1 / 41

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek. Áttekintés. Alkalmazkodási problémák: - definiálás - típusok - Mit tehetünk? Tehetséges gyerekek : - speciális nevelési problémáik - típusaik. Alkalmazkodási zavarok, magatartási problémák. Definíciós megközelítések: Intézményi normák felől

kory
Download Presentation

A különleges bánásmódot igénylő gyerekek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek

  2. Áttekintés • Alkalmazkodási problémák:- definiálás- típusok- Mit tehetünk? • Tehetséges gyerekek:- speciális nevelési problémáik- típusaik

  3. Alkalmazkodási zavarok, magatartási problémák Definíciós megközelítések: • Intézményi normák felől • A gyermek beállítódása felől • A szociális készségek felől Kialakulásának okai: • Veleszületett és környezeti tényezők (család és iskola) együttesen

  4. A magatartási zavarok típusai • agresszív viselkedés: A követelmények elkerülése támadással. • regresszív viselkedés: A követelmények elkerülése visszavonulással.

  5. Az agresszivitásJelei, gyakorisága és előrejelzések • Jelei gyerekeknél és serdülőkorban • USA: vidéki gyerekek 4%-a, városi gyerekek 9%-a • Háromszor annyi fiú, mint lány • 7-8 éves korban agresszív gyerekek 40 %-a visszaeső fiatalkorú bűnöző lesz • Minimális együttműködési készségek hiányában: képzetlenség, munkanélküliség, alkoholizmus, antiszociális viselkedés, depresszió stb. • De: bizonyos háttértényezők (család) preventív szerepet játszanak.

  6. Egy híres „rossz gyerek”

  7. „Diligence: „Conduct has been exceedingly bad. He is not to be trusted to do any one thing. He has however notwithstanding ? decided progress.” „No. of times late: 20. Very disgraceful. Very bad.”

  8. General conduct: Very bad – is a constant trouble to everybody.and is always in some serape or other. Headmaster’s remarks: He cannot be trusted to behave himself anywhere – He has very good abilities.

  9. Az agresszív gyerekek jellemzése • Alacsony önbecsülés. • Magukat „rossznak” tartják. • Boldogtalanok, elégedetlenek az életükkel. „Az egész világ ellenük van.” • Érzelmi kommunikáció fejletlensége. • A szociális készségek fejletlensége miatt magányosak. • Gyakori kísérőjelenségek: diszlexia, hiperaktivitás, néha alacsony IQ.

  10. Az agresszív viselkedés okai • Öröklött és környezeti tényezők • A szülők nevelési stílusa • A szülő gyermek interakciók jellegzetességei • Csecsemőkori anya-gyermek kötődés jellegzetességei • Szociális készségek fejletlensége miatt barátok hiánya • Egyéb egyéni jellegzetességek (hiperaktivitás, alacsony IQ)

  11. Segítségnyújtás Szülői nevelési tréning: Lehetőleg 12 éves kor alatt! Együttműködés hangsúlyozása Legalább 10 alkalom + egy „emlékeztető” pár hónappal később Viselkedésmodifikáció: a szülő konkrét utasításokat és visszacsatolást kap, miközben a gyerekkel foglalkozik. Elemei: • Közös játék • A helyes viselkedés elismerése • Világos elvárások • A fegyelmezetlenség nyugodt, de következetes kezelése • „Vészhelyzetek” elkerülése

  12. Pedagógiai segítségnyújtás • Erősen strukturált tanítás • A tanári figyelem megfelelő használata • Pozitív megerősítés, dicséret, bátorítás • Világos szabályok, következetesség, NYUGALOM!!! • Viselkedésformálás, zsetonprogram, szerződések • Személyes kapcsolat a gyermekkel • Szociális készségfejlesztés, konfliktusmegoldás stb. tanítása • speciális programok (iskolán kívüli kiscsoportos tanulás, táborozás, „túlélő” programok)

  13. Hiperaktivitás (FIMOTA) • FIgyelemzavar-MOzgászavar-TAnulási zavar • 3 altípus • Gyakorisága: 3-5 % • Oka: ismeretlen, öröklött • Jelei:- Figyelmetlenség- túlmozgás- impulzivitás

  14. Figyelmetlenség • Rövid ideig tud koncentrálni, figyelmét könnyű elterelni • A figyelem, mint pszichés folyamat összetett, több helyen megtörhet:-fókuszálás, szelektálás, utasítás követése stb. • A figyelmetlenség jelei

  15. Túlmozgás • Keze, lába folyamatosan mozog, fészkelődik a padban, billeg. • Feláll és elhagyja a helyét az osztályteremben. • Szaladgál és ugrál, amikor nem kellene (felnőtt: megfoghatatlanul nyugtalan) • Nem tud csendben játszani. • Egyfolytában beszél.

