A mentorképzés, mentorálás kérdései Magyarországon

1. A mentorképzés, mentorálás kérdései Magyarországon Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2008. április 23.

2. Ki volt valójában Mentor?

3. Kire és mire terjed(het) ki a mentorlás? • Karrier-menedzselés és mentorálás • Vöröskeresztes mentor program • Civil Mentor Hálózat • Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht. Roma közhasznú munkások mentorálása • Támasz – a Mentor magazin oktatási, nevelési melléklete • Egyetemi mentor rendszer, külföldi diákok segítése • Mentorálás a tehetséggondozásban • Pályakezdés, munkatapasztalat szerzés mentorálással • Mentorálás a helyi gazdaságfejlesztésben – • Cserehát völgyeIskolai mentorálás hátrányos helyzetű tanulóknak • Pszichiátriai mentorálás • Roma gyerekek felzárkóztatási mentorálása Bátonyterenyén • Felsőoktatási Mentor Hálózat • Mentori segítség nőknek • Roma telepek felszámolásának mentorálása • Foglalkoztatási mentorálás • Felnőttképzési mentorálás a „Lépj egyet előre”programban

4. A kínálatról • Szinte áttekinthetetlen mennyiségű és minőségű képzési program van jelen (Több tucatra tehető az akkreditált programok száma és megmondhatatlan, hogy hány program folytat ilyen jellegű tevékenységet anélkül,hogy erre címében utalna) • A képzők képzése két arcot mutat (Egyrészt erőteljes a törekvés erre, másrészt ellenőriz(het)etlen az önjelölt nem minősített képzők száma) • A kínálat jellege a személyes jelenléttől a virtuális támogatásig terjed

5. Mit jelent ez? • Két társadalom van Magyarországon: • Aki mentorál és • akit mentorálnak Vannak a. Akik úgy gondolják,hogy tudnak (és akarnak) támogatást nyújtani, és b. vannak, akik úgy érzik,hogy támogatásra szorulnak, c. és vannak olyanok, akik nem jutnak el eddig a felismerésig

6. Szűkítsük le a kérdést az oktatás világára!

7. Mi az, ami alapvetően változott az elmúlt évtizedben? • Az egyéni életút egy része: átmenet a tanuló/gyerek létből dolgozó/felnőtt létbe hosszabb időtartamot vesz igénybe • Az ifjúság mint társadalmi csoport átfogó társadalmi problémája támogatást igényel (beilleszkedés, LLL-tanulás stb.) • Intézményi vagy rendszer-probléma (az oktatási és gazdasági rendszer közötti intézményi kapcsolatok: kereslet és kínálat összehangolása) • Interdiszciplináris, interszektorális jellegű (oktatás, foglalkoztatás, szociális, család, ifjúság-, gazdaság- stb. politika) támogatások kialakítása szükséges Mi jelent ez? Azt, hogy a szereplők (intézmény, pedagógus,tanuló, szülő, fenntartó, civilek) számos esetben komplex támogatásra szorulnak annak érdekében, hogy képesek legyenek tájékozódni az új helyzetben!

8. Néhány konkrétum, amely támogatást igényel • Mi és miért került az érdeklődés középpontjába? • Fiatalok tovább maradnak az oktatásban - és mi lesz azokkal, akikkel nem ez történik? • Az oktatás diverzifikálódása, sokféle elágazás és választás lehetőség van – és ki segít a tájékozódásban? • Gyors változások a munka világában – hogyan történik az egyéni szintű adaptáció? • Az életpálya első szakasza: munkakeresés és tanulás elegye – de hogyan kell ezt megoldani? • Az átmenet idejének hossza nő - Ki kezeli az adoleszcenciát? • Növekvő bizonytalanság, instabilitás - Ki tanít meg alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez? • LLL politika és egyéni tanulási felelősség összefüggései – Guide-policy-k és az LLL-mentorok szerepe

9. Azonnali beavatkozást és támogatást igénylő célcsoportok:Tanulási és beilleszkedési gondokkal küzdőkAlacsony iskolázottságú csoportokPályakezdő munkanélküliekIdős korú (45 év felett!)munkanélküliek vagy veszélyeztetettekNői munkanélküliek (nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők)Szociális konfliktusokkal rendelkező családokHátrányos helyzetű térségben élők, vagy településen élőkDepressziós ipari övezetben élőkMegváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékosokRomák és más, a többségi társadalomtól eltérő normák szerint élő személyek, csoportokÁllami gondozottakBörtönből szabadultakTársadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők (drogfüggők, szenvedélybetegek, depresszióstünetekkel rendelkezők, szociopátiás személyek)Hogyan látom én a mentorokat?Mentor = JollyJockerMentor= Leonardo de VinciMentor = S.FreudMentor= Róbert bácsiMentor= A Nagy Testvér

10. Egy újabb problémalista • AZ OKTATÁSI EGYENLŐTLENSÉGEKBŐL FAKADÓ HÁTRÁNYOK • Társadalmi egyenlőtlenségek, szelekció • Szegregáció • A sajátos nevelési igény megállapítása és ellátási formái • Az eltérő tantervű tagozatok kérdése • Az iskolai sikertelenség hatása • Lemorzsolódás • Az iskolai sikertelenség társadalmi-gazdasági hatása

12. Mire irányulhat a mentorok képzése? A mentori személyiség „fejlesztése” Szükséges szakmai ismeretek biztosítása A mentor “esetmenedzser” szerepének specifikálása A pszichés önvédelem a mentori munkában A mentori tevékenység etikai kérdései

13. Mire irányulhatnak az iskolában tevékenykedő mentorok képzési programjai? • Belépéskor jelentkező hátrányok ellensúlyozása. • Az oktatáshoz való hozzáférés akadályainak felszámolása. • Az iskolai kudarc mérséklése. • Igazságtalan szelekciós mechanizmusok igazságossá tétele. • Roma tanulókat sújtó hátrányos megkülönböztetés felszámolása. • Befogadó pedagógiai gyakorlat és integráló iskolarendszer kialakítása. • Az alulteljesítő oktatási intézmények azonosítása és célzott fejlesztése.

14. Célok és feltételek • a támogatás /mentorálás középpontjában szükségszerűen az egyes diákok tanulásának fejlesztése áll; • ehhez az osztálytermi folyamatokra szükséges koncentrálni, a fejlesztés kulcsai így a pedagógusok, a legtöbb figyelemnek tehát az ő munkájuk /mentorálásra támogatására szükséges fordítódnia; • a fejlesztés nem egyes pedagógusok, hanem az iskolai szervezet teljes egészét kell,hogy érintse; • a mentorálás támogató környezetet feltételez, azaz az intézményi szinten túl a fenntartói és a központi támogatás is szükséges.

15. Köszönöm a figyelmet!