A különleges bánásmódot igénylő gyerekek

1. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek

2. Áttekintés • Alkalmazkodási problémák:- definiálás- típusok- Mit tehetünk? • Tehetséges gyerekek:- speciális nevelési problémáik- típusaik

3. Alkalmazkodási zavarok, magatartási problémák Definíciós megközelítések: • Intézményi normák felől • A gyermek beállítódása felől • A szociális készségek felől Kialakulásának okai: • Veleszületett és környezeti tényezők (család és iskola) együttesen

4. A magatartási zavarok típusai • agresszív viselkedés: A követelmények elkerülése támadással. • regresszív viselkedés: A követelmények elkerülése visszavonulással.

5. Az agresszivitásJelei, gyakorisága és előrejelzések • Jelei gyerekeknél és serdülőkorban • USA: vidéki gyerekek 4%-a, városi gyerekek 9%-a • Háromszor annyi fiú, mint lány • 7-8 éves korban agresszív gyerekek 40 %-a visszaeső fiatalkorú bűnöző lesz • Minimális együttműködési készségek hiányában: képzetlenség, munkanélküliség, alkoholizmus, antiszociális viselkedés, depresszió stb. • De: bizonyos háttértényezők (család) preventív szerepet játszanak.

6. Egy híres „rossz gyerek”

8. „Diligence: „Conduct has been exceedingly bad. He is not to be trusted to do any one thing. He has however notwithstanding ? decided progress.” „No. of times late: 20. Very disgraceful. Very bad.”

9. General conduct: Very bad – is a constant trouble to everybody.and is always in some serape or other. Headmaster’s remarks: He cannot be trusted to behave himself anywhere – He has very good abilities.

11. Az agresszív gyerekek jellemzése • Alacsony önbecsülés. • Magukat „rossznak” tartják. • Boldogtalanok, elégedetlenek az életükkel. „Az egész világ ellenük van.” • Érzelmi kommunikáció fejletlensége. • A szociális készségek fejletlensége miatt magányosak. • Gyakori kísérőjelenségek: diszlexia, hiperaktivitás, néha alacsony IQ.

12. Az agresszív viselkedés okai • Öröklött és környezeti tényezők • A szülők nevelési stílusa • A szülő gyermek interakciók jellegzetességei • Csecsemőkori anya-gyermek kötődés jellegzetességei • Szociális készségek fejletlensége miatt barátok hiánya • Egyéb egyéni jellegzetességek (hiperaktivitás, alacsony IQ)

13. Segítségnyújtás Szülői nevelési tréning: Lehetőleg 12 éves kor alatt! Együttműködés hangsúlyozása Legalább 10 alkalom + egy „emlékeztető” pár hónappal később Viselkedésmodifikáció: a szülő konkrét utasításokat és visszacsatolást kap, miközben a gyerekkel foglalkozik. Elemei: • Közös játék • A helyes viselkedés elismerése • Világos elvárások • A fegyelmezetlenség nyugodt, de következetes kezelése • „Vészhelyzetek” elkerülése

14. Pedagógiai segítségnyújtás • Erősen strukturált tanítás • A tanári figyelem megfelelő használata • Pozitív megerősítés, dicséret, bátorítás • Világos szabályok, következetesség, NYUGALOM!!! • Viselkedésformálás, zsetonprogram, szerződések • Személyes kapcsolat a gyermekkel • Szociális készségfejlesztés, konfliktusmegoldás stb. tanítása • speciális programok (iskolán kívüli kiscsoportos tanulás, táborozás, „túlélő” programok)

15. Hiperaktivitás (FIMOTA) • FIgyelemzavar-MOzgászavar-TAnulási zavar • 3 altípus • Gyakorisága: 3-5 % • Oka: ismeretlen, öröklött • Jelei:- Figyelmetlenség- túlmozgás- impulzivitás

16. Figyelmetlenség • Rövid ideig tud koncentrálni, figyelmét könnyű elterelni • A figyelem, mint pszichés folyamat összetett, több helyen megtörhet:-fókuszálás, szelektálás, utasítás követése stb. • A figyelmetlenség jelei

17. Túlmozgás • Keze, lába folyamatosan mozog, fészkelődik a padban, billeg. • Feláll és elhagyja a helyét az osztályteremben. • Szaladgál és ugrál, amikor nem kellene (felnőtt: megfoghatatlanul nyugtalan) • Nem tud csendben játszani. • Egyfolytában beszél.