  16. Impulzivitás • A túlmozgással együtt a gátló mechanizmusok elégtelen működéséből ered. • A gyerek képtelen várni: • Válaszol, mielőtt a kérdést befejeztük volna. • Nem tudja kivárni, hogy rá kerüljön a sor. • Félbeszakít másokat. • Látszólag kockázatvállaló magatartást mutat, pedig csak tette, ami „jött”.

  17. Mit tegyen a tanár a hiperaktív gyerekekkel? • Legyen tisztában a rendellenességgel. • Kiszámítható, következetes óravezetés. • Kőkeményen tartassa be a szabályokat, de mindig maradjon nyugodt, és ne legyen ellenséges! • Alakítsa a tananyagot és a tanítási módszereket a gyerek(ek)hez! (rugalmasság) • Képes változatos és aktív tevékenységeket tervezni! (nem folyamatos üldögélés!) • érdekes és kevésbé érdekes feladatok váltogatása a gyermek „hangulatának” megfelelően.

  18. „Vészhelyzetben” ügyesen visszavonul. • Nem ad túl sok házi feladatot. • A gyermek szemébe néz, amikor hozzá beszél. (szuggerál) • Rövid, érthető utasítások. • Fizikai közelség • Azonnali visszajelzések (megerősítés) • humorérzék, érdeklődés a gyermek iránt • jól kommunikál a szülőkkel.

  19. Regresszív (visszahúzódó) magatartászavarok • Szociális szorongás: társas és nyilvános helyzetektől való félelem. • Leggyakoribb formái: nyilvános beszéd, szereplés, tanárokkal vagy felettesekkel való kommunikáció, vizsgázás, szociális események általában (pl. buli tele ismeretlenekkel) • Fizikai reakciók kísérik • Okok: örökölt, környezet befolyásolja melyik és milyen súlyossággal jelentkezik • Előfordulási gyakoriság: 10% • Mikor kezdődik?40 % 10 éves kor előtt95 % 20 éves kor előtt • Következményei (munka, magánélet, pszichés egészség)

  20. Szociális szorongás jelei gyerekeknél • Sírás, hisztériás roham, kapaszkodás, „megmerevedés” • Szemkontaktus hiánya • Nem vagy alig beszél, akkor is csak nagyon halkan. • Nem akar iskolába menni (esetleg ezért beteget játszik). • Láthatólag nagyon ideges, amikor mindenki rá figyel. • Nem szeret „activity”-t játszani, szerepelni, hangosan olvasni, nyilvánosan vitatkozni, nem kérdez és nem jelentkezik. • Retteg a feleléstől, vizsgáktól. • Mindig egyedül van az udvaron, a csoport „peremén” mozog. • Nincs barátja (esetleg 1 vagy 2). • Sokat van egyedül a szobájában. • Sokat számítógépezik vagy tévézik.

  21. Mit tehetnek a tanárok a szorongó gyerekekért? • Ügyeljünk arra, hogy a gyereket ne érje megaláztatás az órán, ill. ne jöjjön zavarba! • Ugyanakkor hosszú távon ne hagyjuk, hogy elkerülje a számára kellemetlen helyzeteket, így ne alakítson ki bizonyos készségeket! • Próbáljunk baráto(kat)t találni a szorongó számára! (Ültetés, iskolán kívüli feladatok) • Csoportmunka tudatos alkalmazása és tervezése. • Pozitív megerősítés fontossága. • Külön dicséret a szociális erőfeszítésekért. • Ha van: speciális program alkalmazása.

  22. Szelektív mutizmus Gyermekkori szorongásos magatartászavar: bizonyos helyzetekben a gyermek képtelen megszólalni. Ugyanakkor más társas helyzetekben, amikor biztonságban érzi magát, tud beszélni. • Tanárnak fontos emlékezni arra, hogy a gyermek nem „direkt” csinálja, nem makacskodik, hogy ezzel irányítani próbáljon. • Ne próbáljuk megszólalásra kényszeríteni a gyereket!

