1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok

1. 1. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszaka. A népbíróságok Magyarország története 1944–1956

2. Háttér, mozgástér • Vesztes háború, sikertelen kiugrás • hatalmas veszteségek és anyagi károk; „félszabadulás”, „felszabadúlás” • Nagyhatalmak egyenlőtlen érdekei a térségben • USA: zömmel érdektelen, szólamok szintjén lép fel a Kö-Eu.-i államokért • SzU.: új, fordított cordon sanitaire terve, négy zónával • Majszkij-terv (területi növekedés, legnagyobb hadsereg, 30-50 év béke, népfrontos kormányok Kö-Eu.-ban) • eleve szovjetizálni akarta a térséget, vagy a hidegháború kényszerítette rá? • Moszkva, Jalta és Potsdam: paktum és/vagy ellentétek? • százalékos megegyezés Sztálin és Churchill között, 1944. okt. • Nyilatkozat a felszabadított Európáról, 1945. febr. • Jalta hosszú távú következményei • viták Lengyelország nyugatra tolásáról és Németország sorsáról, a szabad választások szovjet elutasítása, 1945. júl.–aug.

3. Új államhatalmi szervek létrehozása • 1944. dec. 2. Szeged: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front • programja megegyezik a kommunista pártéval • 1944. dec. „spontán” megalakuló nemzeti bizottságok • 1944. dec. Moszkva: döntés egy ideiglenes nemzetgyűlésről és az ideiglenes kormány tagjairól (!) • népgyűléseken „megválasztják” a képviselőket • közfelkiáltással, a nemzeti bizottság (pártok) által jelölt személyeket • dec. 21. Debrecen: Ideiglenes Nemzetgyűlés (Sztálin születésnapja) • ideiglenes, mert nem rendes választás előzte meg • mivel csak az ország keleti fele képviselteti magát, csak határozatokat hoz • szakítás a Horthy-rendszer jogfolytonosságával • dec. 22. Ideiglenes Nemzeti Kormány • élén Miklós Béla miniszterelnök („horthysta” átállt tábornok) • a tagok között két nyílt kommunista (pl. Nagy Imre), két titkos kommunista (az egyik a „parasztpárti” Erdei Ferenc belügyminiszter; három tábornok, két-két szocdem. és kisgazda, ill. egy polgári demokrata miniszter

4. A hatalom megosztása • Törvényhozás: egykamarás Ideiglenes Nemzetgyűlés • csak kétszer ülésezett, össz. 8 napig (a szovjetek/ MKP meggátolta munkáját) • házelnök Zsedényi Béla, két alenökkel együtt ők az Elnökség • ápr.-ban és jún.-ban pótválasztások, MKP aránya csökken az FKGP javára • ülések között a 22 tagú PB gyakorolja az INGY jogait • Államfői poszt ideiglenes szabályozása • az INGY, az INGY Eln., az INK és a NFT (Nemzeti Főtanács) látja el. • NFT: 1945. jan. 26, három fős testület, inkább reprezentatív • Végrehajtás: Ideiglenes Nemzeti Kormány • folyamatos ülésezés, 1945 ápr.-tól Budapesten, de szoros szovjet kontroll • rendeleti kormányzás az INGY-től kapott felhatalmazással • nyári személycserék: az MKP-hez lojálisabb miniszterek • Igazságszolgáltatás: ld. később, de a rendes bíróságok változatlanok • Összegzés. Nincs írott alkotmány, de facto köztársasági jelleg • INGY háttérbe szorul, tv.hozás-végrehajtás összefonódik, de nincs ellenzék; • rendeleti kormányzás, pártközi tárgyalások nagy szerepe

5. Pártok és irányzataik • MKP – ideológiai egység, a két szárny mégsem egyenrangú • moszkoviták: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy • hazai kommunisták: Kádár János, Rajk László • FKGP – jobbold. gyűjtőpárt (másikat a szovjetek nem engedtek) • kereszténydemokraták: Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán • paraszti bázisú centrum: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla • baloldal (MKP-hoz húz): Dobi István*, Dinnyés Lajos* • SZDP – szintén megosztott, belső harcok gyengítik • jobboldal: Peyer Károly, Valentiny Ágoston • centrum: Kéthly Anna, Szélig Imre • balszárny: Szakasits Árpád, Marosán György*, Ries István*, Rónai Sándor* • NPP – szintén megosztott • jobboldal: Kovács Imre • baloldal: Veres Péter, Erdei Ferenc* • PDP – szűk befolyású, főleg nagyvárosokban jelentős • hamar kiszorul a kormánykoalícióból, nemzeti bizottságokból stb. *kriptokommunisták, az MKP beépített emberei

6. Fegyverszünet • 1944. dec. 28. hadüzenet Németországnak • 1945. jan. 20. Moszkva: fegyverszünet • 1937 végi határok mögé kell visszavonulni (végső döntés a békekonf.-é) • 8 hadosztály a náciellenes harc rendelkezésére bocsátása (tényleges bevetésükre nem került sor) • 300millió $ jóvátétel (ebből 200 a SzU. részére) • „fasiszta” maradványok felszámolása, „demokratizálás” (hamarosan hatálytalanítják a zsidótörvényeket; a fasiszta lapokat, szervezeteket feloszlatják; faji okból v. baloldaliság miatt üldözötteket rehabilitálják) • Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felállítása • a SZEB szerepe Magyarországon • kizárólag a szovjetek véleményét képviselte, elnöke Vorosilov marsall • korlátozta Mo. szuverenitását, beleszólt a belpolitikai életbe (pártok, újságok, sőt külföldre utazások engedélyezése, INGY összehívásának gátlása stb.) • az MKP anyagi és erkölcsi támogatása szovjet forrásokból

