A motiváció

1. A motiváció

2. Ajánlott irodalom • Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest • Hebb, D. O. (1994): A pszichológia alapkérdései. Gondolat – Trívium Kiadó, Budapest • Oláh Attila – Bugán Antal (szerk. – 2000): Fejezetek a pszichológia területeiről. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (171-185.o.)

3. Fogalma • A latin movere = mozogni, motio = mozgás szavakból származik → mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet, cse- lekvésre ösztönöz. • Motiváció (gyűjtőfogalom): viselkedésünk energetizálá- sáért és irányításáért felelős tényezők összessége. • A motiváció az élőlényeknek szervezett tevékenység el- végzésére irányuló tendenciája. • A motivált viselkedés:célirányos viselkedés (tárgyra és szituációra is irányulhat). • Motívum (indítóok, indíték): az élőlény olyan állapota, amely befolyásolja, hogy elkezdjen vagy folytasson és befejezzen egy viselkedéssorozatot.

4. Idegélettani alapjai • Hypothalamus • Limbikus rendszer • Agykéreg • Hormonális működések • Vegetatív idegrendszer

5. A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (1) • Homeosztázis: a szervezet azontörekvése, hogy a változó külső környezettelszemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Perifériás végrehajtók (kiigazítások) Összehasonlító és vezérlő központ Szabályozott változó Ideális érték/ célérték Érzékelő (perifériás/központi) Forrás: Atkinson – Atkinson – Smith – Bem (1996): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest – 277.o.

6. A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (2) • Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota. • Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyé- nenkívültörténőeseményektőlfüggetlen,olyanviselke-dést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést. • Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres). Minden olyan visel-kedés, amelynek során a drive csökken, szokássá vál- hat. (Drive + tanulási folyamat = szokás)

7. A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (3) • Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasz- talatok nyomán kialakult fogékonyságot jelent bizo- nyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábbanössze- kapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével. • Incentívek: a környezethúzóingerei, amelyek befolyá- solhatják a motivációt. • Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a meg- jelölt tárgyak vagy események bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.

8. A motívumok csoportosítása • Elsődleges (primer) motívumok – fiziológiai motívumok: a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek, az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák, meglétük független a szocializációs hatásoktól  rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében alakultak ki, lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak. • Másodlagos (szekunder) motívumok – szociális vagy pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok:  tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert,  eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak, de később önálló motivációs jelleget öltenek.

9. Alapvető motívumok1 • Önfenntartási (túlélési) motívumok: éhség,  szomjúság,  hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381.o.

10. Alapvető motívumok2 • Szociális (társas) motívumok: fajfenntartás, szexualitás,  utódgondozás, anyai viselkedés,  társas érintkezés,  segítő viselkedés. • Kíváncsiságmotívumok: szenzoros élménykeresés,  exploráció,  manipuláció.

11. A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok • Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított. • Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz  jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz  nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak elvész az intrinzik motívum szerepe.

12. Az intrinzik motiváció típusai (Vallerand, 1997) 1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés,a tanulás, a megértés örömét nyújtják  szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. → kompetenciamotiváció) 2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció (Lényegeönmagunkmeghaladásábanésakreatívtevékenységben van(kihívás,célorientáció,hatékonyságérzése,hatóerőérzése) a hangsúly a végeredményen van → teljesítménymotiváció.) 3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció (Kellemes élményeket,érzéseketkeresünk,melyekrendszerintér- zékszervi vagy esztétikai élmények.)

13. Az extrinzik motiváció szintjei (pl. Ryan és Deci, 2000) (Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a visel- kedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.)  1. A motiváció kívülről való szabályozása (A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük függővé  a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.) 2. Az introjektált szabályozás (A jutalmak és a büntetések belsővé váltak  a cselekvést a büsz- keség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülé- se motiválja.) 3. Szabályozás az azonosuláson keresztül (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.) 4. Az integrált szabályozás (A cselekvés integrált része a személy lényegének.)

14. A motívumok rendszerei (1) • Sigmund Freud  két motívumot feltételező elmélete (életösztön – erosz, halálösztön – tanatosz). • Henry Murray (1938) 6 témakör köré szerveződő 27szükségletetazonosított; témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a stá- tus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az információcsere; a motívumokmegjelenhetneknyíltmódon és burkoltan egyaránt. • Carl Rogers egy motívumot feltételező elmélete (az önmegvalósítás szükséglete).

15. A motívumok rendszerei (2) • Abraham Maslow (1970) Az önmegvalósítás szükséglete „növekedési” motívumok Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek Az elismerés/megbecsülés szükséglete A gondoskodás/szeretetszükséglete „deficit” motívumok A biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek

16. A motívumok rendszerei (3)  komplex rendszert alkotvaalakítjákviselkedésünket,  hierarchikus viszony van egyes szükségleti szintek között.

17. A motiváció okaira vonatkozóelképzelések • Késztetésre alapuló elméletek - (belső tényezőkre helyezik a hangsúlyt) drive-elméletek (drive redukció és drive-indukció), optimális arousal-szint elmélet. • Ösztönzésre alapuló elméletek - incentív elméletek (külső tényezőkre helyezik a hangsúlyt  jutalom- ként működnek:  elsődleges megerősítők: tanulás nélkül is képesek ju- talomként szolgálni;  másodlagos megerősítők: tanulásra épülnek.)

18. A motiváció hiánya A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek (Vallerand, 1997): • Képesség hiánya hiedelmek (nincsenekmegacselekvésvégrehajtásáhozszükségesképességek) • A stratégiára vonatkozó hiedelmek (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez ) • Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek (acélelérésetúlnagyerőfeszítésbekerül,amitazegyénnemhajlandó megtenni) • Tehetetlenség hiedelmek (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten )