SZÁMVITELI ALAPISMERETEK

1. SZÁMVITELI ALAPISMERETEK

2. Számviteli alapfogalmak

3. A számvitel fogalma: A gazdasági események (műveletek) megfigyelése, mérése, feljegyzése, feldolgozása, ellenőrzése, elemzése, a megfelelő információs outputok előállítása Hitelt érdemlően kell bemutatnia a gazdálkodó, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét Területei: egymásra épültség alapján!!! -bizonylatolás, bizonylati rend -könyvvezetés, könyvvitel -beszámolás -könyvvizsgálat -letétbehelyezés, közzététel (önköltségszámítás, beszámoló elemzése nem önálló részterületek)

4. A számviteli munka szakaszai • A számvitel olyan elszámolási és információs rendszer, amely a Gazdasági eseményeket: • - megfigyeli • - méri • -rendszerezetten feljegyzi • A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. • Az alapításkor, illetve az üzleti év első napán a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza. • A számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel. • A vagyon változását a gazdasági események idézik elő • A vagyon változását a számvitel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. Ezért a számviteli munka első szakasza: • - a számlák megnyitása a mérleg • alapján és • - a gazdasági események elsődleges • feljegyzése a bizonylatokon • A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezet.

5. Pénzügyi számvitel A vállalkozás gazdasági eseményeiről készített olyan információs rendszer, amely alapján készült beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a valóságnak megfelelően mutatja be. Részei: • A könyvvezetés A vállalkozás vagyonát tartja nyilván • A beszámoló készítés Valódiságát leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani • A könyvvizsgálat A könyvvezetés és a beszámoló valódiságának ellenőrzésére szolgál

6. A pénzügyi számvitel részei közötti kapcsolat Könyvvezetés Tárgyév 1. napjától, a tárgyév utolsó napjáig Beszámoló készítés Tárgyév utolsó napjával, mint fordulónappal Könyvvizsgálat Folyamatos tevékenység a tárgyévben és az azt követő években

7. Vezetői számvitel • Feladata a vállalkozói tevékenység (szolgáltató, termelő) tevékenység teljes körű, mélyebb szintű megfigyelése. • A megalapozottabb döntéseket szolgálja. • A vezetőknek több információra van szüksége, mint amennyit a pénzügyi számvitel szolgáltat • Az elszámolások részletesebbek, termékekre, költségelemekre bontottak.

8. A számviteli törvény

9. A számviteli törvény szerkezete Szerkezete Mellékletek • Általános rendelkezések • Beszámolás és könyvvezetés • Az éves beszámoló • Egyszerűsített éves beszámoló • Összevont (konszolidált) éves beszámoló • Sajátos beszámolási kötelezettségek • Számviteli szolgáltatás • Nyilvánosságra hozatal és közzététel • Könyvvizsgálat • Könyvvezetés, bizonylatolás • Jogkövetkezmények • Az országos számviteli bizottság • Záró rendelkezések • Mellékletek • A mérleg előirt tagolása • Az eredménykimutatás előirt tagolása (összköltség eljárással) • Eredménykimutatás előirt tagolása (forgalmi költség eljárással) • Egyszerűsített mérleg előirt tagolása • Eredménylevezetés előirt tagolása • Az összevont konszolidált mérleg és eredménykimutatás sajátos sorai • CASH-FLOW kimutatás

10. Általános rendelkezések A törvény célja: • Meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét • Meghatározza a beszámoló összeállítása, és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és szabályokat • Meghatározza a nyilvánosságra hozatal , a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit.

11. Általános rendelkezések Kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek • Atörvény hatálya Alá tartoznak a gazdálkodók Vállalkozó Államháztartás szervei Egyéb szervezetek MNB Egyéni vállalkozóra Polgári jogi társaságra Építő közösségre Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére Nem terjed ki

12. Általános rendelkezések Vállalkozó Minden olyan gazdálkodó, aki saját nevében, saját kockázatára, nyereség és vagyon szerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltatási tevékenységet folytat, és nem tartozik a költségvetési és egyéb szervek körébe. • gazdálkodó Államháztartás szervezetei Egyéb szervezetek: Lakásszövetkezet-Társasház-Társadalmi szervezetek- egyházi jogi személy-Alapítvány-ügyvédi iroda-közhasznú társaság-műsorszolgáltatási alap - tőzsde - elszámolóház - magán nyugdíjpénztár-önkéntes nyugdíjpénztár-a közraktár…

13. Beszámolás és könyvvezetés • Beszámoló: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. • Beszámolási kötelezettség: A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

14. Beszámoló Egyszerűsített beszámoló Egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló Könyvvezetés Egyszeres könyvvezetés Kettős könyvvitel Beszámolás és könyvvezetés A SZTV. szerint előírt beszámolók és könyvvezetési formák