18. Impulzivitás • A túlmozgással együtt a gátló mechanizmusok elégtelen működéséből ered. • A gyerek képtelen várni: • Válaszol, mielőtt a kérdést befejeztük volna. • Nem tudja kivárni, hogy rá kerüljön a sor. • Félbeszakít másokat. • Látszólag kockázatvállaló magatartást mutat, pedig csak tette, ami „jött”.

19. Mit tegyen a tanár a hiperaktív gyerekekkel? • Legyen tisztában a rendellenességgel. • Kiszámítható, következetes óravezetés. • Kőkeményen tartassa be a szabályokat, de mindig maradjon nyugodt, és ne legyen ellenséges! • Alakítsa a tananyagot és a tanítási módszereket a gyerek(ek)hez! (rugalmasság) • Képes változatos és aktív tevékenységeket tervezni! (nem folyamatos üldögélés!) • érdekes és kevésbé érdekes feladatok váltogatása a gyermek „hangulatának” megfelelően.

20. „Vészhelyzetben” ügyesen visszavonul. • Nem ad túl sok házi feladatot. • A gyermek szemébe néz, amikor hozzá beszél. (szuggerál) • Rövid, érthető utasítások. • Fizikai közelség • Azonnali visszajelzések (megerősítés) • humorérzék, érdeklődés a gyermek iránt • jól kommunikál a szülőkkel.

21. Regresszív (visszahúzódó) magatartászavarok • Szociális szorongás: társas és nyilvános helyzetektől való félelem. • Leggyakoribb formái: nyilvános beszéd, szereplés, tanárokkal vagy felettesekkel való kommunikáció, vizsgázás, szociális események általában (pl. buli tele ismeretlenekkel) • Fizikai reakciók kísérik • Okok: örökölt, környezet befolyásolja melyik és milyen súlyossággal jelentkezik • Előfordulási gyakoriság: 10% • Mikor kezdődik?40 % 10 éves kor előtt95 % 20 éves kor előtt • Következményei (munka, magánélet, pszichés egészség)

22. Szociális szorongás jelei gyerekeknél • Sírás, hisztériás roham, kapaszkodás, „megmerevedés” • Szemkontaktus hiánya • Nem vagy alig beszél, akkor is csak nagyon halkan. • Nem akar iskolába menni (esetleg ezért beteget játszik). • Láthatólag nagyon ideges, amikor mindenki rá figyel. • Nem szeret „activity”-t játszani, szerepelni, hangosan olvasni, nyilvánosan vitatkozni, nem kérdez és nem jelentkezik. • Retteg a feleléstől, vizsgáktól. • Mindig egyedül van az udvaron, a csoport „peremén” mozog. • Nincs barátja (esetleg 1 vagy 2). • Sokat van egyedül a szobájában. • Sokat számítógépezik vagy tévézik.

23. Mit tehetnek a tanárok a szorongó gyerekekért? • Ügyeljünk arra, hogy a gyereket ne érje megaláztatás az órán, ill. ne jöjjön zavarba! • Ugyanakkor hosszú távon ne hagyjuk, hogy elkerülje a számára kellemetlen helyzeteket, így ne alakítson ki bizonyos készségeket! • Próbáljunk baráto(kat)t találni a szorongó számára! (Ültetés, iskolán kívüli feladatok) • Csoportmunka tudatos alkalmazása és tervezése. • Pozitív megerősítés fontossága. • Külön dicséret a szociális erőfeszítésekért. • Ha van: speciális program alkalmazása.

24. Szelektív mutizmus Gyermekkori szorongásos magatartászavar: bizonyos helyzetekben a gyermek képtelen megszólalni. Ugyanakkor más társas helyzetekben, amikor biztonságban érzi magát, tud beszélni. • Tanárnak fontos emlékezni arra, hogy a gyermek nem „direkt” csinálja, nem makacskodik, hogy ezzel irányítani próbáljon. • Ne próbáljuk megszólalásra kényszeríteni a gyereket!

