1 / 23

Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

Esztétikai alapfogalmak (Scruton). 2. előadás A szépség megítélése. A szép melléknévi használata. Bizonytalanság: tárgyak, élőlények, emberek, minőségek, cselekvések is lehetnek szépek. Értékbizonytalanság: pl. szép halál Mikor is használjuk hát?. A szépség szubverziv.

kylee
Download Presentation

Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 2. előadás A szépség megítélése

  2. A szép melléknévi használata • Bizonytalanság: tárgyak, élőlények, emberek, minőségek, cselekvések is lehetnek szépek. • Értékbizonytalanság: pl. szép halál • Mikor is használjuk hát?

  3. A szépség szubverziv • Platón és Plotinus óta, keresztény közvetítéssel • Szép: végső érték, önérték • // igazság és jóság • Valami az emberi természetben erre indít bennünket • De: a szépségben van valami szubverziv (felforgató, pusztító) • Kierkegaardtól Wilde-ig: szépség vs erény • Immorális művészet: Flaubert, Baudelaire, Wagner, Canova

  4. Szépség és jóság • Plotinus – igazság, szépség és jóság – isteni attribútumok • Szent Tamás • igazság, jóság és szépség: transzcendentálé (minden létező dologban fellelhetők) • Szépség és jóság – végül is megegyezik • De akkor mit kezdjünk az immorális szépséggel? • Természetes válasz • A szépség – látszat, nem a a létezés sajátja • A szépség az emberek érzelmeiről mond sokat, nem a világ mélystruktúrájáról

  5. Néhány közhely (bevett igazság) a szépségről • A szépség örömet okoz. • Az egyik dolog szebb lehet, mint a másik. • A szépség a dologra irányítja figyelmünket. • A szépség az ízlésítélet témája. • Az ízlésítélet nem rólam szól, hanem a megítélt tárgyra vonatkozik. • Az ízlésítélet alapja mindig saját tapasztalat.

  6. Lehet-e vitázni az ízlésről? • Az utolsó ponttal kapcsolatban fontos különbséget tenni az élvezetes és a szép között. Van egy paradoxon: • Ízlésítéletünk mellett tudunk érvelni. • Érvekkel még sem lehet deduktív módon eljutni az ízlésítélethez. • Az esztétikai érveket vissza lehet utasítani, anélkül, hogy ellentmondásba keverednénk.

  7. A szépség hierarchiája • Alacsonyabb rendű szépség: pl. egy asztal megterítése, egy szoba rendbetétele • Magasabb rendű: Bernini szobra, Bach műve

  8. Építészet • A magasabb rendű és az alacsonyabb rendű egymás mellett: harmónia

  9. A szépséget elnyomhatja a diszharmónikus környezet

  10. Hétköznapi szépség • Egy hétköznapi utca • Egy szép pár cipő • Szép csomagoló papír • Fontosabbak, mint a nagy művek, melyekkel ritkábban találkozunk • Emberi vágy a harmóniára, a dolgok illeszkedésére és az udvariasságra

  11. Esztétikai minőségek • Értékítéletek – összehasonlító alapon születnek – nem az abszolút értéket keressük • Környező világ dolgait próbáljuk elrendezni: mi illik – mi nem – mihez? • A túl sok szépség is baj lehet – az építészetben – környezetbe illeszkedés problémája – illeszkedés vagy harmónia, mint esztétikai érték • Egyéb melléknevek: elegáns, összetett, patinás, kifejező, fegyelmezett, rendezett, csinos, bájos, vonzó • A szépség fogalmát jobb ritkán használni!

  12. Az esztétikai minőség kifejezése • Az esztétikai józan ész • Nézd, milyen csinos! – Igen, szép! • Nézd, milyen csinos! – de szépnek nem mondanám! • A szépség nem pusztán egyedi preferencia kérdése – odafigyelést is követel megállapítása • Kifejezése nehéz – megmutatni, mi az, ami jó rajta, illik, érdeme, vonzó vagy kifejező benne. Vagyis meghatározni figyelmünk tárgyát

  13. Szép és értékes • Szépség és esztétikai érték különbözhet: • Bartók: Csodálatos mandarinja – nem szép – de a modern zene egyik nagy teljesítménye • Fauré: Pavane című műve – túl szép • Szépség két jelentése: 1. esztétikai siker 2. egy bizonyos fajta esztétikai siker (érték)

  14. A lélegzetelállító szépség • Pl: Botticelli : Vénusz születése • Keats: Óda a Csalogányhoz • Mozart Figaro házassága Jelzők: elbűvölő, csodálatot ébreszt bennünk, zavartalan és vigasztaló gyönyörűség Magukkal ragadnak – tiszta szépség My heart aches, and a drowsy numbness pains     My sense, as though of hemlock I had drunk, Or emptied some dull opiate to the drains     One minute past, and Lethe-wards had sunk: 'Tis not through envy of thy happy lot,     But being too happy in thine happiness, -         That thou, light-winged Dryad of the trees,                 In some melodious plot     Of beechen green and shadows numberless,         Singest of summer in full-throated ease.

