A települési esettanulmányok tapasztalatai 2014. m árcius 31. Budapest, MTA Titkársága

1. ÁROP-1.1.22-2012-2012-0001„Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása” MTA KRTK A települési esettanulmányok tapasztalatai 2014. március 31. Budapest, MTA Titkársága

2. Közszolgáltatások a kisvárosokban • 2600-14 000 fő közötti települések; • Többségük járásközpont, de mindenképp térségi központok; • Mötv.: járásközponti jogállás, gyakorlatban a közszolgáltatások esetén egyelőre semmi jelentősége;

3. Kisvárosok térségi közszolgáltatási feladatainak ellátása Térségi szerepkör: normatív szabályozás vs. személyes érzelmek, személyes meggyőződés? Négy féle attitűd: Jó gazdasági helyzet, mely párosul a térségről történő gondoskodással, (kiegészíti az együttműködési készség) többletszolgáltatások nyújtása; Szegény központ, szegény települések, a központnak nem célja a szolgáltatás, a térség kevéssé együttműködő, a társulás kényszerként élik meg, a kapcsolat a kötelező minimumra korlátozódik. Jó gazdasági helyzet, semmilyen társulásban nem vesz részt, mindenről saját maga dönt. Hátrányos kistérség központja, önállóan is képes lenne ellátni a szolgáltatásokat, felelősségérzet a térségért, fenntartja a társulást és a szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokat. A térség települései együttműködőek.

4. A humán közszolgáltatások kisvárosi sajátosságai • Létezik egy minden településre jellemző közszolgáltatási kör; Többletszolgáltatások: • általános iskolák működtetői feladatainak ellátása, • bölcsőde működtetése, • idősek bentlakásos otthona, • helyi média; Alapvetően az önkormányzat pénzügyi helyzetével áll összefüggésben.

5. A kommunális szolgáltatások kisvárosi sajátosságai • Létezik egy minden településre jellemző közszolgáltatási kör; Többletszolgáltatások: • strand, fürdő; • távhőszolgáltatás; • önkormányzati bérlakás biztosítása; • gépjárművek parkolásának biztosítása; • helyi közlekedés;

6. A kommunális szolgáltatások kisvárosi sajátosságai Hulladékszállítás, víziközmű működtetés jogszabályi változásai következtében felmerülő kérdések (elismerve a méltánytalan profitszerzési törekvések visszaszorításának célját): Ebben a szolgáltatási ágban nem szükséges a magántőke bevonása a fejlesztésekhez? Ezt képes pótolni és hatékonyan pótolni az állami szerepvállalás? Vajon ezen az elvi alapon minden közszolgáltatás lehetne nonprofit, nem piaci alapú? (A közvilágítás például miért nem az?) Az állami, önkormányzati feladatellátás miért jobb? A működő piaci mechanizmusokat, vállalati módszereket helyettesítheti a nem nyereségérdekeltség alapú, szocialista vállaltokra emlékezető munkavégzés? A versenytárs nélküli állami-önkormányzati gigaszolgáltatók létrehozása miért biztosít olcsóbb és hatékonyabb feladatellátást?

7. A közszolgáltatások ellátásának szervezeti formái Gazdasági társaság (Gt.) vs. hivatali szerv, költségvetési intézmény; Kommunális szolgáltatások: minden esetben Gt., más esetben mérlegelés: Gt. előnye a rugalmasság, gyorsaság, gyakran olcsóbb, ÁFA visszaigénylési lehetőség (jogilag aggályos). Hátránya a közvetlen ellenőrizhetőség irányítás hiánya a szakmai érdekek esetleges sérülése. Intézmény hátránya: drágább (tisztviselői bérezés), bürokratikus döntéshozatal. Előnye: közvetlen irányítás és szakmai színvonal. Szélsőséges gyakorlat: minden szolgáltatás Kft-én keresztül;

8. Szervezetfejlesztés, innovatív megoldások, monitoring • Önálló stratégia hiánya (egy kivétellel); ÁROP (1.A.2/A) hatása: • Lakossági elégedettség szondázása: elérhetőség, kiszámíthatóság, rendeltetésszerűség, empátia, szakszerűség, törvényesség, igazságosság, egyszerűség, komfortosság, gyorsaság, hatékonyság, időszerűség, segítőkészség, pénzkímélet, digitalizáltság; További módszerek eszközök: • Kerekasztal: participatív döntéshozás, alulról-felefelé történő építkezés, civil, vállalkozói kör bevonása; • On-line kérdőívek, internetes szavazás

9. Kötelező- önként vállalt feladatok dilemmája Régi Ötv.: az önkormányzati törvény felsorol kötelező feladatokat, ezeket az ágazati jogszabályok kiegészítik; Új Mötv.: 20-21. § a lakosság alapvető létfeltételeinek kielégítéséhez kapcsolja a feladat ellátási kötelezettséget. (Felsorolás nincs.) Ezt kiegészítik az ágazati jogszabályok. A gyakorlatban bizonytalanság, mi kötelező, mi nem? Az ágazati jogszabályok ezt tovább fokozhatják, pl.: helyi közlekedésről szóló törvény.

10. Köszönöm a figyelmet