25. A tehetséges gyerekek különleges problémái Eltérő nézetek a problémák gyakoriságáról – okai A problémák csoportosítása • Engodén problémák • Exogén problémák

26. Endogén problémák • Belső diszinkrónia • Társas kapcsolatok • Maximalizmus • A kockázatvállalás kerülése • Túlzott önkritika • Sokoldalú tehetség • Egzisztenciális depresszió • Tehetség és fogyatékosság

27. Exogén problémák • Konformitás  individualizmus • Kortárscsoport és társadalom elvárásai • Társas kapcsolatok • Depresszió • Családi kapcsolatok • Helyszín és szerencse faktorok

28. A problémák megelőzése és orvoslása • szülők képzése, csoportok • pedagógus szakértők képzése • felhasználó-barát iskolák, rugalmasság • biblioterápia • nyári táborok és csoportélmények • pályaválasztási tanácsadás

29. A tehetséges gyerekek típusai • „A sikeres” • „A lázadó” • „A rejtőzködő” • „A lemorzsolódó” • „A megbélyegzett” • „Az autonóm”

30. A sikeres • Jó tanuló, de szorong. • Ezzel összefüggésben: kreativitás és önállóság hiánya • Szülők, tanárok szeretik, társak elismerik.

31. Mit tehet az iskola a „sikeres” gyerekekért? • Gyorsított és dúsított tanterv mellett: • Idő a személyes érdeklődés kibontakoztatására • Hasonlóan tehetséges társak közelségének biztosítása • Önálló tanulási készségek kialakítása • Mentorok szerepe • Pályaválasztási tanácsadás

32. A lázadó • Értelmes, de beilleszkedési problémákkal küzd • Kreatív, gyors észjárás, de nem tanul rendszeresen • Iskolai szabályokat nem fogadja el, fegyelmezetlen, szembeszegül a tanárral. • A tanárok idegesítőnek találják, a diákok szórakoztatónak (bohóc!).

33. Mit tehet az iskola a lázadó gyerekekért? • Tolerancia • Tanár személye! • Kognitív és szociális készségek fejlesztése • Egyértelmű és világos kommunikáció a gyerekkel • Engedjük az érzések kifejezését • Tanulási készségek fejlesztése • Önértékelés kialakítása • Viselkedésre vonatkozó „szerződések”

34. A rejtőzködő • Serdülőkori csoportnyomás vagy nemi szerepelvárások hatására a tehetség tagadása. • Engedelmesség látszata mögött csendes ellenállás.

35. Mit tehet az iskola a rejtőzködő gyerekekért? • Felismerni! • Ne kényszerítsük őket! • Megfelelő csoportba helyezés • Modellek • Pályaválasztási tanácsadás

36. A lemorzsolódó • Magányos farkasok, „elborultak”, „veszélyesek”. • Sem a tanárok, sem a diákok nem szeretik őket. • Saját, iskolán kívüli érdeklődési körében döbbenetes tájékozottság

37. Mit tehetünk a lemorzsolódó gyerekekért? • Többféle értékelési eljárás alkalmazása • Alternatív programok • Osztálytermen kívüli tanulási lehetőségek • terápia

38. A megbélyegzett • Másképp is „más” • „Másság” miatt frusztráció, harag, tehetetlenség, beilleszkedési zavarok. • Emiatt tehetség nem tud kibontakozni, ingadozó teljesítmény.

39. Hogyan segítheti az iskola a megbélyegzetteket? • Felvétel tehetséggondozó programokba, szakkörökbe, haladó csoportokba. • A szükséges (fizikai) körülmények biztosítása • Alternatív tanulási élmények • Egyéni tanácsadás • Biztosítsunk lehetőséget, hogy be tudjon illeszkedni társai közé!

40. Az autonóm • Képes összeegyeztetni a „rendszer” követelményeit és saját érdeklődését. • Fejlett szociális készségek • Belső motiváció, autonómia.

41. Mit tehet az iskola az autonóm tehetségekért? • Gyorsított és dúsított tanterv • Hosszútávú önálló tanulási tervek • Idő- és térbeli megkötések feloldása • Mentortanár kijelölése • Kapcsolatteremtés felsőoktatási intézmények ill. munkahelyek felé