • indexkifejezés: olyan tárgyszó, melyek az eredeti forrás valamely fontos tartalmi, tárgyi, személyi, földrajzi, idő, formai aspektusát mutatja • indextétel: • egy forrásra vonatkozó tárgyszavak • a tárgyszavak egymáshoz kapcsolódásával keletkezik • az eredeti forrás tárgyi-tematikus reprezentációja

35. index • az osztályozási kifejezéseket valamilyen szövegkörnyezet, tárgyszólánc stb. feltüntetésével adja meg • az osztályozási kifejezések rendezésére ciklikus permutációt használ • három nagy csoport: címindex, tárgyindex hivatkozási index

36. az indexelés funkciói • a szabályozott keresőnyelv szavaival le kell tudnia írni a dokumentumok / tartalmak lényeges vonásait • a tárgyszavak rendje segítségével határozza meg a tárolási-keresési rendszert katalógus, OPAC-tárgyszómodulja bibliográfia, adatbázis tárgyszóindexe stb. • tegye lehetővé • a böngészést • a keresőképek / keresőkérdések / a keresés témáinak a leírását

37. az indexelés alapkövetelményei • tömörség • specifikusság – olyan mélységben, ahogy az eredeti forrás teszi • lényegkiemelés • szabályozottság • összhang a tárgyszórendszer és indexelés között • relációmegőrző transzformáció

38. az indexelés prekoodinált: előre egymáshoz rendeli • az indexkifejezéseket • indextételen belüli elemsorrendet posztkoordinált: • az indexkifejezéseket megadja • nem kapcsolja össze • a felhasználónak kell a utólag egymáshoz rendelni