15. Beszámolás és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség: a beszámoló fajtái A beszámoló formája függ: • Az éves nettó árbevétel nagyságától 1 000 millió Ft • A mérleg főösszegtől 500 millió Ft • A foglalkoztatottak létszámától 50 fő Éves beszámoló Kötelező készíteni, ha a három mutató közül kettő a határértéket meghaladja, két egymást követő üzleti évben Csak éves beszámolót készíthet: -részvénytársaság -konszolidálásba bevont vállalkozás Egyszerűsített éves beszámoló Készíthető, ha A három mutató közül kettő a határérték alatt marad, két egymást követő üzleti évben. Ha a feltételek már nem állnak fenn, át kell térni a magasabb beszámolási fajtára

16. A beszámoló részei • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő melléklet Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Üzleti jelentést is kell készíteni. Egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérleg egyszerűsített eredmény levezetés

17. Üzleti év • Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. • Időtartama megegyezik a naptári évvel • Naptári évtől eltérő is lehet • Időtartama általában 12 hónap (kivétel: átalakulás, végelszámolás, felszámolás stb.)

18. Fordulónap • A naptári év utolsó napja: december 31-e • Mérleg-fordulónap (MF) • Mérlegkészítés napja Üzleti év MF LH: május 31.

19. Nyilvánosságra hozatal és közzététel • Letétbe helyezés A beszámolót az adott üzleti év mérleg-fordulónapjától számított 150 napon belül, illetve tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. A letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak, azokról a cégbíróságnálbárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.

20. Nyilvánosságra hozatal és közzététel • közzététel Célja a piaci szereplők tájékoztatása Mit kell közzé tenni? A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai a beszámolóról tájékozódhatnak, számukra tájékozódási lehetőséget kell biztosítani a vállalkozás székhelyén. Éves beszámolót Egyszerűsített éves beszámolót Könyvvizsgálói záradékot

21. Könyvvezetés A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható események folyamatos nyilvántartása magyar nyelven. Egyszeres könyvviteli rendszerben Kettős könyvviteli rendszerben Beszámolási kötelezettség Egyszerűsített beszámoló Éves beszámoló Egyszerűsített évesbeszámoló

22. Számviteli alapelvek Legfontosabb alapelv • A vállalkozás folytatásának elve • A teljesség elve • A valódiság elve • A világosság elve • A következetesség elve • A folytonosság elve • Az összemérés elve • Az óvatosság elve • A bruttó elszámolás elve • Az egyedi értékelés elve • Az időbeli elhatárolás elve • A tartalom elsődlegessége a formával szemben • A lényegesség elve • Költség-haszon összevetésének elve • Hasznosíthatóság elve • Semlegesség elve • Időszerűség elve Érvényesítése: A beszámoló elkészítésekor, a könyvvezetés során Az alapelvektől csak a SZTV-ben szabályozott módon lehet eltérni Nem nevesített alapelvek

23. Számviteli politika A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. • Újonnan alakuló 90 napon belül köteles elkészíteni • Törvénymódosítás esetén, annak hatálybalépését követő 90 napon belül • elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős A számviteli politikában írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek. Rögzíteni kell továbbá azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek esetén alkalmazza, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok, miatt kell megváltoztatni.

24. Számviteli politika keretében el kell készíteni • A leltárkészítési és leltározási szabályzatot • Az értékelési szabályzatot • Az Önköltség számítási szabályzatot (feltételek esetén) • Pénzkezelési szabályzatot • Általános jellemzés • - A beszámolási kötelezettség módja • - A könyvvezetés módja • - A kettős könyvviteli rendszer jell. • - A vezetői információs rendszer • - A mérleg felépítése • - Az eredménykimutatás felépítése • - A folyamatba épített ellenőrzés • Az eszközök minősítése • Az értékelés, az értékvesztés • Az amortizációs politika • Az időbeli elhatárolások köre • A céltartalék képzés szabályai • Kiegészítő melléklet tartalma • Az üzleti jelentés tartalma

25. A vagyon Vagyon fogalma:A vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő anyagi és nem anyagi javak összessége.