  15. A szépség normális jelentése • Szépségnek ebben az értelemben azt nevezzük, amit az esztétikai ítélet sikeresnek talál

  16. Hasznos vs. szép • Hasznosság vs ahogy látszik, az észlelés számára • 18. szd.: hasznos vs szépművészetek • Önmagában is jelentéssel bír • Műalkotás – modern fogalom – értéke önmagában keresendő • Oscar Wilde: Minden művészet haszontalan • 2. közhely-tézisünk ellentmond ennek a felfogásnak

  17. A partikuláris tárgy • Melyik almát kéred – azt, ott! • Melyik zenét szeretnéd hallgatni – Mozartot, és nem Haydn-t! • Azt a bizonyos dolgot akarom – más nem helyettesítheti (olyan, mint a szerelem)

  18. Mi a baj a haszontalansági kritériummal? • A forma értékelésének fontos része a funkció ismerete és figyelembe vétele. • Louis Sullivan (építész): az építészeti szépség feltétele: a forma a funkciót kövesse. • Modern építészet meggyőződése: a szépség a funkció mellékterméke • Ellenvetés: az építészetben fordítva igaz: a funkció a formát követi: • Hagia Sophia Isztambulban • Templom, erőd, istálló, mecset, múzeum • A szépséget komolyan véve, a funkció része az esztétikai célnak

  19. Érzéki és intellektuális szépség • Hagyományos felfogás: a szépség érzéki, és nem intellektuális öröm • 18. szd. Görög aisthesis fogalom: érzékelés • Kant: szépség – közvetlenül, fogalmak nélkül okoz elégedettséget • Szent Tamás: a szép az, ami a látásnak örömet okoz • Aztán módosít: a szép azért a látásra és hallásra hat az érzékek közül, mert ezek a leginkább kognitív természetűek közülük. • Két véglet: forró fürdő vs matematikai rejtvény • A két véglet között sokféle átmeneti típus • Érzéki szép: arc, virág, melódia, szín • Intellektuális szép: regény, mise, fizikai elmélet, matematikai bizonyítás • Platóntól Hegelig: sok filozófus zárta ki az érzékit a szépség tapsztalatából • Regény: érzékeken keresztül – az elmére hat • Az ízlelés és a szaglás – nem alkalmasak a szépség befogadására – nem lehet szisztematikusan bánni a nyersanyagával – hiányzik az intellektuális elem

  20. A szép meghatározása • Szép: amire gondolni (kontempláció) örömet okoz, ha egyediként gondolunk rá, önmagáért, ahogy megjelenik számunkra • Az egyesítő tekintet előtt: például látkép, utcakép

  21. Kant és Shaftesbury • Shaftesbury III. grófja (Jellegzetességek, 1711) • A szépség meghatározása – a bíró érdekmentes beállítódása (mint az igazságosság esetében) • Kant: Az ítélőerő kritikája, 1795 • Ha eszközként használjuk vs. ha célként tekintünk rájuk (mint az erkölcsiség esetében vagy mint az anya gyermekéhez fűződő viszonya) Érdekmentesség – nem jelent érdektelenséget Érdekmentes érdeklődés vmi iránt Csak ha az észből fakad Morális érdek – amit az ész diktál – érdekeimtől függetlenül Ez a meghatározás az 1. közhelyünkkel fordul szembe

  22. Érdekmentes élvezet • Malcolm Budd: soha nem egy tény miatti öröm • Kokain: valami által okozott öröm • Esztétikai élvezet: valami fölött érzett öröm • Intencionalitás –intencionális öröm (a vele kapcsolatos gondolathoz kötődik) – érvek segítségével semlegesíthető • Kontemplatív is: a forma fölötti öröm • Öröm melyet a tárgynak adományozok – öröm, melyet nekem adományoz a tárgy • Olyan, mint a baráthoz fűződő viszonyunk • Kiváncsi a másikra, függ a racionális lények közösségének ítéletétől

  23. Objektivitás • Kant nem azt mondja, hogy az ízlésítélet mindenkire nézve kötelező, hanem csak azt, hogy aki meghozza, ezt feltételezheti • Ellene mond az objektivitásra vonatkozó közhelynek • Megkövetlehető tőlem, hogy igazoljam • Ha helyes a döntés, lehet mellette érvelni • Kant szerint: az esztétikai ítéletek egyetemesek és szubjektívak • Kant elképzelése vitatott • De jó kiindulópont • Abban biztos igaza van, hogy a racionális lényekre jellemző az esztétikai ítéletalkotás

More Related