  23. A tehetséges gyerekek különleges problémái Eltérő nézetek a problémák gyakoriságáról – okai A problémák csoportosítása • Engodén problémák • Exogén problémák

  24. Endogén problémák • Belső diszinkrónia • Társas kapcsolatok • Maximalizmus • A kockázatvállalás kerülése • Túlzott önkritika • Sokoldalú tehetség • Egzisztenciális depresszió • Tehetség és fogyatékosság

  25. Exogén problémák • Konformitás  individualizmus • Kortárscsoport és társadalom elvárásai • Társas kapcsolatok • Depresszió • Családi kapcsolatok • Helyszín és szerencse faktorok

  26. A problémák megelőzése és orvoslása • szülők képzése, csoportok • pedagógus szakértők képzése • felhasználó-barát iskolák, rugalmasság • biblioterápia • nyári táborok és csoportélmények • pályaválasztási tanácsadás

  27. A tehetséges gyerekek típusai • „A sikeres” • „A lázadó” • „A rejtőzködő” • „A lemorzsolódó” • „A megbélyegzett” • „Az autonóm”

  28. A sikeres • Jó tanuló, de szorong. • Ezzel összefüggésben: kreativitás és önállóság hiánya • Szülők, tanárok szeretik, társak elismerik.

  29. Mit tehet az iskola a „sikeres” gyerekekért? • Gyorsított és dúsított tanterv mellett: • Idő a személyes érdeklődés kibontakoztatására • Hasonlóan tehetséges társak közelségének biztosítása • Önálló tanulási készségek kialakítása • Mentorok szerepe • Pályaválasztási tanácsadás

  30. A lázadó • Értelmes, de beilleszkedési problémákkal küzd • Kreatív, gyors észjárás, de nem tanul rendszeresen • Iskolai szabályokat nem fogadja el, fegyelmezetlen, szembeszegül a tanárral. • A tanárok idegesítőnek találják, a diákok szórakoztatónak (bohóc!).

  31. Mit tehet az iskola a lázadó gyerekekért? • Tolerancia • Tanár személye! • Kognitív és szociális készségek fejlesztése • Egyértelmű és világos kommunikáció a gyerekkel • Engedjük az érzések kifejezését • Tanulási készségek fejlesztése • Önértékelés kialakítása • Viselkedésre vonatkozó „szerződések”

  32. A rejtőzködő • Serdülőkori csoportnyomás vagy nemi szerepelvárások hatására a tehetség tagadása. • Engedelmesség látszata mögött csendes ellenállás.

  33. Mit tehet az iskola a rejtőzködő gyerekekért? • Felismerni! • Ne kényszerítsük őket! • Megfelelő csoportba helyezés • Modellek • Pályaválasztási tanácsadás

  34. A lemorzsolódó • Magányos farkasok, „elborultak”, „veszélyesek”. • Sem a tanárok, sem a diákok nem szeretik őket. • Saját, iskolán kívüli érdeklődési körében döbbenetes tájékozottság

  35. Mit tehetünk a lemorzsolódó gyerekekért? • Többféle értékelési eljárás alkalmazása • Alternatív programok • Osztálytermen kívüli tanulási lehetőségek • terápia

  36. A megbélyegzett • Másképp is „más” • „Másság” miatt frusztráció, harag, tehetetlenség, beilleszkedési zavarok. • Emiatt tehetség nem tud kibontakozni, ingadozó teljesítmény.

  37. Hogyan segítheti az iskola a megbélyegzetteket? • Felvétel tehetséggondozó programokba, szakkörökbe, haladó csoportokba. • A szükséges (fizikai) körülmények biztosítása • Alternatív tanulási élmények • Egyéni tanácsadás • Biztosítsunk lehetőséget, hogy be tudjon illeszkedni társai közé!

  38. Az autonóm • Képes összeegyeztetni a „rendszer” követelményeit és saját érdeklődését. • Fejlett szociális készségek • Belső motiváció, autonómia.

  39. Mit tehet az iskola az autonóm tehetségekért? • Gyorsított és dúsított tanterv • Hosszútávú önálló tanulási tervek • Idő- és térbeli megkötések feloldása • Mentortanár kijelölése • Kapcsolatteremtés felsőoktatási intézmények ill. munkahelyek felé

More Related