26. ÚJRATERMELÉSI FOLYAMAT PÉNZ Értékesítés Erőforrások Készletezés Készletezés Termelés

27. A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONÁNAK CSOPORTOSÍTÁSA Tevékenységben betöltött szerepük szerint Eredet szerint ESZKÖZÖK(Aktívák) - Befektetett eszközök- Forgóeszközök FORRÁSOK(Passzívák) - Saját tőke (saját forrás)- Céltartalékok- Idegen tőke (kötelezettségek)

28. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök AKTIV IDŐBELI ELHATÁORLÁSOK SAJÁT TŐKE Jegyzett tőke (jelölve a visszavásárolt tulajdonrész névértéken) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény CÉLTARTALÉKOK KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK FORRÁSOK

29. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet , a működést tartósan legalább egy éven túl szolgálja Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA

30. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti és cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése FOGALMA CSOPRTOSITÁSA Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Az immateriális javak között kimutatható az alapítás átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is

31. Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolatos vagyonértékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, gépek, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Olyan tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA

32. Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony esetén Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Azok az eszközök amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, részesedésre, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA

33. A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök FORGÓESZKÖZÖK FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA

34. FORGÓESZKÖZÖK Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt. Itt kell kimutatni még: Használatba vételig a szerszámokat, műszereket, felszereléseket, munkaruhát Befektetett eszközök közül ide átsorolt eszközöket CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA

35. KÉSZLETEK FAJTÁI KÉSZLETEKRE ADOTT ELŐLEG SAJÁT TERMELÉSŰ VÁSÁROLT Anyagok Áruk Késztermékek Növendék, hízó- és egyéb állatok Befejezetlen és fékész termékek Alapanyagok Segédanyagok Alkatrészek Fogyóeszközök Gyártóeszközök Ker. készletek Közvetített szolgáltatások Göngyölegek Ipari Mezőgazdasági Ipari Mezőgazdasági Építőipari Nem tenyészállatok

36. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalakozásban Egyéb részesedés Saját részvények, üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elismert és elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik. CSOPORTOSÍTÁSA FOGALMA

37. ESZKÖZÖK KÖZÖTT Immateriális javakra adott előleg Beruházásokra adott előlegek Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásnak Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Egyéb tartósan adott kölcsön Készletekre adott előleg Bankbetétek FORRÁSOK KÖZÖTT Jegyzett, de be nem fizetett tőke A MÉRLEGBEN MÁSHOL KIMUTATOTT KÖVETELÉSEK

38. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek Fizetési eszközként felhasználható tényleges pénz, elektronikus pénzeszköz és csekk. Lehet forint vagy deviza CSOPORTOSITÁSA FOGALMA

39. Az időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások Olyan gazdasági események, amelyek két vagy több évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak FAJTÁI ELVE

40. A saját tőke olyan tőkerész amelyet: a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál jogszabály alapján a tőketartalékba, az eredménytartalékba helyezett átvett pénz- és egyéb eszköz, valamint az értékelési tartalék SAJÁT TŐKE Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék (+/-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény FOGALMA CSOPORTOSÍTÁSA

41. Az adózás előtti eredmény terhére a: Várható kötelezettségekre Időszakonként ismétlődő várható költségekre Egyéb célokra képzett forrás KÉPZÉS MÓDSZERE Konkrét, megbízható adatok alapján Statisztikai becslés útján CÉLTARTALÉKOK FOGALMA

42. Szállítási, szolgáltatási, vállalkozási és egyéb szerződésből eredő pénzformában teljesítendő, elismert fizetési kötelezettségek CSOPORTOSITÁSA KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek KÖTELEZETTSÉGEK FOGALMA

43. Eszközök és Forrásokközötti összefüggés ESZKÖZÖK = FORRÁSOK

44. A mérleg Mérleg:a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkozóan pénzértékben, összevontan összetétel és eredet szerint tartalmazó kimutatás. Leltár:olyan kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben isrészletesen tartalmazza. Leltározás:az a tevékenység, amellyel megállapítjuk (méréssel, számlálással, ellenőrzéssel) a vállalkozás vagyonának mennyiségét, értékét.

45. Mérleg - Leltár Egyezőség • a vállalkozás vagyonára vonatkozik • fordulónapra készül • felelős személyek írják alá Különbözőség Leltár: mennyiségbenés értékben részletes Mérleg: csak értékben készül,összevont

46. Gazdasági események és hatásuk a mérlegre

47. Gazdasági események: • Azokat a vállalkozás működése során bekövetkezett eseményeket, amelyek következtében megváltozik a vállalkozás vagyona (eszközei, forrásai), költségek, ráfordítások, illetve bevételek, árbevételek keletkeznek gazdasági eseményeknek nevezzük. Mindazok az események, amelyek • Mérhetők • Értékben kifejezhetők • Okmányokkal igazolhatók • A vállalat eszközeit és/vagy forrásait megváltoztatják

48. Gazdasági események hatása a mérlegre

49. 1. Gazdasági esemény Bankbetétünkből 1.500 ezer Ft készpénzt vettünk fel. A változás hatása: Eszközök (Készpénz) növekedés 1.500 Eszközök (Bankbetét) csökkenés 1.500 Források nem változott Mérleg főösszege nem változott