7. Földreform • 1945. márc. 17. – 600/1945. ME. r. (Nagy Imre), majd 1945. VI. tc. • Földek elkobzásának szabályai • háborús bűnösök, nyilas és más fasiszta vezetők teljes földjét • szintén kárpótlás nélkül a teljes 1000 kat. h. feletti birtokokat • kárpótlással az úri birtokok 100 kh. és a parasztiak 200 kh. feletti részét (de Pest megyében 50 kh. felett, az antifasiszta ellenállók földjének pedig csak a 300 kh. feletti részét) • Földjuttatás szabályai • főleg a földnélküli cselédek, napszámosok, ill. nagycsaládos törpe- és kisbirtokosok kaptak, átlagosan 5 kh. birtokot • földigénylő, majd földösztó bizottságok létrejötte • 5,6m kh. elkobzása, ennek 58%-t osztják szét 640ezer család között • erdők, mintagazdaságok, nagygépek, mg.-i üzemek nem oszthatók szét (utóbbi kettő közös használatát a földműves-szövetkezetekre bízzák) • Értékelés • megszűnt a nagybirtok-rendszer, általánossá lett a kisbirtok • társadalmi igényeket elégített ki, gazdaságilag visszalépést jelentett

8. Háborús bűnösök felelősségre vonása • 1945. jan. 25. – 81/1945. ME. r. (később: 1945. VII. tc.) • a „megbízhatatlan” szakbíróságok helyett laikus népbíróságokat állít fel minden törvényszéki központban • tagjai: az öt koalíciós párt 1-1 tagja, ill. szav. jog nélküli szakbíró (elnök) • fellebbviteli fóruma a NOT (az 5 párt delegálja tagjait, de ők szakbírák) • 1945. ápr. hatodik tagként a szakszervezet is tagot delegál • szavazategyenlőség esetén az elnök is szavazhat • internálás helyett kényszermunkát szabhat ki • a PDP-t hamarosan innen is kirekesztik • 1950-ig 58,6e fő állt népbíróság elé, 477 halálos ítélet, 189 kivégzés • Népügyészség • Igazolóbizottságok • az öt párt delegáltja + jogász + az érintett intézmény képviselője • az eljárás alá vont állami, önkormányzati stb. intézmények tagjai nyilatkozatot töltöttek ki, majd nyilvános tárgyaláson meg is hallgatták őket • eredménye lehetett: igazolás melletti feddés, áthelyezés, előléptetésből 5 évre kizárás, vezető állásból kizárás, nyugdíjazás; ill. igazolás nélkül állásvesztés, internálás, népügyészségi vizsgálat

9. Népbíróságok működése • a jogszabály visszamenőleges hatályú • pártbíróságok voltak, politikai megrendelésre/elvárások alapján dolgoztak, de az egyéni bosszúállás szempontjai is jelentősek • a tárgyalások nyilvánosak, a közönség zajos véleményét nem tartották féken, ezáltal nyomást gyakoroltak minden szereplőre • a tanúk, ügyvédek könnyen maguk is vádlottak lehettek • a hatályos jogot is gyakran megsértették • a vádiratok jogi előkészítése igen gyenge, a vádbeszédek a közönségnek szóló nagy szavak, jogilag nem szabatosak • nincs meg az ártatlanság vélelme, az ártatlanságot kell bizonyítani • az igazság alapos feltárása helyett gyors bűnbakkeresés jellemzi • emiatt gyakran a kisebb bűnösök kaptak nagyobb büntetést, a nagyobbak sokszor megúszták – az elmarasztaló ítélet nem szégyen, hanem pech • időnként tudatosan ítéltek el ártatlanokat is • az elítéltek zöme bűnös volt, de nem kaptak lehetőséget a tisztességes eljárásra

10. Rendőrség, politikai rendőrség • Kezdettől az MKP szervezte meg és irányította • ők döntik el, ki a „nép ellensége” • csendőrség feloszlatása, a rőr. állami szerv (Magyar Államrendőrség), Budapesti és Vidéki Főkapitánysággal, helyi szinten kap.-ok, 4 osztállyal (bűnügyi, politikai, igazgatásrendészeti, rendőrbírói) • Politikai rendőrség (Politikai Rendészeti Osztály, PRO) • Budapesten az MKP hozza létre Péter Gábor vezetésével, Debrecenben pedig a kormány (vezetője ott Tömpe András) • a szovjet állambiztonsági szervek segítségével dolgoznak • 36 helyi vezetőből 34 a kommunista • a szocdem. és kisgazda helyetteseket elszigetelték a döntésektől • Első törvénysértések • pártrendőrségként lép fel, gyakori brutalitások, túlkapások • májustól csak a PRO kezébe kerül az internálás eszköze, a jogerősen felmentett vádlottakat „harmadfokon” internálták • a visszaéléseket kivizsgálni akaró Valentiny igazságügy-min.-t leváltják

11. A politikai rendőrség a hatalmi hierarchiában